A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-15 / 20. szám

Chopin Vihar tombol az éjben, jelzokognak a fák, villám villan az égen, panaszt zizeg a nád. Zsarnokok mazurkája döng a lengyel rögön, jaj és „ sóhajtás járja ezernyi tömlöcön. Fullasztó hő a légben, lidérc a lelkeken. ... Imbolygó gyertyafényben ébren virraszt Chopin. Fejét lehajtja, árván zokog, zokog, zokog, dúshangú zongoráján újabb akkordba fog. Csak dallamtöredékek '"> csendülnek a szobán, majd a zenei képek szállnak ujja nyomán. Nem a művész zokog már, csak a bűvös zene, búcsúja és egyre fokozódik, lázasul üteme. - Minden lengyel hazája, örökre ég veled! Döng a lovak patája, indul a gyászmenet. A könny csak némán hulljon, és szemfödőm fölött védő karként boruljon a Wiszla parti rög. Párizs, Sand, két szerelmem, megyek, megyek, megyek. Fáradt a testem-lelkem, helyet készítsetek!... A fény utolsót lobbant. A szívverés megállt. A végakkord, a roppant már messze - messze szállt. S mikor vihar foganta gyászindulója zeng, Párizs vele siratta, s búcsúztatta Chopint. ZALA JÓZSEF Képzőművészeti kislexikon Az Apokalipszis lovasai — Albrecht Dürer (német festő) fametszete 1498-ból A 15 képből 6116 fametszetsorozat János evangélista látomásainak könyvét dolgozza fel. A látomások a világvége lefolyására vonatkoznak. Az atyaistennél van a hét pecséttel lezárt könyv, amely a titkokat tartalmazza. A bárány, azaz Krisztus töri fel a pecsétet, és a világvég eseményei sorjában bekövetkeznek. Az első pecsétek feltörése után négy félelmetes lovas száguld el a föld felett, hogy az emberiség negyedrészét megölje. A lovasok közlll egy nyíllal, egy karddal tör előre, egynek mérleg lebeg hátranyújtott kezében, mintha suhintana vele, egy pedig — apró gebén lovagló, éppen egy koronás fejű királyon átugrató öreg (nyilván a halál szimbóluma) — vasvillával sújtja le áldozatalt. Az égből kövek hullanak alá, s az elkerülhetetlen végtől megriadt emberek halomra hullanak el a lovak patái alatt. Dürer a pusztulást mint közelről fenyegető veszedelmet állítja kortársai elé: a képen szereplőket saját korának ruháiban ábrázolja. Dürer az apokaliptikus látomások témáit saját társadalmának vésztjösló helyzetéből fakadó reális tartalommal tölti meg. Nincs messze az osztályok véres összecsapása, a parasztháború, s küszöbön áll | a katolikus egyház legnagyobb belső megrendülése: a reformáció. Dürer Apokalipszise a feudális rendszer és a feudális egyház válságának önkéntelen szimbóluma. A részletek tömkelegét halmozza össze, s mégis az egész így együtt egy szenvedélyes, mélyen gondolkozó szellem izzó megnyilvánulása. Stílusa áthidalja, egységbe azt az ellentétet, amely a kézmüvesmunka szertelen aprólékossága és a nagyszabású mondanivaló között fennáll. A részletmunka beláthatatlan szétágazását egyetlen vakmerő és ma-I gasbatörő szerkezettel egyesíteni: ez az ellentmondás még a gótika vonása. A megjelenítés drámai közelsége azonban mássá ls teszi Dürer müvét. Akárcsak Mantegnánál, nála ls előtérbe lép az alakok erősen egyéni jellemzése, s ez már a reneszánsz rokonává avatja. Későbbi müvein a formai megfogalmazás Is világosabbá, rendezetebbé válik. Híres apostolai az északi reneszánsz legnagyszerűbb példái. De egybekapcsolják őt a reneszánsszal csodálatosan tárgyilagos természettanulmányai is, melyeket növényekről, állatokról készít és tudományos működése, melyet az anatómia, a perspektíva és a műszaki technika területén fejt ki. Arcképel a lélekábrázolás mestermüvei. Dürer nagyapja magyar származású volt, Innen költözött Nürnbergbe. Azért hívták Dürernek, mert Ajtósról jött, s amint abban az időben gyakran megesett, születése, helyéről nevezték el: Ajtósi németre fordítva Thürer vagy Dürer. VINKLER LÁSZLŐ Tavaszi alkonyat a Dunán (Polják felvétele)