A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-08 / 19. szám

Csodálatos terv Aki jól ismerte a felszabadulás előtti Kelet-Szlovákiát, csak szánni tudta annak szegény. népet. A falvak parasztságát gőgös grófok és bárók nyomták szolgaságba: A városok munkássága csak a távoli országrészekben szerzett tapasztalatok alapján vett tudomást arról, hogy mit is jelentene számára a fejlett nagyipar. Ennek híján két dolgot tehetett csak, vagy száz kilométerekre utazott a kenyér és munka után, vagy alacsonyabbrendű munkára szegődött, ha kapott ilyet. Bizony szegénység, munkanélküliség jellemezte a keleti országrészt emlékezet óta — mint béna testrész függött az haza testén. És szólt a párt... A felszabadulás következtében sok minden megváltozott ezen a vidéken, de komlyabb mérvű iparosításra csak Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI, kongresszusa után került sor. A kongresszus egyik határozata kimondta: „Emelkedjék Kelet-Szlovákia az ország Iparilag fejlett, egyenrangú részévé!" S a kongresszus szava nyomán ezrek és ezrek mozdultak meg. Utópia? Még a merész fantáziájú emberek is hitetlenül csóválgatták a fejüket, mikor megismerkedtek a gigantikus terv részleteivel. Tizenöt éven belül egy olyan óriási acélgyártó üzemet — nagyolvasztókat, Martin-kemencéket, hengerműveket, öntődéket és gépgyárakat — kell KoSicén és környékén megteremteni, amely nemcsak Közép-Eurőpa, de a fejlett Nyugat-Európa bármely hasonló ipartelepét felülmúlja. Húszezer embernek ad majd megélhetést ez a gigantikus kombinát, a sáros falvacskákból virágzó városokat kell teremteni. Iskolák, kórházak, kultúrközpontok épülnek. Ilyen magas életszínvonalról sosem álmodhatot Kelet-Szlovákia népe. Hanem hát felmerül ám sokakban a kérdés, vajon nemcsak utópia-e ez a csodálatos terv? Tizenhét hónap múlt... Tavaly indultak meg az előkészítő munkák, de amit a Hronstav épltőválla-Ilyen lesz acéliparunk büszkesége, a Kelet-Szlovákiai Vasmű Ilyen csak mutatóba akad Sacán latba tömörült keleti munkásnép ezalatt a rövid idő alatt végzett, valóban eredmény. Sacán például, ebben a valamikor nyakig sáros zsellérfaluban betonutak ágaznak keresztül-kasul, s új emeletes házsor kacérkodik az éggel, még Bratislava legszebb részén is megállná a helyét. A nagy terv értelmében Saca lesz a hatalmas üzem lakótelepe, s pártunk azt akarja, hogy az itt lakó munkásoknak igazi otthonuk, minden követelménynek megfelelő kultúrközpontjuk is legyen. Látni itt már iskolát, orvosi rendelőket (a kórház is épül) s a napokban nyitják meg a kultúrházat, melyben a mozi és a színház lesz, s amely klubjaival, vörös sarkaival és építészeti díszítéseivel Szlovákia egyik legszebb és legnagyobb művelődési otthonává vélik. A munkások ellátásával kapcsolatban sem találni itt kivetni valót. A családos dolgozók központi fűtéses, fürdőszobás lakásokat kapnak, a nőtlenek pedig ötenhatan laknak egy-egy ugyanilyan lakásban. Ami a legfontosabb, olcsón olyan étkezést kapnak, amilyenben talán otthon sincs részük. Ez érthető is, hiszen Kopecky István, az éttermi részleg vezetője a Magas Tátra legelső éttermeiből került Sacára, s szakácsait szintén a legkitűnőbb vendéglátó helyekről toborozta össze. És az üzemi részlegek? Nos, ezek építésében sem maradnak ám el a Hronstav dolgozói. Bocsáron pl. máris működik egy hegesztőcsarnok. Nagyida felett óriási daruk merednek az ég felé, s négy éven belül egy fűtőházat, egy hideghengerdét, kokszoló batériát, egy nagyolvasztót .és széles nyomtávú pályát helyeznek üzembe. A negyvenkilencedik munkacsoport Három ember,- Balkó Mihály hivatalnok, Andrásy János munkás és Szirmay Gyula ÜB elnök kalauzol a bágerek, óriásdaruk és téglahegyek között. Azzal dicsekednek, hogy 1962-ig anny( földet mozdítanak el, amit ha vagonokba raknának, KoSícétől egészen Berlinig érne ezeknek a vagonoknak a sora! öriási terv ez, mely roppant erőfeszítést és tökéletes munkaszervezést követel. Nem állom hát meg, hogy meg ne kérdezzem, mi képesiti a dolgozókat feladataik teljesítésére? Kísérőim válasz helyett egy éppen tanácskozó munkáscsoporthoz vezetnek, s nekik tolmácsolják előbbi kérdésemet. — A lelkesedés és a szocialista munkaverseny — ,válaszolja szinte gondolkozás nélkül Elek Dénes, a Krucovfin munkabrigád egyik magyar tagja. Igaz, Elek Dénes és társai éppen a negyvenkilencedik olyan munkacsoport, amely a felszabadulás tizenötödik évfordulójának tiszteletére bekapcsolódott 8' szocialista munkabrigád címéért versenyzők lelkes sorába ... NEUMANN JÄNOS Egy népszerű asszony. - Mojzes elvtársno — a dolgozók ellátásának egyik felelőse A negyvenkilencedik munkacsoport