A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-01 / 18. szám

M lindnyájan jól ismerik, hiszen csaknem tizennégy esztendeje él közöttük. Senkinek eszébe se jut, hogy ne tekintse őslakosnak, jóllehet Nyitra környékéről származik. Az esztendők során teljesen összenőtt a faluval, melynek talpraállltásán annyit fáradozott. Amint megérkezett, azonnal fontos feladattal bízták meg - a HNB titkárává választották. És bizony nem volt könnyű dolog olyan nagy falu élén állani, mint amilyen Marcelháza! Munkája sok szellemi erőfeszítést és türelmet követelt. — Bizony, nehéz próba volt ez számomra, mert a kelleténél is több megoldásra váró, égető probléma szakadt a nyakamba - emlékezik vissza Ján Kozák a vegyes lakosságú faluban eltöltött első éveiről. A háború után az ilyen falvakban a funkcionáriusoknak nem volt éppen rózsás életük. — Egy kommunista azonban nem hátrál meg semmiféle nehézség elől — így beszél a párttagok erkölcsi kötelezettségéről. A kitartó és céltudatos munka meghozta a gyümölcsét. Évről évre egyre több sikert ért el. Azt, amit eleinte nehéznek, szinte megoldhatatlannak tartott, később a pártszervezet hathatós támogatásával mind sikeresebben és könnyebben oldotta meg. Csakhamar az egész községben értékes és megfontolt emberként beszéltek róla, aki mindig megtalálja a legmegfelelőbb és legigazságosabb megoldást. Ezért egész 1950-ig a HNB titkára maradt. A lakosok bizalmát és tiszteletét akkor sem veszítette el, amikor az SZLKP őgyallai járási bizottsága a JNB-on még felelősségteljesebb feladattal bízta meg. Ott is teljes mértékben érvényesítette kiváló szervezőképességét és tapasztalatalt. Gyakran látták a falvakon, különösen ott, ahol a helyi funkcionáriusok már nem tudtak megbirkózni a megoldásra váró problémákkal. Bizony sokszor csak késő éjjel tért haza a járás leggyengébb szövetkezetéből. — Üjgyallán sehogy sem tudták megszilárdítani a szövetkezetet. A járási nemzeti bizottságon így nyilatkoztak: — Tudod, hogy az egyik leggyengébben működő szövetkezet ? Fel kell lendíteni, rendbe kell hozni! Mint pártinstruktort, téged bízunk meg ezzel a fontos feladattal. — Igy hát oda jártam a leggyakrabban. És ami a legfontosabb, feladatomat teljesítettem. — Mit szól mindehhez a felesége? - tesszük föl a kérdést. — Már megszokta. Tudja, hogy a funkcionáriusok élete nem fenékig tejfel - feleli Kozák elvtárs. — A jövőben talán már többet lehetek otthon... föltéve, ha megválasztanak — fűzi hozzá szerényen. Az, hogji a községi választásokon ismét megnyeri a falu lakosainak bizalmát — senki előtt nem kétséges. Mindnyájan türelmetlenül várják a HNB, az EFSZ, valamint a Nőszövetség funkcionáriusai, az egész község. Már most sem akad gyűlés, amelyre meg ne hívnák. — Jöjj közénk! Fontos dolgokat kell megoldanunk. Jó lenne, ha te is jelen lennél - hallja egyre gyakrabban. És ő sohasem utasítja vissza meghívásukat. Nem képes azt mondani: hagyjatok egy kicsit megpihenni, hisz az imént jöttem haza a JNB tanácsának üléséről. Nem, ő ezt sose mondja. Tudja, hogy az emberek bizalmát meg kell becsülni. — Nem tehetem meg, hogy ne menjek, ne, segítsek, amikor tudom, mindnyájan jót akarnak és amikor még annyi a megoldatlan probléma — feleli Kozék elvtárs, aki Jelenleg a JNB aktivistája és minden valószínűség szerint ismét a HNB titkára lesz. Már mostantól fogva készül új hivatalára. Amint kiszáll, szót vált feleségével, gyermekeivel, s aztán egyenesen a szövetkezet irodájába, istállóiba vagy a HNB-ra megy. A község minden gondját-baját szivén viseli. Jóllehet, szövetkezetük nem rossz, sőt ellenkezőleg — még sincs megelégedve. Kötelességének tartja, hogy a szövetkezetet még magasabb szintre emelje. — Jelentős nehézségeink vannak az állattenyésztési termelésben. Nincsenek megfelelő istállóink. Szeretném, ha még ebben az esztendőben felépíthetnénk egy istállót száz tehén számára és, egy nagyobb fiaztatőt szintén a száz anyasertés számára. Ezenkívül szükségünk lenne még néhány ideiglenes kisebb sertésólra. Nád van nálunk elegendő. — Igy hát olcsón készíthetnénk belőle. Az egész nem kerülne többe tizenötezer koronánál — számlálgatja Kozák elvtárs. A szövetkezet, valamint az egész község fellendítésére reális terveket dolgozott ki. Az EFSZ-nek most körülbelül háromezer tyúkja van. Hacsak ideiglenes tyúkólakat is építenének, az év végére már tizenhétezer tyúkot tarthatnánk. Meg aztán játszva teljesíthetik a tojásbeadási tervet, és a szövetkezet több ezer korona jövedelemre tehet szert. Eddig a szövetkezet főként zöldségtermeléssel foglalkozott. Az istéllótrágya nagy része a zöldség alá kellett, s Igy a többi földekre nem igen jutott belőle. Ennek következtében természetesen csökkent a földek terméshozama. Ezért fokozott gondot kell fordítani a trágyatermelésre, komposztozásra és zöldségtrágyázásra. ötven hektáron már ebben az évben alkalmazzák a zöldtrágyázást. Ismét • • ff ## Mfff mi hzoit Ám nemcsak a szövetkezet gondjai érdeklik; a nemzeti bizottságok munkáját is a szívén viseli. — Itt is meg- kell változtatni a munkamódszereket, no meg a HNB összetételét — vázolja terveit 'Kozák elvtárs. — Természetesen nem választhatunk meg olyan egyéneket, akik csupán a funkciókat hajlandók vállalni. A bizottságok léteznek ugyan, de csupán papíron - állapítja meg; egyidejűleg rámutat, hogy a bizottságok munkája lényegesen megjavul, ha azokban olyan emberek lesznek, akiknek jő viszonyuk van a mufikához és nem utolső sorban értenek is hozzá. És ilyen embereink vannak. Miért ne lehetne a mezőgazdasági bizottságban a szövetkezet zootechnikusa, Miroslav Svercel, Zambo állatorvos, JalSovsky agronőmus, Marikovec ökonómus... és felsorolja mindazokat a képzett és lelkes dolgozókat, akik mind tagjai lehetnének ennek a bizottságnak. - Községünk ugyan nagy; kulturális élete azonban igen jelentéktelen, úgyszólván nincs is. Pedig a falu huszonnégy tanítója segítségükre lehetne. Eddig egyáltalán nem vettük igénybe tudásukat, képességeiket. Kozák elvtárs elégedetlensége megokolt. Ez ideig nem volt a községnek művelődési otthona. A volt moziterembén ma gabonaraktár van. Az EFSZ kulturális alapjának alig egy százalékát merítették ki. A töretlen ugaron azonban már megjelentek az első új barázdák. Az EFSZ rendbehozatja a mozitermet. Egyre magasabbra emelkednek az új művelődési otthon falai. Sok feladat, sok megoldatlan probléma vár a HNB új titkárára, Kozák elvtársra. De ő nem ijed meg tőlük. Talán még örül is nekik. Hát nem öröm az, ha az övéi között és velük együtt dolgozhat? - Sok mindent kell még megvalósítani, de tudom, nem vagyok egyediül. Hathatós támogatást kapok a pártszervezettől -mely rövidesen szövetkezetünkben is megalakul, — valamint községünk szorgalmas, dolgos lakóitól. Közös erővel mindent megvalósítunk. KUCHTA L Kozák elvtárs gyakori vendég a HNB mellett működő nóbizottság gyűlésein ls Épül az új művelődési otthon