A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-01 / 18. szám
Egyiptomi tevésjárőr a Nubiai sigatogbar. Egy ópium barlang bon Munkában a nyomolvasó Nemrégen egy nagy öpiümraktárt fedezett föl az egyiptomi rendőrség Kairóban Cigarettával kínált meg, de közben mutatóujját ügyesen rátette a tárca másik felében lévő cigarettákra. Én azonban — egészen véletlenül — tudtam, hogy az Ily módon letakart cigarettákban ópium van. Szerettem volna látni ebben a pillanatban szomszédom arcát, szemét, melyben most bizonyára mohé vágy csillant fel, azonban nem emelhettem fel a fejemet, mert ezzel egyszeriben elárulom kíváncsiságomat. Kairó külvárosának egyik eldugott kávéházában vagyunk. Körülöttünk arabok; egyesek cigarettáznak, mások elmerengve szívják vtzipipájukat. Az egész helyiségben néma csend, szokatlan csend honol, ellentétben a fényes sugárutakon levő lármás kávéházak szűnni nem akaró zajával. Ahogy igy üldögélek, képzeletemben egy öpiumsztvö-barlang képe merül fel; s akarva, nem akarva beszélgetésünk során az ópiumra terelődik a szó. Szomszédom, kinek arcán szomorú mosoly futott át, rágyújtott egy — a tárca másik részéből származó — cigarettára, ivott egy kortyot forrö kávéjából, majd beszélni kezdett -— E nélkül bizonyára hiányosak maradnának Keletről alkotott elképzelései — értelmesen rámpillantott s folytatta: — — Tudja, hogy az angolok két háborút kényszerltették Kínára, , hogy lakóit rávegyék az ópiumszivásra. El tudja képzelni, mit jelent — ha csak rövid Időre Is — elmenekülni a sanyarú valóság, a nyomor elől; pompás nőkről, finom ételekről álmodni, — egyszóval a paradicsomban lenni? Hát ez az ópium. Az ópiummámor után nem marad az ember kótyagos, csupán igen éhes. Az óplumszivásnak nincsenek közvtelenül kellemetlen következményei, csupán az, hogy mindig nagyobb és nagyobb adag szükséges a kívánt hatás eléréséhez. Ha egyszer valaki rabja lett ennek a kábítószernek, az mldenre képes, árulásra vagy gyilkosságra egyaránt. Az elkerülhetetlen vég mindegyiküknél ugyanaz: az összefüggő gondolkozás megszűnése, a beszélőképesség elvesztése és végül a teljes tudathasadás. Aki ópiumra gondol, az megfeledkezik a harcról és a forradalomról. Érti most már? Az ópiumhoz nálunk Igen nehezen lehet hozzájutni — folytatta. — Csempészéséért huszonöt esztendő jár. Ez túlnagy kockázat. Valaha Port Saldon keresztül hatalmas csomagokban csempészték az országba, ma állítólag a csempészek a hátukon hordják. A Vörös-tenger mentén a Nubiai sivatagon keresztül szállítják a Nilus völgyébe. Nem utazik véletlenül Aszszuánba? — kérdezte. Erre a kérdésre akkor még nem válaszolhattam. Valamivel késóbb azonban alkalmam volt egy katonateve hátán utazást tenni a Nublat sivatagban. A határőrök parancsnoka, Rauf Gohárl egy baráti beszélgetés során elmondotta, hogy fő s egyben a legnehezebb feladatuk az ópiumcsempészek kézrekerítése. — Bizony nehezen boldogulnánk velük, ha nem lennének segítségünkre a Beszárlni-törzs kitűnő nyomolvasói. Egyiküket később én Is megismertem. Öszhajű, hatvan év körüli férfi lehetett. A homokban látható nyomokból meg tudta állapítani, hogy az arrajáró egyén halász volt, melyik faluból és törzsből származott, söt, még azt A határőrség legmegbízhatóbb Wtónií a szudániak soraiból kerülnek kl ls, hogy körülbelül milyen zsákmánnyal tért haza. Én csupán Idsebb-nagyobb gödröcskéket láttam a homokban, az ő logikája azonban egyszerű és világos volt: — A halász a munkájából hazafelé tart,.. Nem látod? A nyomok egyenletesek és mélyek. A csempész azonban meg-megáll, hátrafordul, körülnéz ... ezt mind jól kiolvashatod a nyomokból. k A fiatal lány ugrabugrál, táncol, mivel titokban mindig arra gondol, hogy kedvese valahonnan figyeli. És az anya? Gondját — hogyan szerezze meg éhes gyermekei számára a mindennapi kenyeret — elárulják párnás talpának meglehetősen mély nyomai .. ez csak világos, nemde? Megdöbbenve hallgattam e primitív ember életbölcsességét, kinek törzsét a Nubiai sivatag urai évezredeken keresztül sanyargatták. Hogy el tudjanak menekülni előllik. Ismerniük kellett az ellenség szándékát, egyszóval állandóan nyomukban kellett lennlök. Most az egyiptomi nép ellenségeinek, mz ópiumcsempészeknek noymában járnak.