A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-01 / 18. szám

Egyiptomi tevésjárőr a Nubiai sigatogbar. Egy ópium barlang bon Munkában a nyomolvasó Nemrégen egy nagy öpiümraktárt fedezett föl az egyiptomi rendőrség Kairóban Cigarettával kínált meg, de közben muta­tóujját ügyesen rátette a tárca másik felében lévő cigarettákra. Én azonban — egészen véletlenül — tudtam, hogy az Ily módon letakart cigarettákban ópium van. Szerettem volna látni ebben a pillanatban szomszédom arcát, szemét, melyben most bizonyára mohé vágy csillant fel, azon­ban nem emelhettem fel a fejemet, mert ezzel egyszeriben elárulom kíváncsiságomat. Kairó külvárosának egyik eldugott kávéhá­zában vagyunk. Körülöttünk arabok; egyesek cigarettáznak, mások elmerengve szívják vtzi­pipájukat. Az egész helyiségben néma csend, szokatlan csend honol, ellentétben a fényes sugárutakon levő lármás kávéházak szűnni nem akaró zajával. Ahogy igy üldögélek, képzeletemben egy öpiumsztvö-barlang képe merül fel; s akarva, nem akarva beszélgetésünk során az ópiumra terelődik a szó. Szomszédom, kinek arcán szomorú mo­soly futott át, rágyújtott egy — a tárca másik részéből származó — cigarettára, ivott egy kortyot forrö kávéjából, majd beszélni kezdett -— E nélkül bizonyára hiányosak maradná­nak Keletről alkotott elképzelései — értelme­sen rámpillantott s folytatta: — — Tudja, hogy az angolok két háborút kényszerltették Kínára, , hogy lakóit ráve­gyék az ópiumszivásra. El tudja képzelni, mit jelent — ha csak rövid Időre Is — elmene­külni a sanyarú valóság, a nyomor elől; pom­pás nőkről, finom ételekről álmodni, — egy­szóval a paradicsomban lenni? Hát ez az ópium. Az ópiummámor után nem marad az ember kótyagos, csupán igen éhes. Az óplumszivás­nak nincsenek közvtelenül kellemetlen követ­kezményei, csupán az, hogy mindig nagyobb és nagyobb adag szükséges a kívánt hatás el­éréséhez. Ha egyszer valaki rabja lett ennek a kábító­szernek, az mldenre képes, árulásra vagy gyil­kosságra egyaránt. Az elkerülhetetlen vég mindegyiküknél ugyanaz: az összefüggő gon­dolkozás megszűnése, a beszélőképesség el­vesztése és végül a teljes tudathasadás. Aki ópiumra gondol, az megfeledkezik a harc­ról és a forradalomról. Érti most már? Az ópiumhoz nálunk Igen nehezen lehet hoz­zájutni — folytatta. — Csempészéséért huszon­öt esztendő jár. Ez túlnagy kockázat. Valaha Port Saldon keresztül hatalmas csomagokban csempészték az országba, ma állítólag a csem­pészek a hátukon hordják. A Vörös-tenger mentén a Nubiai sivatagon keresztül szállítják a Nilus völgyébe. Nem utazik véletlenül Asz­szuánba? — kérdezte. Erre a kérdésre akkor még nem válaszol­hattam. Valamivel késóbb azonban alkalmam volt egy katonateve hátán utazást tenni a Nublat si­vatagban. A határőrök parancsnoka, Rauf Go­hárl egy baráti beszélgetés során elmondotta, hogy fő s egyben a legnehezebb feladatuk az ópiumcsempészek kézrekerítése. — Bizony nehezen boldogulnánk velük, ha nem lennének segítségünkre a Beszárlni-törzs kitűnő nyomolvasói. Egyiküket később én Is megismertem. Ösz­hajű, hatvan év körüli férfi lehetett. A ho­mokban látható nyomokból meg tudta állapí­tani, hogy az arrajáró egyén halász volt, melyik faluból és törzsből származott, söt, még azt A határőrség legmegbízhatóbb Wtónií a szu­dániak soraiból kerülnek kl ls, hogy körülbelül milyen zsákmánnyal tért haza. Én csupán Idsebb-nagyobb gödröcskéket láttam a homokban, az ő logikája azonban egyszerű és világos volt: — A halász a munkájából hazafelé tart,.. Nem látod? A nyomok egyenletesek és mélyek. A csempész azonban meg-megáll, hátrafordul, körülnéz ... ezt mind jól kiolvashatod a nyo­mokból. k A fiatal lány ugrabugrál, táncol, mivel titok­ban mindig arra gondol, hogy kedvese vala­honnan figyeli. És az anya? Gondját — hogyan szerezze meg éhes gyermekei számára a min­dennapi kenyeret — elárulják párnás talpának meglehetősen mély nyomai .. ez csak világos, nemde? Megdöbbenve hallgattam e primitív ember életbölcsességét, kinek törzsét a Nubiai sivatag urai évezredeken keresztül sanyar­gatták. Hogy el tudjanak menekülni előllik. Ismerniük kellett az ellenség szándékát, egy­szóval állandóan nyomukban kellett lennlök. Most az egyiptomi nép ellenségeinek, mz ópiumcsempészeknek noymában járnak.

Next

/
Thumbnails
Contents