A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-24 / 17. szám

Korán lesz még birkáztatni a rozsot — leckéztette fejcsóválva az agronómus az öreg Imrét, a közös gazdaság juhászát. - Nem lesz abból semmi hiba — nyugtatta meg a juhász az agronómust — mert amennyi kárt tesz - annyi hasznot is hajt a birka! Tavasszal még meg is köszönitek, hogy végigfutattam rajta! Én tettem aztán igazságot köztük, mindkettő kedvére szólva. Az agronómus megnyugodva elment, de az öreg Imre még sokáig dünnyögött: — Már mindenkinek útjában vannak ezek az állatkák, pedig higyje el ilyen jövedelem nincs semmiből, hisz költség alig van rájuk, enni is csak azt esznek, ami elvetni való, vagy amit az árokháton kanálisparton kapkodnak. A juhász felemelte botját s megcélzott vele egy kosorrú ürüt: — Látja ezt a birkát? Van legalább hetven kiló. Ez még az öreg Maszlavér fajtából való. Közben a kanális partjához értünk és mivel a birkák a szokatlan enyhe időben igen jól legeltek az öreg szívesen beszélgetett hajdani komájáról, Maszlavérről, akinek a birkái végül a nagy közös gazdaságba kerültek. Szép családja volt az öregnek. Csizmadia Trézi néne, a felesége, juhászleány volt. Jó asszony lett belőle, de annyit szenvedett az öreggel, hogy ember azt el sem mondhatja. Maszlavér nagyon szerette az italt. Trézi néne ezért soha nem panaszkodott. Tizenegy gyereke volt, hat maradt életben. Tudja, akkoriban nem volt ám ilyen nagy gond a gyerekkel mint ma. A pusztára nem is igen ment ki az orvos, hacsak akkor nem, mikor már meghalt valaki. Bezzeg az uraság lánya, ha kettőt-hármat köhintett, három orvos is szaiadt hozzá. Akkor így volt! Szegény ángyomnak - mert csak így tiszteltem — egyetlen öröme az volt, ha lányairól beszélhetett. Büszke is volt rájuk, mert szépek voltak. Az egyiket egy finánc vette el, a másikat meg vasutas. Ennél nagyobb szerencséje egy juhász lányának abban az időben nem is lehetett. Persze az öreg Maszlavérnek ez sem tetszett! S hogy a legkisebb lányának is Aranyossy Pál: JuhászIakDilalom kérője akadt, mintha az eszit vesztette volna: ivott meg ivott. Mert bizony városi volt ez a legény is, méghozzá: hentes és mészáros. Trézi néne igen örült neki, annál inkább korholta az öreg a szerelmes lánykát: elmondta a jövendőbelijét mindenféle egynadrágosnak: „majd nem áll ám zsákszámra a kamrában a liszt, vindőszámra a zsír, hanem „stanecliből" élsz, sírva nézel te még Tebehát felé, de akkor már későn lesz!" — hajtogatta az öreg a lányának. De a lány csak nem hallgatott a szóra, szerette a legényt. Aztán meg lett az esküvő is. A legénynek igen előkelő városi násznagya volt, azt mondják, valami végrehajtó. Fekete, hosszú cicás télikabátja, meg keménykalapja volt, olyan amit az urak szoktak viselni. Motorral jöttek, de a pusztára nem tudtak kijutni, elakadtak a sárban. Mire bevánszorogtak a majorba, olyanok lettek mint a malacok. így aztán én is mellé állhattam mert én lettem a Teruska násznagya. Nem akarom hosszúra nyújtani: Igen szépen zajlott le az esküvő. A násznép annak rendje-módja szerint összeverődött. Tizennégy kocsival voltunk. A leányok, legények nevetgéltek, sikongattak, csak a vén Maszlavér volt csöndben az egész úton. Láttam, hogy valami forrt az öregben, és később nem is csalatkoztam! A lakodalomban minden volt: bor, sör, pálinka, kirántott hús, rétes, ki mit akart. A cigányok betelepedtek a búboskemence mellé és szinte szünet nélkül húzták. Az öreg Maszlavér eleinte szépen mulatott, a végén azonban el-elvágatta a nótát és mindig csak azt akarta húzatni: „Három ürü nem nagy fóka". Hát húzták is neki. A városi násznagynak egy kicsit megártott a mohón fogyasztott sok jó. Ki szeretett volna menni. Mivel azonban igen bent ült a menyasszony mellett, a násznép zömét is fel kellett kelteni. Maszlavér, az örömapa azonban rosszra használta fel ezt a kis pauzát. Azt hittük, hogy ő is a csillagot ment ki megnézni, de tévedtünk. A csizmaszárába szúrta leghosszabb disznóölőkését, Bement a szobába, az egyetlen világosságot adó petróleumlámpást leütötte és a násznép és főleg a cigányok nagy jajveszékelése közepette odaállt a kijárati ajtóhoz, azon behajolva, a hatalmas késsel hadonászva, eltorzult arccal kiáltotta: „Miska fiam! Engedd őket egyenként, majd én böködöm!" Hogy mi történt azalatt odabent azt nehéz elképzelni. Volt aki az ablakon ugrott ki, a cigányok pedig fölfordították a cimbalmot és a bőgőt s annak árnyékába húzódtak. Végül a béresgazda fogta meg Maszlavért a nyakánál és bevágta a kamrába, aztán ráfordította a kulcsot. A szapulóban találták meg egy jó óra múlva... Ott nyomta el az álom. -•»Hát ilyen garázda ember volt az én komám, — ért elbeszélése vége felé az öreg Imre. — Így állt bosszút. így rontotta el mások mulatságát. Az új világba sehogy se tudott beleszokni. Meghalt a felesége is, a gyerekek meg szétszéledtek. A birkáit jó pénzért a szövetkezet vásárolta fel; Ezek azok a szép nagyfajta kosorrúak! — s botjával az egyik birka felé bökött. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó márciusban megjelent magyar könyvei Gyurcsó István: Termő időben 152 oldal, egészvászon, ára Kői 13,90. A robusztus tehetségű szlovákiai magyar munkás-költő merész és bátor proletár hangján megszólaló újabb versei. Milos Krno: Visszajövök 368 oldal, egészvászon, ára MKBK tagoknak Kős 12,—, a szabad piacon Kcs 17,90. A tehetséges, jónevö, fiatal szlovák író a hősi halált halt, legendás hírű szlovák partizán, Ján Nálepka kapitány, a Szovjetunió hőse életét és harcait örökíti meg ebben a pályadíjnyertes művében. M. Rázusová-Martáková: Kalandos nyár 128 oldal, félvászon, ára Kcs 14,90. Mennyi élménnyel ajándékozza meg az embert egyetlen nyár! Főképpen ha az az ember még gyerek, apró emberpalánta, akinek számára még mindig űj, érdekes, meglepő. Erről szól az írónő ötletekben gazdag, sok szívvel megírt könyve, amelynek főszereplőjét, a négyesztendős Jankót viszontagságai során nemcsak a gyermekolvasók, de a felnőttek is érdeklödessel követik. Móricz Zsigmond: Betyár — Árvácska 330 oldal, egészvászon, ára MKBK tagoknak Kcs 15,—, a szabad piacon Kcs 18,—. A kötetben Móricz Zsigmond utolsó alkotói korszakának két jelentős müvét kapja kézbe az olvasó. A Betyár annak az útnak a jelentős állomasa, amely az írót a Rokonoktól a Rózsa Sándor-regényekhez vezeti. A regény lényege a feudális nagybirtokra támaszkodó kiváltságos arisztokrácia s a zsellérek szörnyű nyomorvilágának a szembeállítása. Az Árvácska története egy államilag gondozott, és változó kedvű anyákhoz kiadott lelencgyerek éiete, modern pokoljárása. L. N. Tolsztoj: Kozákok 288 oldal, bőrkötés, ára Kés 11,—. Dmitrij Olenyin, a fiatal moszkvai katonatiszt egy határmenti helyőrségbe kerül. A regény főszereplője úgy menekül az egészséges életet élő kozák faluba, mint aki ott szabadulást találhat a városi élet fertőjéből. De a „természethez menekülés" ábránd csupán; gazdag élmények, új férfias életmód nem segít Olenyinen — mint ahogy minden ilyen menekülés lehetetlen —; a fiatalember reménytelen szerelmének emlékével ziláltabb lélekkel szinte visszamenekül, ahonnan oly nehezen s mégis annyi csalóka reménnyel szakadt el. Jules Verne: A tizenötéves kapitány 320 oldd, félvászon ára Kcs 15,—. Egy bálnavadász-hajó utasainak kalandos sorsát beszéli el a regény. A kapitányát vesztett vitorlás utasai a Csendes-óceán közepén a hajóinasra bízzák életüket. A hajó Dél-Amerika helyett Közép-Afrika nyugati partjain köt ki, ahol az utasok a rabszolgahajcsárok karmai közé jutnak. Izgalmas kalandok után, a tizenötéves kapitány vezetésével a foglyok kiszabadítják magukat és hajóra szálnak. Jules Verne: Hatteras kapitány 488 oldal, félvászon, ára Kcs 20,—. Verne a mese keretét felhasználva elbeszéli az amerikai szárazföldtől északra vezető híres Északnyugati-átjáró felfedezésének kalandos történetét, valamint élményszerű képet fest a sarki felfedezőútak szinte emberfeletti megpróbáltatásairól. Walter Scott: Rob Roy 472 oldal, félvászon, ára Kcs 21,50. A híres angol író jóvoltából izgalmas kalandok sorozatán keresztül bejárjuk Skócia legromantikusabb tájait, megismerkedünk a Hegyvidék legendáshírű rablóvezérével Rob Royjal. Az érdekfeszítő, szép téjleírásokban bővelkedő regényt Würtz Ádám rajzai díszítik, 14