A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-17 / 16. szám

u iL Л azánk felszabadulásánal ünnepségei közé tartozik maji a magyar és az ukrán dolgozói népművészeti bemutatóinak hete is. Egy héten keresztül lehetünk majd tanúi és szemlélői azoknak az eredményeknek, amelyeket nemzetiségeink a politikai gazdasági felemelkedés mellett a sajátosan nemzeti kültúri ápolásában, fejlődésük során elértek. Bár ezt a fejlődést ai utóbbi égek folyamán nemegyszer volt módunkban figyelemmel kisérni, de egyszer sen olyan keretek között, mint ® most történik. Az évről évre ismétlődő szvidnyiki nagy ünnepségek szemléltetően tiikrö zik hazánk ukrán nemzetiségi dolgozóinak népművészeti törekvéseit. Ugyanúgy a CSEMADOK által rendezett járási, kerületi és az országos dal- éi táncünnepélyek is hü képet adnak évről évre arról a fejlődésről, melyet a felszabadulái íta a népművészeti mozgalomban is elértünk, km most történik először, hogy közös szereplés keretein belül, közvetlenül is szemlélői lehetünk nemzetiségeink kulturális eredmé nyeinek. Amit eddig Szvidnyí ken, Zselizen, Gombaszögön é: egyéb rendezvényeken különkülön láttunk, annak most tanúi lehetünk Bratislavában < május 16-ától 22-ig tartó be mutatókon. Nemzetek, nemzetiségek közeledését, barátságát és együtt Nagy Milena, a CSEMADOK Garammenti Népművészeti Együttesének VM»t«t1p élését hivatott szolgálni minden kulturális ténykedésünk. Ennek a szolgálatnak egyik legszebb példáját készíti elő a CSEMADOK Garammenti Népművészeti Együttese is. Miután Zselizen és Garamgyörgyön a Felsöcsallóközi Népművészeti Együttes mintájára kezdtek dolgozni, két éves jóhírü szereplés után, mely az országos ünnepségeken csúcsosodott ki, elértek addig, hogy komoly mondanivalöt tolmácsoló, mai tárgyú tánckompoziciöt készítsenek az évi műsorhoz. Szlovák-magyar barátság tánca: ezt a címet viseli az igényes műsorszám és ezzel szándékoznak fellépni a magyar és ukrán kultúra hetének keretében is. Példát mutató tevékenység ez. A garammenti együttes fáradhatatlan vezetője, Nagy Milena már eddig is dicséretes munkát végzett. Na csak a lakodalmas táncukat vesszük ki eddigi műsorukból, akkor is megállapíthatjuk, hogy nem volt hiábavaló a két falu tánccsoportjának egyesülése. Éppen ezért gondoltunk a tornaijaiák esetében is a tánccsoportok egyesítésére, mert így sokkal nagyobb terveket lehet megvalósítani, hiszen példa erre az 'egyesitett félsöcsallóközi és a garammenti együttesek eddigi munkája. Tánccsoportjaink közül még a koloni készülődik, hogy a magyar és ukrán kultúra hetének keretében bemutassa képésségeit. A Zobor-vidéki falvak közül meglepetésszerűen lépett előre Kolon. Hosszú időkön át még hírét sem hallottuk annak, hogy készülődnének valamire. Csak a felgyiijtött népdalok tették nevezetessé, no meg a gazdag népviseletük, melyet hivatásos együtteseink is felhasználtak. Ám két évvel ezelőtt, minden előzetes botladozás nélkül, már ott láttuk őket az országos dal- és táncünnepélyen, megcáfolva minden kishitűséget, mely a szakemberek hiányát emlegeti, mikor a lemaradásról van szó. Pedig ahogy a koloni példa is bizonyítja, elég egy lelkes szervező és vezető, aki ismeri a nép hagyományos szokásait, művészetét, aki tudja mit, miért tesz: igy a siker .lám, nem marad el. A koloniák egy lakodalmi részlettel jönnek Bratislavába. Viszik a menyasszony ágyát című táncjátékuk bizonyára elnyeri majd a közönség tetszését. Ahhoz azonban, hogy e hagyományos táncot tartalmában új életfeltételeinkhez igazítsák, még nem érkeztek el népművészeti együtteseink. A koloniakat is várja a feladat, hogy ezt a szükséges lépést megtegyék. Gy. I. Zobor vidéki népviselet A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozök Kultúregyesülete népművészeti együttesének énekkara „Vetélkedő" az ukrán tánccsoport bemutatásában Koloni asszonyok