A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-10 / 15. szám

A gyarmati terrorra tiintetö egységakciókka! válaszol az afrikai bennszülött lakosság. Bontogatja szárnyait a szabadság madara A kíméletlen gyarmatosítók rablógazdálkodást folytatnak az afrikai országokban. A hatalmas, 4320 km hosszú Kongó vize óriási, kihasználatlan energiát rejteget magában. Az idegen urakat a harácsolás, a mielőbbi haszon érdekli, de nem a helyi népgazdaság fejlesztése. Igy a Kongó mellett élő Wageni törzs primitív halászattal tengeti életét a Stanleyville mellett elsekélyedett Kongó partján. (Foto CTK) Szárnyait bontogató sasmadárnak nevezte az 1958. évi akkrai értekezlet egyik szónoka az afrikai földrész szabadságmozgalmának hatalmas arányú kibontakozását. Nagyon találó hasonlat! Kortanui vagyunk az egykori hatalmas gyarmatbirodalmak bomlásának, a tegnapi leigázott rabnépek felemelkedésének, az Afrikában is bekövetkező feltartóztathatatlan történelmi folyamatnak. Vége a fehér urak basáskodásának, korlátlan uralmának a febetebőrüek fölött. A véresre korbácsolt, minden emmeri méltóságától megfosztott „nigger" feszegeti béklyóit. Egyre gyakrabban hallat magáról; már Ő is szót kér hazája ügyeinek irányításában. Pereg a harci dob Április 15-én Afrika szabadságnapjáról emlékezünk meg. Szolidaritást vállalunk a küzdőkkel. A töke uralma alól felszabadult szocialista országok mindenkor rokonszenveztek a gyarmati népek mozgalmával és ezért nem közömbös számunkra, hogyan alakul a sorsuk most, amikor a népek egy háborútól rnentes új világ megteremtésén fáradoznak. Ha végignézünk Afrika térképen, örömmel ismerjük fel a történelmi fejlődés, a fekete földrész harcának eredményeit. Míg 1950-ben csak három államot fedezhettünk fel az afrikai földrészen, ma már tíz független afrikai állam szerepel a térképen: EAK, Etiópia, Ghana, Guinea, Líbia, Libéria, Marokkő, Szudán és Tunézia, valamint a függetlenségét most az év elején elnyert Francia-Kamerun. A lakosság nemzeti felszabaditő harcának eredményei ellenére még mindig óriási területeket tartanak uralmukban a gyarmatosítók. A gyarmatosítók és a lakosság viszonyára igen jelemző a Belga-Kongó-i helyzet: a fehérek a lakosságnak mindössze 2—3 százalékát képezik, de az összjövedelemnek legalább 15, de nagyon gyakran 30—40 százalékát sajátítják ki. De a legtöbb afrikai országban a faji megkülönböztetések véres megtorlásokban hágnak tetőfokra, mint ez napirenden van a fasiszta Délafrikai Unióban, ahol a közelmúltban á rendőrség tüzet nyitott a jogait követelő és a faji megkülönböztetés ellen tüntető afrikai tömegekre és 170 embert megölt, 400-at pedig megsebesített. Még a nőket és gyermekeket sem kímélte. Kamerunban 1955 óta 30 ezer hazafi esett áldozatul a gyarmati önkénynek, míg kivívta szabadságát. Algéria népe pedig 1 millió lakosát vesztette el a háború öt éve alatt. Mérhetetlen szenvedésekről tanúskodnak e számok. I Imperialista mesterkedések és az afrikai nép jövője Mint ahogy a hódító rómaiak afrikai uralmának befellegzett, az újkori gyarmatosítók hatalma is leáldozik. Ez a megállíthatatlan történelmi folyamat jellemzi korunkat. A Nagy Októberi Szocia • lista Forradalom fénye világította be az afrikai népek szabadságának útját, a nagy szovjetország és a népi Kína lelkesítő példája ad ösztönzést az újabb harcra. Az afrikai népek tudják, nem maradnak magukra harcukban, mert a politikai hatalom kivívása után szilárdan támaszkodhatnak a Szovjetunió és a szocialista országok önzetlen baráti segítségére. S ez az ő nagy támaszuk. Ezért nem sikerült a francia gyarmatosítóknak csődbe juttatni a fiatal guineai államot, amikor kikiáltása után gazdaságilag lehetetlené akarták tenni. Guinea a Szovjetunió gyors segítségével meg tudta tenni első lépéseit az önállóság útján. A gyarmaturalom sorsa megpecsételődött. Ezt már a gyarmatosítók is tudatosítják. A ravaszabbak új taktikához folyamodnak. Különféle köntösbe bujtatott elméleteikkel minden eszközt megragadnak befolyásuk megmentésére. Érthető is igyekezetük, mert Afrika mesés kincsforrás számukra. Hisz a Délafrikai Unió uránján ik háromnegyed részét potom áron szállítják ki az amerikai társaságok. Olykor a civilizáció nemtőinek álarcát öltik magukra: „Mihelyt befejeztük civilizációs küldetésünket, tovább állunk" — hangoztatják a „civilizáció" gyarmati bajnokai. Szép kis civilizáció a népek elnyomása és halomra gyilkolása, amit a kevésbé ravasz gyarmatosítók müyelnCk a Dél-afrikai Unióban, Runada Urundiban, Belga Kongóban, Rhodéziéban s máshol. Ők a nyílt terror útját követik. „Függetlenséget még e nemzedék életében" — hangzik rá válaszul az afrikai népek konferenciájának követelése. A konferencia az év elején Tuniszban leszögezte: „A legfontosabb afrikai probléma a felszabadító mozgalom elterjesztése az egész földrészen". 1960-tői' sokat várnak az afrikai népek harcában. A győzelem évének "nevezik az afrikai szabadságmozgalom távlatai miatt: Áprilisban Togo, októberben Nigéria, decemberben pedig Olasz Szomália nyeri el függetlenségét. A fekete földrész népe a gyarmaturalom újabb bástyáit foglalja el és szilárd elhatározással tör a végső cél: a gyarmatmentes Afrika kivívása felé. maradványainak felszámolásáért, az emberhez méltó életmódért. Huszonöt afrikai és ázsiai ország küldöttei hitet tettek a béke gondolata mellett s ezt Így foglalták akkor határozatba: „A nemzetek türelemben és békében éljenek egymás mellett és lépjenek baráti együttműködésre." A konferencia 10 pontba foglalta össze elveit: követelte a gyarmati népek függetlenségének megadását, emberi jogaik tiszteletbentartását, a vitás kérdések békés megoldását, állást foglalt a leszerelés és az atomfegyver betiltása mellett. Az eltelt öt év alatt bebizonyosodott a bandungi elvek életképessége. A békés együttélés és együttműködés szelleme íratlan törvénnyé vált számos afrikai és ázsiai ország életében, s ennek legkonkrétabb megnyilvánulása a szovjet leszerelési tervek támogatása, a vitás kérdések megoldására, legfőképpen pedig az atomveszély elhárítására tett szovjet kezdeményezés felkarolása. Bandung szelleme hatja ét a szocialista tábor és az említett országok kapcsolatait is: ennek legszebb megnyilvánulását láttuk Hruscsov elvtárs legutóbbi délkelet-ézsiai körútja alkalmával. „Barátságos csevegés": a gyarmati rendőrség embere a Kikuju törzs tagját vallatja. Bandung szellemében A guineai Konkuré folyó erejének kiaknázása az ország igazi gazdái'" vár. Kfflfira^s mm Április 18-án öt éve, hogy öt ázsiai állam (India, Indonézia, Pakisztán, Ceylon és Burma) kezdeményezésére Bandungban összejöttek az ázsiai és afrikai országok képviselői, hogy megtárgyalják az égető világproblémákat és felvegyék együttműködésüket a kérdések békés megoldására Irányuló világtörekvésben, együttes erővel küzdjenek a gyarmati népek felszabadításáért, a gyarmaturalom