A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 2. szám

t ? b oi/tz/zr/s vN Irodalom és szocialista hazafiság A szocialista irodalom eszmeiségének egyik alapvető eleme, s a szocialista hazafiság megítélésének egyik fontos kritériuma, mennyiben járul hozzá a szocialista hazafiság érzésének felkeltéséhez, a haza és hazafiság fogalmának kialakításához. Az író, költő csak úgy teljesítheti eredményesen ezt a funkcióját, ha maga is tisztában van e feladat nehézségeivel és problematikájával. Én magam diákkoromban Kölcsey Ferenc Parainesisében olvastam első Ízben a burzsoá hazafogalom klasszikus megszövegezését. Akkoriban még nem tettem volna elé a „burzsoá" jelzőt. A haza egyszerűen haza volt számomra — valami fenséges, költők és gondolkodók gondja — mégis megfoghatatlan és érthetetlen. Kölcsey megfogalmazása hirtelen fényt gyújtott bennem. „Mi a haza, mint a legszentebb kapcsokkal egybefoglalt emberek társasága ?... — Mondja Kölcsey — ... e társaság ideája egyesíti magában nemcsak birtokod s életed bátorságos voltát: de önérzést is, melyet mind szabad ország polgára magadban hordasz; mely veled született . . . melyet tisztán meg nem őrizve tán emberi becsedet alacsonyítja le ... Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie; s ez mindenekfelett oly hazákról értetik, hol • az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége." A polgárság hősi korszakában fogant gondolatnak mély pátosza és hitele volt számomra. Am az imperializmusba, fasizmusba, háborúkba torkoló kapitalista fejlődés végképp diszkretidálta ezt a hazafogalmat, s a polgárság politikai gyakorlatában nem maradt meg más belőle, csak a birtok bátorságos voltának biztosítása. Egy nap magam is rádöbbentem, hogy birtokon kívül vagyok, s lett légyen az Magyarország vagy bármi ország, birtok híján nem biztosítja életem bátorságos voltát, s még csak önérzést sem ad. Tehát elvesztettem valamit, amim sose volt, s végül így intéztem el magamban e fogalom kritikáját: Édes egy pátriám nekem sose volt,_ hazudik a nyelv, nagyott haH a filled, szolgaság szégyen volt, ami adatott, s a szó legalján: piac, vámterület. A munkásosztály diadala szüntette meg a birtokon kívüli állapotot, s adott önérzést, melyet mint szabad ország polgára magamban hordok, s nem érzem semmiképpen paradoxnak, hogy a magyar himnusz költőjét idézem, mikor a hazát említve nem Magyarországot, hanem a népidemokratikus Csehszlovákiát értem. Hasonlóképpen gondolkodtak a mátyusföldi, csallóközi, gömöri, bodrogközi munkások és parasztok fiai, mikor a köztársaság védelméről volt szó, a fasiszta Horthy-Magyarországgal szemben. A nacionalisták elhasznált érve sem hökkent meg, hogy igen ám, de hová lett nemzeti öntudatod, magyarságod, hiszen a hazafiság egyik legfontosabb eleme a nemzeti öntudat. A nemzetközi munkásmozgalom céljait, törekvéseit, minden kor konkrét társadalmi és nemzetközi viszonylatok közt valósítják meg. A proletariátus birtokbahelyezésének történelmi ténye itt ért, Csehszlovákia területén. A haza: a munkáshatalom, a népidemokrácia. A magaménak tartom, az enyém, s a nemzetközi munkásmozgalom céljaival és törekvéseivel való azonosulás — a proletárnacionalizmus — segít, hogy túltegyem magam a középeurópai viszonyok ezerévig tartó torz fejlődésén. Aki pedig a nemzeti öntudat hiányát hánytorgatná, annak felmutathatom irodalmunk — líránk és prózánk — első zsenge alkotásait, s meggyőződhetik róla, ahogy a proletárinternacionalizmus nem jelenti a nemzeti öntudat tagadását, s megfordítva: a nemzetiségek nemzeti öntudata nem jelentheti a csehek és szlovákok államának, mint két egyenlő, rokon nemzet államának hátbatámadását, létjogosultságának tagadását. A csehszlovákiai magyar irodalomról olykor azt állítják, hogy a szocialista hazafiság érdekében keveset tett. Ügy vélem, hogy az alapvető fogalmakat mégis tisztázta. A maga szerény lehetőségeihez képest s a maga eszközeivel elvégezte a burzsoá hazafogalom kritikáját, s keserű tapasztalatok után új hazaíogalmat teremtett és adott olvasóinknak. Ha összevetjük az előző irodalmi korszak e téren teljesített funkciójával, meg kell állapítanunk, hogy azzal szemben teljesen azonosult a nemzetközi munkásmozgalom törekvéseivel és céljaival. A Györy Dezső alkotta „hazám, hazád a Dunatáj" tág fogalma helyett, mely lényegében Ady Endre költészetének visszapillantása, s a történelmi Magyarország területére vonatkozik, vállalta és meghirdette a szocialista tábor országaival, s a Szovjetunióval való szolidaritás elvét. Bábi Tibor Alois Fisárek: Pihenő (olajJ Haragos-nyers ének, Olyan sok a tennivaló, nincs idő csillagfényekre lesni, elhulló dáliák szirmait megsiratni. Olyan sok a tennivaló, nincs hely a búra — őszi, ködös — szép fátylas szivtakaróra. — Olyan sok a tennivaló, — tűnjön az álom! — • Haragos-nyers énekek égnek a szájon. Haragos-nyers, énekek égnek a szívben arról, hogy néha úgy marnak belém, mint éhes farkasok a gondok, arról, hogy életemre én téltől tavaszig százszor és ezerszer átkot ontok. Arról, hogy tavasztól télig a sorsot mégis áldom érted: új emberségre oktató, ragyogó, zajló, áradó, növekvő Élet. II. Mi fellőjük magunk a csillagokra, elénk térdel a Végtelen, kezünk csókolják a folyók, ha úgy akarjuk, arcunkat fénylő napsugárként a Jóság, Szépség simogatja. S hogy életünk nem egyszerű, akár e vers, mit írok éppen? Ha érteni nem akarod, hát komplikált a Göncöl is az égen. Haragos-nyers énekek égnek a szívben. Mi széttéptük az atomot — s mint Anyánk kis virágos kertjét — a gleccserek helyét bevetjük nárciszokkal. III. Őh ember, még véres az arcod, még könnyeidtől zúgnak a folyók, mit akarsz, jaj, jaj, mit akarsz újra a tőrrel? Mi széttéptük az atomot, s billió láncolt ördögünkkél nárciszt, ibolyát vetettünk a gleccserek helyén. NAGY LAJOS —bi—