A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-21 / 8. szám

Skop Karel Palas Jaroslav Skop 1956-ban átveszi a Munkaérdemrendet Skop, Palas és társai felvették a vörös karszalagot, a kék baretkát és kivonultak, fegyvertelenül az utcára. Sok szó nem esett. Itt-ott egy pofon csattant, de még erre sem igen volt szükség, mert a milícia tömött sorai minden okvetetlenkedóben tiszteletet és respektust ébresztettek. A garázda főiskolások szétszóródtak a járókelők tömegében, néhány percen belül csendes és józan volt az utca. » * * Azt, hogy kicsoda ez a két ember, igazában akkor érted meg, ha végigmégy velük az üzemen. Most például az öntődében járunk, óriási öntővödröket cipelnek a daruk és a folyó érc nyomán szikraesők szállnak. Verejtékezve dolgoznak az öntők, de embereimet munkájuk közben is észreveszik. — Nazdar Karje! — hallom innen is, onnan is, - Ahoj Jardo! Mindketten az üzemi bizottság tagjai. Skop minduntalan elmaradozik, itt lekezel valakivel, ott valamit megbeszél és közben verejtékezik a forró öntvények között, abrosznyi zsebkendövei törölgeti a homlokát. Azon gondolkodom, hogy hány ember lehet az üzemben, aki nem ismeri őt, akad-e egyetlen egy is? — Ez itt a legnagyobb karusszelpadunk — állit meg Palas egy monstrum elótt. Ezen a gépen tizenöt évvel ezelőtt még tank alvázakat munkáltak meg. Most egy generátor soktonnás öntvényének a felületéről vágja le a forgácsokat, kése nyomán egyenes, sima és fényes felület nő, növekedik. De térjünk vissza a két emberhez. Skopnak két fia és két unokája van, Palasnak egy kisfia és egy kislánya. Az előbbinek öt magas kitüntetése van, az utóbbinak négy. Az idősebb szenvedélye a bélyeggyüjtés, tizennégyezer darabból álló gyűjteménye van, és a gyufaskatulya gyűjtés, a fiatalabb a sportot kedveli, a kézilabdát és a horgászatot. Hát röviden ez a Skop Karel, Palas Jaroslav meg az üzemük. Két prágai az egymillióból. DUBA GYULA Skop Karel és Palas Jaroslav. Skop ötven év körüli középtermetű, kövér férfi, állandóan a homlokát törölgette mialatt az üzemet jártuk. Palas sovány, ugyancsak középmagas, harminc éves lehet. Az üzem a prágai CSD-Sokolovo. A két embernek és az üzemnek a sorsa olyan szorosan fonódik össze, hogy felesleges lenne mégcsak megpróbálni is, de nem is lehetne szétválasztani. Skoppal kezdődik a történet, mert 6 az idösebbik. Olyan embernek született, aki mindig elégedetlen, mindent jobban akar hogy legyen, minden indokolatlan terhet le akar rázni magáról. 1924-ben a Vinohradyn alakuló komszomol sejt elsó tagjai közé tartozott, 1927-ben lépett a pártba, nyolc évre rá kiment a Szovjetunióba és csak a második világháború kitörése előtt tért vissza. Ekkor itthon akart lenni Prágában. Ez röviden Skop Karel. Palas még fiatal, de múltját Prága külvárosának és munkásnegyedének, Libocnak május elsejei felvonulásai formálták. A gyár akkor nyer különös jelentőséget a két ember életében, amikor a németek megszállják Csehországot és haditerm'elést szerveznek az üzemben. A nagy esztergapadokon ágyúcsöveket fúrtak, a karusszelokon tankok forgó páncéltornyát esztergálták. Fegyvereket gyártott a prágai CKD, olyan fegyvereket, melyek aztán visszafordultak reá, mert a prágaiakat tartották velük sakkban. Skopot, Palast, az egymilliót és a protektorátus többi millióját. Nem számoltak azonban azzal, hogy a Skophoz hasonló meggyőződésű és vérmérsékletű embereket sose lehet egészen sakkban tartani. Ügy látszik mintha beletörődnének az erőfölénybe, pedig csak az alkalmat várják és minden lehetőséget kihasználnak arra, hogy a szivük szerint cselekedjenek. Az üzem gyártotta tankok ágyútornyának csapágyozásába, az ellenőrző próbák alatt állandóan homok került. A homokszemcsék alig észrevehető barázdákat csiszoltak a csapágyak bronztestébe, forgás közben a barázdák egymásba fogóztak, tovább mélyültek, kikoptak a tükörsima felületek. Mire a tank odakerült, hogy embereket öljön, használhatatlan ócskavassá vált. Más dolgok is történtek. Volt a gyár udvarán egy ideiglenesen emelt faépület, a németek raktárnak használták. 1943-ban kilencvenkilenc vadonatúj fényszórót helyeztek el benne, valamennyi elszállításra várt. Néhány nap elteltével egy hajnalon a faépület kigyulladt és leégett. Egyetlen fényszóró sem maradt használható állapotban. A környéket SS alakulat szállta meg, összehívták a munkásokat és tudtukra adták, hogy ha a tettesek eló nem kerülnek, agyonlőnek minden tizedik embert. Skop Karel és i barátja, akivel a raktárt felgyújtották pisztolyokat tettek a zsebükbe, és jelentkezni indultak azzal az elhatározással hogy ott a helyszínen azonnal agyonlövil magukat. Erre azonban nem került sor mert a németek fenyegetésüket nem mer ték beváltani. Ezek az előzményei 1948 februárjábai való szereplésüknek. Mikor Prágában ( helyzet, a négy miniszter puccskísérlet« nyomán, kiéleződött, az üzem őrzését és a rend fenntartását átvette a munkásmilícia. Az órosztagok parancsnoka Skoj Karel. Megszállják a fontos üzemrészlegeket, állandó őrjáratokat szerveznek, őrjáratra mindig egy kommunista és egj pártonkívüli megy. Mozgalmas napok ezek. Nappal munka mert a termelés nem állhat le, éjszakt őrség, szolgálat, meg készültség, alvásrt úgy lopják az időt. Megtörtént, hogy t városban tüntetésre vonultak fel a rég beállítottságú főiskolások. Kommunistaellenes jelszavakat harsogtak, rendetlenséaet és feszült hanaulatot teremtettek. A CKD-Sokolovo magasnyomású kompreszszorm Palas és munkatársai egy budapesti kiránduláson