A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-13 / 37. szám

Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián Él magában falujában Pató Pál úr mogorván ... Az elhihető, hogy — vidéki nemes lévén — úov élt mint királyfi, sőt mogorva is lehetett, de hogy az a falu, amelyben lakolt az Óperencián innen van, arról az Eszetergom vármegye monográfiája győz meg bennünket. Abban • ugyanis az olvasható, hogy a Pathó család őseit már a XVII. század első felében beiktatták a vármegye nemesei közé, és a család még a XIX. század első felében Muzslán (párkányi járás) lakóit. A magyarszőgyéni temetőben lévő egyik síremlék pedig arról tanúskodik, hogy Petőfi az itt nyugvó Pathó Pálról mintázhatta meg a maradi köznemesség ellen írt közismert szatíráját. * * * Először 1955-ben hallottam az egyik szögyéni diákomtól, hogy Pathó Pál úr a régi magyarszőgyéni temetőben alussza örök álmát. Tartózkodva fogadtam a hírt, hiszen köztudomású, hogy a magyar irodalomtörténet költött személynek tartja, a korabeli magyar köznemesség megtestesítőjének. Ezért nem is foglalkoztatott komolyabban az ügy egészen 1956-ig. 1956-ban egy műkedvelő színész-csoporttal Esztergomban járva megszemléltük az ottan értékes műemlékeket. és akkor újból szóba került Pató Pál. A mostani Balassi Bálint Múzeum igazgatója, dr. Zolnay László kért meg, hogy készítsek fényképfelvételt a sírról és bocsássam -rendelkezésére a múzeumnak. A felvételeket az akkor még főiskolás Forgács Péter készítette, s ezeket felvették a múzeum 1956 őszén rendezett kiállítás anyagába. Mivel akkor még semmiféle Pató Fal úr nyomában hiteles forrás nem állt rendelkezésemre, amelyet elindulhattam volna, a további kutatás újból abbamaradt. Ez év májusában Esztergomban járva felhasználtam az alkalmat, hogy hiteles forrás után kutassak, amely fényt vetne Pató Fal úr személyére. Felkerestem Zolnay Lászlót, s megkértem, legyen segítségemre. Szívesen állt rendelkezésemre. Több hiteles adatot sikerült összegyűjtenie, amelyek bizonyossá teszik, hogy Pathó Pál úr valóban élő személy volt, a negyvenes években Eszetergomb vármegye esküdtje. Ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozik Zolnay legújabb könyvében, amit én akkor még kéziratban olvastam (a címét nem jegyeztem fel), valamint utal rá a Magyar Műemlékek sorozatban 1956-ban megjelent: Dercsényf— Zolnay: Esztergom című monográfiája 43. oldalán, ahol a kővetkezőket olvashatjuk: „A negyvenes években Petőfi Sándor is megfordult itt — 1846-ban Jókai Mórral együtt, mint Várady Antal lakodalmának násznagya —, s a túlparton, Kéméncicn, Muzslán járva Pathó Pál Esztergom megye: esküdtről mintázta meg a maradi köznemesség ellen írt halhatatlan' szatíráját." Az esküvői lakomán — vidám poharazgatás közben — bizonyára szóbakerültek a megyei közállapotok — hiszen Várady ügyvéd volt s egyben közíró is, a Tizek Társaságának tagja. Valószínű, hogy erre utal Petőfi Levél Várady Antalhoz című versében, amikor á következőket írja: ;..S van még egy... a hon! vagy már elfeledted, Feledhető-e, amiről beszéltünk A lelkesülés lángóráiban? A közállapotok emlegetése alkalmat nyújt az adomázgatásra, és bizonyosra vehető, hogy így került szóba a híres szállóigéjéről Ismert, a megyei életben is szereplő Pathó Pál. ... Be más lenne Itt az élet, Ha egy Ifjú feleség ... írja Petőfi a versben, holott Pathó Pál akkor már három éve házas volt. Erről tanúskodik a szögyéni plébánián található házassági anyakönyvek indexe a múlt század negyvenes éveiből, amely szerint Pathó Pál és Warga Örzsébet 1843-ban házasságot kötött. A házassági anyakönyvet ezidáiq nem sikerült megtalálni. A sírfelirat szerint 1853-ben halt meg. 62 éves korában. Ezek szerint éppen 50 éves fejjel nősült. Ez arra enged következtetni, hogy a róla közszájon forgó anekdota korábbi keletű és ha figyelembe vesszük késői nösülését, nem is alaptalan. Muzslán járva személyesen is megismerkedhetett az esküdt úrral Petőfi, de ha figyelembe vesszük az egyéniségéből fakadó ellenszenvet minden maradlságga' szemben, aligha iparkodott ismeretséget kötni a maradi köznemesség eme díszpéldányával. S ha mégis, bizonyosra vehető, hogy nem volt rá ösztönző hatással a vers megírásakor. Hiszen jóval később született a szóbanforgó szatíra, 1847 novemberében, az utolsó rendi országgyűlés idején, amikor nyilvánvaló lett.hoqy a „fontolva haladók"-től agyondicsért nemesi reformpolitika válságba jutott, hogy a nemesség többsége sem a nemzeti függetlenség, sem pedig a jobbágyfelszabadítás kérdésében nem tudja elszánni magát határozott cselekvésre. A nemesség halogató magatartása eszébe juttathatta Petőfinek az Esztergomban hallott adomát Pathó Pálról, s a térna alkalmasnak mutatkozott arra, hogy azon keresztül méltóképpen kigúnyolja az országgyűlésben csücsülő, minden újítástól, reformtól irtózó „honatyákat". Pathó Pálról írja, de érti alatta az egész maradi köznemességet: Eletét így tengi által; Bár apái nékie Mindent oly bőven hag.yának, Soha sincsen semmije. De ez nem az ö hibája; Ö magyarnak születik, S hazájában ősi jelszó: „Ej, ráérünk arra még!" Hogy maga Pathó Pá! ismerle-e a verset, azt nehéz lenne megállapítani. Annyi bizonyos, hogy nősülése után — valószínű, hogy felesége ösztönzésére — közéleti tevékenységet is fejt ki. Esztergom vármegye monográfiájában olvashatjuk, hogy 1848-ban Pathó Pál alszolgabíró is megbízatást kap a vármegyétől, hogy részt vegyen a párkányi járásban a nemzetőrség megszervezésében. Hogy meddig tartott kl az 1848-as eszmék mellett, arról a monográfia hallgat. A szabadságharc leverése után szomorú Időszak következett Esztergom megyében is. Akik részt vettek a szabadságharcban, nem kerülhették el a megtorló intézkedéseket. Valószínű, hogy ezért található Pathó Pál úr sírja a magyarszőgyéni temetőben. Szö.qyénben húzhatta meg magát, amíg elmúlik a veszély, s közben a kegyetlen kaszás áldozata lett nejével együtt, aki négy hónap múlva követte őt a sírba. Ez azonban csak feltevés, mert adatot erre vonatkozóan nemi találtunk, így nem tudjuk bizonyosan, hogy mióta, vagy egyáltalán lakott-e Szőgyénben. Felesége németszögvéni volt. ahol az idősebbek még emlékeznek a nemes Warghákra, de Pathó Pál úrról nem tudnak a legidősebbek sem semmit. Lakóhelyeként csakis Magyarszögyén jöhet számításba, mert a falu még a mai napig is külön temetkezik. Vass Jenő tanító barátom mutatott egy házat, ahol állítólag Pathó Pál lakott Arra azonban már nem emlékezett. hogy kitol hallotta. Mivel a telekkönyvet csak később, 1888-ban fektették fel, a korábbi tulajdonosok kilétét nem tudtuk megállapítani. Feleségének sírfelirata elárulja, hogy öt gyermekük volt. A korabeli anyakönyveket azonban nem találtuk meg sem Muzslán, sem Szőgyénben, s így nem állapíthattuk meg tartózkodásuk helyét a házasság után. Ez még a' jövő feladata lesz, ha egyáltalán lehetséges. Egy biztos: Szőgyénben csak egy Pathó család él, az is csak később került oda Muzsláról, érdekes azonban, hogy a muszlaiak emlékezetében nem él Pathó Pál. nem található az utódokra vonatkozó semmiféle támaszpont. Hová lettek? Ki tud eligazodni annyi Pathó-család ősén, mint ahány Muzslán akad? No meq aztán mondjuk meg őszintén, nem is dicsekednének vele. Bár kevés hiteles bizonyíték áll ezidáig rendelkezésünkre, mégis valószínűnek látszik, hogy a magyarszőgyéni vörösmárvány síremlék a Petőfi által megénekelt Pathó Pál emlékét őrzi. A felirat még jól olvasható: Itt nyugszik Istenben boldogult T. Pathó Pál úrr meghalt April 28-dik napján életének 62-dik évében 1855. Áz út felöl a második sírkő alatt nyugszik felesége. A síremlék felirata jóval több és nehezebben olvasható: Warglia Örzsébethnek Tettes Pathó Pál Or nejének Géza, lza, 11a, Jóska, Rozina árvái, és tulajdon testvérjei készítették. Meghalt 1855. Évi Augusztus 19-én. Ä temetőről, valamint az állítólagos telekről, ahol lakott, Bartusz Gyula mérnök barátom készített vázlatos rajzot. A sírkövekről Drubits László készített fényképeket. Ezeket s ezt a k'is írást útbaigazításul és emlékül szántuk azoknak, akiket érdekelnek az irodalomtörténeti érdekességek. VÉRCSE MIKLÓS Wargha Örzsébet síremléke T.Pathó Pál úr síremléke a magyarszőgyéni temetőben 14