A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-22 / 47. szám

Levél egy Csemadok-népnevelőhöz Tudom, hogy melepódsz, kedves Béla ba­rétom, amiért nyilvánosan, lapunk hasábjain teregetem ki egy régi beszélgetésünket. Zord ősz volt akkor ls, lucskos, novem­beri délelőtt, amikor összetalálkoztunk a helmeci Fő utcán — ugye emlékszel még? Szinte még most is látlak: fáradt, nehéz léptekkel, lehajtott fővel ballagtál felém, s arcodon annyi kedvetlenség ült, hogy ami­kor felismertél, még akkor sem derült fel rajta a megszokott, kedves, fiús mosoly. — Mi gyötör? Mi rúgta oldalba a kedved? - próbáltam tréfálkozni, amikor már a gőzölgő forraltbor mellett ültünk, s neked válasz helyett két csillogó könnycsepp hullt kl a szemedből. Aztán mintha csak mérges szóval akarnád takarni a kicsiny cseppeket — pattogva mondottad: - Nekem elég volt már ebből a szélma­lomharcból, győzze meg a parasztot az úr-Isten! Volt okod erre a könnycsorditó, pogány nagy haragra, népnevelő elvtárs? Hej, de mennyire volt! Hiszen elmesélted később, mint szégye­nültél meg, s hogyan kacagott szemedbe a vaksi maradiság! Szomotoron voltéi, vagy valamelyik Szofnotor melletti falucskában? — nem em­lékszem mér egészen pontosan. Mezőgazda­sági népnevelő előadást akartál tartani, s boldog voltál, amikor odasúgta a HNB tit­kára, hogy a falu legmődosabb magángaz­dái is ott szorongnak a teremben. S te úgy, ahogyan szoktad, a falu jövőjéért harcoló, izzó szenvedéllyel, másfél órán keresztül beszéltél a föld tudományos és gazdaságo­sabb megművelésének módszereiről. Rajzol­tál, számoltál s példákkal bizonygattad a mélyszántás, a különböző vetési forgók, s az öntözéses gazdálkodás nagy-nagy le­hetőségeit, s a dörgő taps után boldogan hallgattad a falu szövetkezeti elnökének •kérdését: Sávos elárasztási módszer - Nos, emberek, mindenki végighallgatta a népnevelő elvtárs hasznos és okos elő­adását, ezek után kétséges-e bérki előtt ls. melyik az a termelési mód, amelyik legin­kább megtömi bugyellárisunkat? Igazad volt, barátom, amikor visszaem­lékezvén erre az estére, kibuggyant sze­medből a könny, mert amit vagy húszan vá­laszul feleltek körülbelül igy hangzott: — Az a legjobb módszer, ami apánknak legjob volt, s akkor termelünk Jól, ha az isten segít!! * • * Ne hidd, kedves Béla, hogy azt a nem ls tudom már hány év előtti pillanatnyi kedv­vesztésedet akarom most kipellengérezni — más okból vettem kezembe a pennát! Egy furcsa élményemet szeretném elmeséni. Szomotoron jártam az elmúlt napokban, s egyszer - halld csak! - megállít egy pa­raszt. — Hallóm, hogy újságíró! - mondja rá­rápislogva a fényképezőgépemre —, hát az­tán haza ne menjen addig, amíg mirőlunk is nem ir! - Aztán micsoda lenen az a mirőlunk? - No csak gyüjjék velem, lát ám Itt olyat, amit nemigen láthat Szomotoron és Csölösz­tőn kívül másutt, — mosolyog az én embe­rem, s aztán mér cipel is magával valami barakkfélékkel beépített telepre. Hát ide figyelj, kedves népnevelő barátom, tudod-e, mi épül a te keserves csalódásod egykori színhelyén? Egy teljesen korszerű mező­gazdasági talajjavítás! kísérleti állomás, ahol azzal kísérletednek egyre nagyobb és nagyobb területen, hogy melyik öntözési módszer felel meg legjobban a cukorrépát és takarmánynövényeket termő szövetkezeti földnek! A bodrogközi és latorcaközi terü­letek ugyanis legelőkben igen gazdagok, a kísérleti állomás dolgozói tehát szorgalmas munkájukkal azt akarják elérni, hogy e le­gelők idővel a legjobb takarmánynövénye­ket teremjék s igy a legrövidebb időn belül teljesítsék az állattenyésztési termelés ter­vét. Ha pedig a bodrogközi paraszt még mindig ősei kezdetleges földművelési mód­szere mellett kardoskodna, nem kell egye­bet tennie, csak menjen el Szomotorra s ott saját szemével meggyőződhetik róla, hogy mi az igazság. Amig ugyanis 1957-ben a kí­sérleti állomás „Isten öntözte" földterüle­tén hektáronkint 553 mázsa takarmányrépa termett, addig rendszeresen öntözött föld hektárhozama 972 mázsa volt. Hasonlókép­pen ha eddig 104 mázsa kender termett, most a permetező módszerrel 113 mázsás, a barázdás öntözéssel 120 mázsás, a sávos elárasztási módszer alkalmazásával pedig 133,3 mázsás a hektárhozam. Látod, kedves népnevelő barátom, nem hiába hullott annak idején elkeseredésed •két könnycseppje a helmeci földre. Az teszi igazán termékennyé, gazdaggá a földet, akinek sírni is van szíve. NEUMANN JÄNOS

Next

/
Thumbnails
Contents