A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-22 / 47. szám

Qtem zetközí diák na fi A Demokratikus Világifjúeági Szövetség határozata értelmében 1946 óta évente november 17-én ünneplik világszerte a nemzetközi diáknapot. Ez az évforduló hazánk újkori történelmének nagy eseményéhez fűződik. Az idén éppen kerek húsz éve, hogy a náci megszállók 1939. november 17-én sok cseh fiatal főiskolás életét kioltották, amikor a munkásosztály -ellenállási mozgalmához csatlakozva nyilvánosan kifejezték: nem törődnek bele a gyalázatos müncheni döntésbe, nem teszik le gyáván a fegyvert, mint a lakájszellemű, az ellenséget kiszolgáló burzsoázia. A véres megtorlást további kegyetlen intézkedések követték. A német megszálló hatóságok bezáratták a cseh egyetemeket és főiskolákat. Meg akarták fosztani a cseh nemzetet haladó értelmiségétől. Szándékuk azonban nem sikerült. A hősöket további hősök százai követték. Ifjúságunk ma a húsz év előtti áldozatok szellemi örökének folytatója. A szabad haza jövőjének reménye, mely most az iskolarendszer átszervezéséről hozott fontos párthatározat megvalósítása után felkészül a szocialista építés befejezésére. Még jobban összeforr, összenő munkásosztályunkkal, dolgozó népünkkel. Főiskoláinkon és az egyéb tanintézeteinkben szerzett tudását kamatoztatva a nép szolgálatába állítja. (L) •1018000013000000000030000001301 A felvilágosodás nagy bajnoka November 21-én emlékezik meg az emberiség a naqy francia forradalom egyik hatalmas szellemi előkészítőjéről, Francois Voltaireröl. Mint író és bölcsész a haladást, a felvilágosodást szolgálta, s ez életművének legnagyobb érdeme. 1694-ben született egy főtisztviselő fiaként. Gondos nevelésben részesült. Ifjúkorában arisztokrata körökben mozgott. Népszerű volt, de csak eleinte. Nagyon jól megismerte e társaság tagjait, a rendi és vallási elöít»1

-tekkel terhelt, korlátolt nemeseket, s ezért írásaiban. ahol tehette, kigúnyolta őket. Ezért két ízben a Bastille-jal, a párizsi királyi börtönnel is megismerkedett, később száműzték. Több filozófiai müvét Londonban irta meg. 1733-ban térhetett csak vissza Párizsba. Közben folytatta társadalombiráló nézeteinek propagálását, még végképp kegyvesztett lett a királyi udvarban. 1749-ben elfogadta II. Frigyes porosz király meghívását, aki a felvilágosult uralkodó színében akart tetszelegni. Voltaire, Frigyes udvarában kamarási fizetést húzott, de később kenyéradó.jávial is összekülönbözött. Élete utolsó éveit Párizsban élte le. 1778-ban halt meg. A papok megtagadták tőle az egyházi temetést. Voltaire filozófiai nézeteiben John Locke követője. A tapasztalatot, az észt vallja a megismerés, a tudás egvetlen biztos forrásának. Éppen ezért minden tételes tanítást, minden kinyilatkoztatott vallást elvet. Szer-' yezkedik az egyház, a papság hatalmával, népbutító ü-"!meivel, ostorozza az abszolutizmust, az önkényt. Tanításában azonban nem következetes. Nem jutott el a materializmusig. Bár kigúnyol és megvet mindent, ami megfoghatatlan, anyagtalan alapra épül, mégis hailandó megbékülni az általános isten-eszmével, mely szerinte ,,a parasztok fékentartására jó". A társadalmi haladás tekintetében is következetlen volt: bírálta és kigúnyolta ugyan >a rendi társadalom fogyatékosságait, de nem vetette el; az alkotmányos monarchia gondolatával is hajlandó volt megbékülni. Természetesnek tartotta a társadalmi egyenlöt'enséget. Bár Voltaire nem volt materia'Nta, az egyház és a hűbéri társadalmi rend alapjainak döngetésével, a társadalmi előítéletek, a babonák, aí emberi elmét gúzsbakötő dogmák és a középkori sötétség ellen vívott eredményes harcával nagy része volt annak előkészítésében. ami több mint egy évtizeddel a halála után bekövetkezett és az emberiség fejlődésének új korszakát jelentette. (L) Sok élet és vér árán November 17-én volt 90 éve, hogy nagy jelentőségű világesemény zajlott le: Megnyílt a Földközi-tengert és a Vöröstengert összekötő Szuezi csatorna. Nemzetközi gazdasági jelentősége néhány adat összehasonlításából tűnik ki legjobban. így például New Yorkból Bombayba az út Afrika köriilhajózásával 11600, a Szuezicsatornán keresztül 8200 tengeri mérföld, a London—Bombay út 10 700 helyett 6300 tengeri mérföld, a Hamburg— Bombay út 11 ezer helyett 6600, a London—Sydeny út 12 500 helyett 11 600 tengeri mérföld stb. A csatorna építésének gondolata nein volt újkeletű. Az óegyiptomiak már több mint kétezer évvel ezelőtt hajózható csatornát építettek a Nílus és a Vörös-tenger között, de az Egyiptomot meghódító Manszur kalifa időszámításunk szerint 776-ban betemettette. A Földközi-tengert és a Vöröstengert összekötő csatorna gondolata a XIX. század második felében erősen foglalkoztatni kezdte a nyugati tőés államodat, különösen Angliát és Franciaországot. Izgatta képzeletüket egy jövőbeni csatorna gazdasági és hadászati jelentősége. Az imperialista hatalmak számára könnyebbé válna a Közel-Kelet elérése, ezenkívül a Szuezi-csatornán vezetne az út Ausztráliába, Indiába, a Távol-Keletre stb. Franciaország volt a szerencsés, mely szabadalmat kapott az egyiptomi kormánytót az építkezés megkezdésére. Társaság alakult a Szuezi-csatorna megépítésére és üzembe helyezésére (La Compagnie universelle du Canal maritime de Suez). A részvények 52 százaléka a francia tőkéseké, 44 százaléka Egyiptomé és 4 százaléka más államoké volt. Anglia később 1875-ben 4 millió fontsterlingért megvásárolta Egyiptom részvényeit, s kisemmizte az ország tincseinek egyedüli jogos tulajdonosát. 1859-ben kezdődött meg a csatorna iqiítése a francia Lesseps Ferdinánd vezetésével. Több mint tíz évig tartott, és kb. 400 millió frankba került. Az egyiptomi kormány ingyen adott földet a csatorna építőinek, söt kőbányáit és az építéshez szükséges munkaerők négyötödét is rendelkezésükre bocsátotta. Több mint húszezer egyiptomi fellah életébe került a csatorna megépítése. 1869. XI. 17. A csatorna ünnepélyes megnyitásának napja. Tudjuk, hogy Verdi erre az ünnepélyes alkalomra komponálta az Aida című operáját. A csatorna igazgatásával a Társaság igazgató tanácsát bízták meg, melybe csak 1937-ben vettet be egyiptomiakat is. A társaság az angol tőkések terjeszkedésének eszköze volt, s a viiágimperializmus érdekeit szolgálta. Mesés nyereségre tett szert a Szuezi-csatornán lebonyolított közlekedés ellenőrzésével. 1930-ban például tiszta haszna tízszerese volt a csatorna építési költségeinek. A csatorna használati jogát 99 évre biztosította az egyiptomi kormánnyal kötött egyenlőtlen szerződés. De mindennek vége szakad. Afrika népei is ébredezni kezdtek, és inogni kezdett a második világháború után az imperializmus gyarmaturalma. Az Egyiptomi Köztársaság 1956. július 26-án államosította a Szuezi-csatornát. A következményeket ismerjük. Az imperialisták nem törődtek bele a megváltozott helyzetbe. Angolfrancia-izraeli agressziót robmantottak ki a sajátját követelő egyiptomi nép ellen. A Port Saidban és másutt vívott hősi harcok után a világ demokratikus közvéleménye, elsősorban a Szovjetunió határozott fellépése lefogta az agresszorok kezét. Angliának presztízsébe került a szuezi íraland, és Eden miniszterelnök kénytelen volt lemondani. Ma új élet kezdődött a Szuezi-csatorna környékén. A csatorna azé az országé, melynek földjén húzódik, mely egyedüli jogos tulajdonosa. (L—L) A béke gondolata hódít A béke gondolata, különösen 0 Hruscsov elvtárs amerikai látoga- a jf] tása és Eisenhower elnökkel Camp ® 0 Davidban folytatott megbeszélései üj j|] óta, az USA-ban is egyre széle- ® a sebb körökben terjed. ® ® Walter Lowenfels költő és A. 0 á Refridger rajzolómiivész, a Béke- ® 0 Világtanács tagja nemrégen köny- a jfj vet adtak ki A béke dala címmel, ® 0 mely a művészet nyelvén írt béke- a jfj felhívás az emberiséghez. A könyv ® a szemelvényeket közöl Nicolas Guil- j§j ® len, Nazim Hikmet, Paid Eluard, 0 a Gabrielle Mistral, Mihail Lukonyin, ® ® Nezval, Horatius és Du Fu — a vi- 0 jfj lág különböző országaiban és kii- j| © lönbözö korban élt és élö költői- a ® nek műveiből. A könyv tartalma, ® 0 a versek és illusztrációk a népek a H nagy barátságát jelképezik. A 0 a könyvhöz Linus Pauling, a világ- üj ® hírű Nobel-díjas amerikai atom- 0 á tudós írt előszót. „Daloljunk a bé- [| ® kéről és munkálkodjunk a béké- 0 a ért'." ez a könyv alapgondolata. § (L) a © © © © © © © 0 0 a © © © © © 7300000000000000000000000000 9