A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-15 / 46. szám

Miért kevés ősszel és télen a tolás? Koprofágia Köztudomású, hogy a tyúk igen rövideszü szárnyas, annak ellenére igen érdekes kutatómunka tárgya lehet. Manapsáq sok szó esik arról, hogy a baromfifarmokon a tenyésztők munkája sokkal könnyebb lenne, ha mélyalmos tyúkólakat használnának. Nem csinálunk íqy erényt a szükséqböl? Nem, semmi esetre sem. Ez a felfedezés tulajdonképpen nem is- felfedezés. Ki ne tudná, hogy qazdasszonyaink nem igen szoktak törődni a tyúkólak tisztaságával!? A tyúktrágyát fürészporral vagy pelyvával hintik le. s el van intézve. A baromfinak ez az eljárás nem hogy nem árt, még használ is. Miért? A tudomány a következő magyarázatot adia: A baromfinak szüksége van bizonyos menynyiséqü B 12 vitaminra. Az antibiotikumok is, mint a közismert penicilin, hasznára válnak a tyúk szervezetének. Hasznára váltak már jóval azelőtt is. hoqv az emberek felfedezték és a takarmányadaqokba keverték volna. Honnan szerezték hát a baromfiak a B 12-t és az antibiotikumokat? Az alomből,_ a saját ürülékükből, mely sok baktériumot tartalmaz, s az alomban olyan vegyifolyamat meqv véqbe. melynél B 12 vitamin keletkezik. s nemcsak ez, de eqész sor más antibiotikum is. A baromfiról pediq köztudomású, hogy olykor saját ürülékét is fölcsipegéti. A tudósok nyelvén ezt a jelenséget nevezzük koprofágiának. Fölösleges sok szót vesztegetni a tojás népélelmezési jelentőségéről. Tojástermelésünket ha tehetnénk, megkétszereznénk A termelés általános növelése azonban a dolognak csak egyik oldala. Legalább ilyen jontos az évi termelés egyenletesebbé tétele is. Amint elérkezik az ősz, romlik a piacok, üzletek tojásellátottsága, nó a háziasszonyok gondja. Ezzel éppen ellentétesen alakulnak az árak mind a világpiacon, mind beljöldön. Míg pl. áprilisban, májusban egy kiló tojás ára külföldön 49—50 cent, augusztusban már hatvan fölé emelkedik s novemberben a hetvenet is eléri. Ha e folyamat évente rendszeresen megismétlődő voltára gondolunk, a szálak egyenesen a tyúktenyésztő telepekre, a baromfiudvarokba vezetnek. Mi hát a termelés egyenlőtlenségének az oka és hogy lehetne azt megszüntetni? A baj ott kezdődik, hogy a tyúkok éves átlagban is keveset tojnak. Köztudomású pedig, hogy minél jobb a tojó, annál többet tojik a téli hónapokban. Sokan az egyenletesebb termelést, a „jó téli tojókkal" kívánják megoldani. Nem kétséges, hogy e tekintetben egyes fajták, de főleg egyedek közt némi különbségek vannak. Ám ez vajmi keveset számít, ha az egyébként sokkal jobban ható tényezőkön, a tartási körülményeken nem változtatunk. A háztáji gazdaságokban az ólak legtöbb helyen rögtönzöttek, jészerszerüek. Ablakuk általában nincs, csupán egy ajtó, vagy kibúvó nyílás van. A zord időben a tyúkok nappal csak a nyitott ól szélárnyékót nyújtó sarkaiban tudnak meghúzódni. Ahhoz, hogy a tyúk tojást tojjon, bizo^ nyos mennyiségű fényre van szüksége. Ha a szem a látóidegeken át több fényhatást közvetít az agyfüggelék elülső lebenyéhez — közvetve több tojástermelést eredményez. Így érthető, hogy az év rövid nappalos ilöszakában a tojástermelés feltételei részben hiányoznak. Bizonyára minden tenyésztő megfigyelte már, hogy ősszel és télen több tojáshoz jutott, ha állományában aránylag sok jérce volt és kevés a két-három éves tyúk. Ezek évi átlagban is többet tojnak, de fő erényük, hogy a tojásrakást olyan időben kezdik meg (szeptemberben—októberben) — és azt szünet nélkül folytatják — amikor a tojásárak a legmagasabb szint felé haladnak. A másodéves tyúkok termelése viszont ilyenkor a vedlés miatt szünetel vagy csak igen kis méretű. A téli hozam növelésében a legtöbbet azonban a takarmányozás megjavításával tehetünk. E nélkül nem tudjuk csökkenteni az időjárás befolyásoló szerepét. Nem tudjuk kihasználni a mesterséges megvilágítást, a korai ivarérést, a nagyobbarányú jércetartás előnyeit. Ezért arra kell törekednünk, hogy a gazdaságban meglévő takarmányokat is minél jobban állítsuk össze. Ha van húsliszt, lucernaliszt, fölözött tej, dolgunk könnyebbé válik. Hasznos a siló készítése is. Ha a téli tojástermelés növelését elősegítő ismert módszereket alkalmaznánk, a vásárlók ősszel és télen is könnyebben jutnának olcsó, friss tojáshoz. — Szi — Ez is tudomány Ha mindent szekérre raknánk, amit egy tehén egy év folyamán elfogyaszt, olyan kocsisor lenne belőle, hogy kételkedni kezdenénk, érdemes-e egyáltalán tehenet tartani. Mert ugyan mivel viszonozza fáradságunkat és gondoskodásunkat. A legjobb esetben is csak 3 — 400 liter tejet ad, (rendszerint sokkal kevesebbet) 100 mázsa istállótrágyát, olykor egy kisborjút, egyszer életében a húsát, bőrét és a csontját adja. Nem volna jobb kamillateát inni a tej helyett, s a tehenekből rostélyost sütni, addig, amíg fiatal és ízletes a húsuk. Nem bizony. Inkább arra fogunk törekedni, hogy a jövőben minden tehén 15 — 28 esztendő helyett 30 vagy még több esztendőn át jó fejő maradjon. Hiszen egy liter tej kalória értéke felér egy fél kilogram borjúhús vagy kilenc tojás kalória értékével. Ha egy tehén 4000 liter tejet ad évente, pótolja vele 2000 kg hús kalória értékét, s ez körülbelül hat ötmázsás tehénnek felel meg. Ha tojásban számoljuk, akkor a következő számokat nyerjük: 4000 liter tej 36 000 tojásnak felel meg. Egyetlenegy tehén tejhozamának kalóriaértékét csak nagy baromfifarm pótolhatja. Ilyen kiváló táplálékot előállítani nem gyerekjáték. A fejőstehénnek nemcsak jó takarmányra van szüksége hozzá, de jó egészségre és erős szívre is. Míg egy liter képződik a tehén tőgyében, 400 liter vér áramlik át rajta. Érdekes, ugye? Csakhogy nem az érdekesség kedvéért mondjuk ezt, hanem figyelmeztetésként az állattenyésztők számára: a jó vérkeringés föltétele a lélegzés és az egészséges tüdő. Tehát az állattenyésztés sikerének kulcsa a napfény, a levegő, jó legelő, helyes takarmányozás és a szabad mozgás. Tudomány ez? Igen — nagyon érthető és kifizetődő tudomány. El kell sajátítani, s minél előbb, mert teheneink átlagos évi tejhozama nem több 1700 liternél. Dániában kétszer akkora, Hollandiában pedig 3900 liter, bár ott az állatállomány gondozására kevesebb időt és kevesebb pénzt fordítanak, amit a nyitott istállók építése tesz lehetővé. Építésük nálunk is folyamatban van — annál is inkább, mert ami ott lehetséges, nálunk fokozottabb mértékben érvényesülhet. 10