A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-15 / 46. szám

Tudósítóink írják Tokajhegyalja szüretkor Az idei gyönyörű őszön ismét részt vet­tem a tokajhegyi szüreten. Tokajhegyaljá­hoz 31 község tartozik: 28 Magyarországhoz, három pedig — Kistoronya, Szlovákújhely és Szölőske — Csehszlovákiához. Ezen a vi­déken a talaj összetétele és a szerencsés éghajlat a bornak sajátos zamatot ad. A hegyaljai lejtökön az emberek hangya­• szorgalommal és fiatalos örömmel, dalolva szüretelnek. A szőlőtermelők közt ott sür­gölődnek a szőlészeti mesteriskola növen­dékei, a borászat jövendő mesterei is, akik az év folyamán az iskola 40 hektáros gaz­daságában gyarapítják tudásukat. A putto­nyok gyorsan telnek és teherautókon, meg szekereken jutnak a vadszőlővel befuttatott, árnyas présházukba. Évente 7—800 hekto­liter új borocska kerül a pincékbe, a hegy gyomrába. Amikor a szüret után a kendőjüket lo­bogtató lányok hazafelé indulnak, szívemben elárad az öröm az élet szépségétől és gazdagságától. Ha most valaki azt mondaná, hogy a tél a leglenyűgözőbb a Magas-Tát­ra ban — elhinném. Ha más valaki azt állí­taná, hogy a tavasz a párizsi Szajna-parton a legszebb, ebben sem kételkednék. Ha egy harmadik legszebb nyári élménye színhe­lyeként a bulgáriai Fekete-tenger partját jelölné meg — nem ellenkeznék. Am az év negyedik évszakának, az ősznek legpompá­sabb színhelyét én, jobban mondva mi, akik itt szüretelünk, megmásíthatatlanul így jellemeznénk: A Tokajhegyalja — szüret­kor. Kósa Mihály, Szőlöske Irodalmi est Párkányban A CSEMADOK párkányi helyi csoportja a járási népkönyvtár dolgozóival karöltve irodalmi estet rendezett a népkönyvtár nagytermében. Az írókat és költőket a kö­zönség szívélyes fogadtatásban részesítette. Elhangzottak Vércse Miklós üdvözlő szavai, majd Gyurcsó István költő megtartotta be­vezető beszédét. Ezután a megjelent írók szemelvényeket adtak elő legújabb műveik­ből. Először a deresedő hajú Csontos Vilmos olvasta fel Hiszek az emberben című ver­sét, majd Lovicsek Béla ismertetett egy részletet készülő regényéből. Ozávald Árpád Arcok című versét, végül Petrik József Me­rénylet című versét adta elő. Az írók szereplése után vita következett. A diákok kérdéseket intéztek az írókhoz és kérdéseikre kimerítő választ kaptak. Kár, hogy nem hangzott el komoly, bíráló fel­szólalás. Ennek talán az az oka, hogy a párkányi közönség nem eléggé tájékozott a csehszlovákiai magyar irodalomban. Ha ezt a hiányosságot pótolják, a legközelebbi iro-Tisztelt szerkesztőség! Panasszal és egyben kérelemmel for­dulok Önökhöz a Pöstyénben gyógyuló, i magyarul beszélő betegek nevében. Pa­| nászúnk az, hogy itt egyáltalán nem i jutunk magyar folyóiatokhoz. Akik nem ' bírják közülünk a szlovák nyelvet, nem olvashatnak újságot. Az újságelárusí­tóhoz egy ŰJ SZÓ jár naponta és egy A HÉT hetente. Természetesen az ve­szi meg, aki korábban ér oda. Kértük az elárusítót, hogy rendeljen több ma­gyar újságot, de kívánságunkat nem vette figyelembe. Ugyanúgy jártunk a pöstyéni postahivatal igazgatójánál. Elhatároztuk, hogy önökhöz fordu­lunk __ ebben az ügyben. Kérjük az A HÉT szerkesztőségét és kiadóhivata­lát, hogy panaszunkat vegye figyelem­be és intézkedjék, hogy mind az Ül SZŐ, mind az A HÉT, mind az Oj If­júság című újság kellő számban le­gyen kapható Pöstyénben és más láto­gatott fürdőhelyeken. Kérésünk teljesí­tését előre is köszönjük. Tisztelettel: Bódi János, Pöstyén, Jalta-fürdőház 213 dalmi esten tárgyilagosan hozzászólásaikkal majd jobban segíthetik íróinkat, az alkotó munkában. Misák János — Esek József Párkány Két kép a kékkői járásból Kis falu — szép eredmények Ha a kékkői járás falvainak kulturális eredményeiről akarunk beszélni Varbóról kell elsősorban szólni. Az alig 600 lelket szám­láló kis falu jelentős eredménnyel dicsekedhet. A falu- és a város­szépítési akcióban például Varbó nyerte el szlovákiai viszonylatban az első díjat. Ezt a szép kitünte­tést azért kapták, mert a falu lakói társadalmi munkával egy hat kilométeres útszakaszt építet­tek. Az összekötő út elkészítése után Varbó autóbuszjáratot kapott. Az egykor elhagyott falu bekapcso­lódott az ország vérkeringésébe, s így Varbón fellendült a kultu­rális élet. Több mint 25 ezer korona ér­tékű brigádmunkával rendbehoz­ták a kultúrházat, és hamarosan vettek egy televíziós készüléket. Varbón megpróbálkoztak olyan igényes színmű bemutatásával is, mint a Figaró házassága, ez azon­ban meghaladta erejüket. A siker­telen kísérlet után nem vesztet­ték el kedvüket. Stehlík Ketten a véreimben című színmüvével már sikeresen megbirkóztak. Bizonyí­téka ennek, hogy a helyi bemu­tatón kívül a darabbal eddig 10 helyen vendégszerepeltek. Szép eredménnyel dolgozik tánccsoportjuk is. A fiatalokból álló együttes falujuk népszokásait eleveníti fel. A Csemadok segít Miben segíti a kékkői járás munkáját a Csemadok? A kérdésre nehéz röviden vá­laszolni. A járásban 22 helyi cso­port dolgozik, közel 2000 taggal. Ezek közül ötben tánc-cstxport, 14-ben színjátszó együttes mű­ködik eredményesen. A többi he­lyi szervezetben is vannak müked velő csoportok, ezek azonban rendszertelenül dolgoznak. Az utóbbi hónapokban a járás­ban működő helyi szervezetek egész estét betöltő színdarabot hetvennégyszer, ismeretterjesztő előadást tizennyolcszor, irodalmi estet pedig négyszer rendeztek. A nyár folyamán négy kultúrbri­gáduk is működött, amely 13 al­kalommal lépett lel. A népművészet felkarolásán- kí­vül a kékkői járásban müküdö Csemadok csoportok tevékenysé­gének gerincét — Hriech János járási titkár szerint — a szövet­kezetesítés érdekében kifejtett felvilágosító munka képezi. A Csemadok tagsága nemcsak szavakkal, de tettekkel is példát mutat és arra törekszik, hogy a járásban fellendüljön a nagyüzemi gazdálkodás. Vannak olyan helyek, ahol a Csemadok-tag ok elsőnek léptek be a szövetkezetbe, s a Csemadok és a szövetkezet közötti viszony ma is példás. Ilyen a helyzet pél­dául Lukanényén, ahol nagyrészt a szövetkezet vezetősége képezi a Csemadok vezetőségét. A nényei szövetkezet anyagilag is támogat­ja a Csemadokot. A Csemadok tagsága a szövet­kezetekben végzett gyakorlati munkán kívül, a legtöbb segítsé­get a helyi hangos híradókon ke­resztül nyújtja. Ma már legtöbb faluban rendszeresítették a „Cse­madok-félórákat", amelynek ke­retében a Csemadok vezetősége a legaktuálisabb tudnivalóval is­merteti meg a falvak dolgozóit. A Cseimadok-félórákat használják fel arra is, hogv a ma még inga­dozókat meggyőzzék a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és minden­kit figyelmeztessenek beadási kö­telezettsége teljesítésére. Altalános vélemény, hogy a Qse­madok-csoportok jó munkát vé­geznek, és sokat segítenek a kék­kői járás munkájában. (b) Kis hírek a nagyvilágból Efrol Flvnn, neves amerikai filmszínész 50 éves korában Vancouverben hirtelen meg­halt. Erről Flynn a tasmaniani Bobartban született és Ang­sában, valamint Ausztráliában nevelkedett. Csaknem 25 évig i hollywoodi filmvilág egyik vezető egyénisége volt. A kö­zelmúltban kalandos életének rendkívüli állomásához érke­zett, amikor Kubában Fidel Jastrp oldalán harcolt a for­radalom győzelméért. * * * Kínában megkezdték az Or­kán-25 mintájú helikopter so­rozatgyártását. Az első kínai helikopter sebességben, hord­képességben és magassági tel­jesítményben egyaránt felve­szi a versenyt a legjobb kül­földi típusokkal. * # * A Schweizer Illustrierte Zei­tunq írja: Hruscsov amerikai látogatása még a tánczenében is nyomot hagyott. Azóta az Egyestilt Államok rádiói legtöbbet ezt 3 slágerszámot játsszák: Ta­lálkozunk Moszkva eqe alatt.. . * * • Párizs városa — természe­tesen modellről van szó — jö­vőre négy-ötéves világkörüli útra indul. Egy montreuxi stú­dióban 15 szakember építi a város modelljét, amely össze­sen 20 tonna súlyú lesz, s a belső kerületek minden jelen­tős épületét bemutatja. A modellépítő technika e mestermüve a párizsi keres­kedelmi kamara megrendelésé­re készül. A miniatűr Párizst a világ sok városában bemu­tatják. * * * Carmelutti professzor, bünte­tőjogász javasolta, hogy ele­venítsék fel a nyuqtalan vérű kamaszokkal szemben a szé­qyenoszlopot és a botbünte­tést. Az olasz jogász szerint hasonló büntetésben kell ré­szesíteni a gengszterfilmek rendezőit, a ponyvairodalom kiadóit és a pornográf folyó­iratok szerkesztőit. A profesz­szor urat a középkor itt felej­tette .. : # * * Lord Maugham afrikai ku­tatóútja után rövidesen jelen­tést terjeszt az angol felhőház elé és ezután az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez is el­juttatja beszámolóját. Jelen­tésében fényképekkel illusz­trált személyes tapasztalatai alapján számol be arról, hogy Afrikában még mindig dúl a rabszolqakereskedelem. Külö­nösen a francia Szaharában dí­vik a fiúk és lányok eladása. Meqállapítása szerint a nagy­hatalmak birtokában levő afrikai területen évente körül­belül ötezer embert adnak el rabszolgának. A HÉT a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hetilapja. Megjelenik' minden vasárnap. Felelős: dr. Szabó Rezső főszerkesrztő. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Barsi Imre, Egri Viktor, Lörincz Gyula, Pathó Károly és Tóth Tibor. Szerkesztő­ség: Bratislava, jesenského 9. telefon: 261-04. postafiók C-398. Ki­adóhivatal: Bratislava, Mierové nám. 3—4, telefón 220-59. Ter­jeszti a Posta Hírlap Iroda. .Megrendelhető minden postahiva­talban és levélkézbesítőnél. Nyomja a PRAVDA, nyomdavállalat, Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kcs. Előfizetési díj negyed évre 19.50 Kcs, fél évre 39— Kcs, egész évre 78 — Kcs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A-695619. 11

Next

/
Thumbnails
Contents