A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-11-15 / 46. szám
Üj f let - iij szokás A klrályhelmecl járási nemzeti bizottság belügyi osztályán különös tárgyak ötlöttek szemembe a minap. Az egyik íróasztalon egy selyempapirba göngyölt, hatalmas szegfücsokor hevert, a másikon pedig egy csecsemß-papj an, egy puhatalpú csecsemő-tipegő és egy mackó botránkoztatta meg a komor aktacsomókat. Csudálkozó tekintetemet szerencsére hamar észrevette Juhász Mária anyaköayvvezetönö, s még mielőtt valamit is gondolhattam volna, nevetve mondta: „Bizony, a foi hivatalos helyiségünkben gyakran látni mostaniban hasonló „furcsaságokat". Épp olyan hlvatalbéll tárgyak ezek nálunk, mint a tintatartó, vagy a piros ceruza!" Így ismertem meg aztán azt a gyönyörű és már több mint egy éve bevezetett szokást, hogyha Kiráiyhelmecen, vagv a járásban valamelyik példás dolgozónak fia születik, ennek szocialista polgárrá avatásán részt vesznek a járási nemzet! bizottság dolgozói ls. A város társadalmi szervezeteivel és az Iskolák pionírjaival karöltve, díszes ünnepséget rendeznek az új polgárnak, s ajándékokkal is kedveskednek neki. Oe nemcsak a keresztelőkön vesznek részt a HNB dolgozói, hanem megünneplik az egybekelő fiatal párokat ls, sőt még az ezüstös aranylakoda'imasokról sem feledkeznek meg. Három ezüst és egy aranylakodalmas boldog párt részesítettek eddig szívélyes megható ünneplésben. Legközelebb már a személyazonossági Igazolványra érett fiatalokat is köszönteni fogják. OD íértfaii -Mete*Üj, nyilvános társasjáték dívik Losoncon A gondolat, az ötlet nem új. Újságokban, folyóiratokban rendszeresen szerkesztik a kérdezz-felelek rovatot. A játék nyilvános, közönség előtti formája azóta jött divatba, amióta a rádió közel hozza, a távolbalátó pedig szemünk elé varázsolja teljes vidámságában és mozgalmasságában. Mi a kvíz — a kérdés-felelet társasjáték lényege? Kérdezzük meg a CSEMADOK losonci helyi csoportjának vállalkozó szellemű kultúrmunkásait. ök rájöttek a játék kulcsára. Ezért sikerült megoldaniok a legfőbb feltételt: eleven kapcsolatot teremteni a közönség, a játékvezető és a versenyző között.. Lám, Dedák Sanyi elemében van, amikor a színpadról kedvesen szólongatja az esélyes versenyzőket: — Frédikém, Józsikám, no gyertek, rajta, hiszen tudjátok, hogy itt senki semmit sem veszíthet. Csak okos. szép játék az egész... És már megy is a színpadra Gyuriskó bácsi, az idős nyugdíjas, majd Murár János munkás, Ferencz Ferdinánd hivatalnok, a tehetségesen induló fiatal költö. No, még egy negyediket - Bíró Gizi egészíti ki a négyest — és indul a játék. Vidám hangulatban várják a kérdéseket, amelyeket, akár egy középiskolai érettségin, borítékokban húznak ki. Egy perc nem nagy idö — a gondolat azonban rakéta gyorsaságú — sok kérdést sikerül megoldani a kitűzött határidőn belül. És amit csak félig old meg, vagy felad a versenyző, arra a közönség soraiból érkezik válasz. Csak ritkán szükséges, hogy Dedák, a játékvezető, akár egy élő lexikon — pontosan, alapos felkészültséggel, cseppet sem fölényesen, inkább kedves természetességgel adja meg a helyes választ: Hol volt Odiszeusz -szülőhazája? — Ittakában. — Ki írta a verset, amelyből e sorokat idézzük: „ö, Tihanynak riadó leánya..." — Csokonay. Hiába — régen jártunk iskolába! A tudást egyre frissíteni, fejleszteni kell. És ebben rejlik a műveltségi verseny érdekessége, értéke, vonzóereje. Felnőtt emberek adnak számot a nyilvánosság és önmaguk előtt arról, hogy mit, mennyit őriztek meg abból, amit 'olvastak, hogyan tanultak a könyvekből, vagy az élet iskolájában. Mert az egyik percben azt kérdik tőlük, ki volt Szinyei Merse Pál, a másikban már cérnát kell befűzniök és ördöngös ügyességgel gombot varrni egy szövetdarabra. Most a termelékenység fogalmát kell meghatározniok, de már itt a következő kérdés: melyik operettből van a dal, amelyet most Kovács Kató, a helyi csoport üdvöskéje játszik' zongorán és Szvetlikné, Csaszlovszkyné, Vámos Anikó, esetleg Leszák József énekel kedvesen, természetesen. Lezajlik a második rész is, amelyben Tóth Dezső és Rittinger Ernő kereskedelmi dolgozók, Hahn József diák és ismét Ferencz Ferdinánd vesznek részt. A döntőbírók pártatlanul osztják a pontokat, a közönség egy kicsit súg és nagyon jól mulat. Szórakozik, ám közben — észrevétlenül - tanu.1. -A fiatal az idősebbtől, az idősebb a fiataltól. És vajon véletlen-e, hogy a kérdés-felelet műveltségi versenyben már másod ízben munkásember — Murár János — lett az első 69 ponttal - hivatalnokok, diákok, értelmiségiek között? Nem az egészséges, joggal vezető osztály életrevalóságát tanúsítja-e ez? Igen, a losonciak tanulnak szocialista módon, a ma emberéhez méltón szórakozni. GÄLY OLGA Viczián István izgatottan figyeli az órát: Mindjárt letelik az egy perc gondolkodási idö A versenyzők első csoportja: Bíró Gizi, Ferencz Ferdinánd, Murár János és Gyuriskó bácsi, az egykori újságkihordó Dedák Sándor ismerteti a versenyzőkkel a játék jeltételeit.