A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-15 / 46. szám

1958 november hetedike a moszkvai Vörös téren sn Ünnepeltünk Prágában megkoszorúzták a szovjet tankosok emlékművét élni, vagy együtt kell elpusztul­nunk!" Mindez azt mutatja, hogy a nem­zetközi helyzet — éppen a „vörösök sikeres kísérleteinek" következté­ben — enhiiit, és minden jel arra vall, hogy a külpolitikában további felmelegedéssel számolhatunk. Bár nem szabad figyelmen kívUl hagy­ni az USA magatartását a kínai kérdésben, látnunk kell, hogy az Eovesült Államok területéről „is­meretlen" repülőgépek rajtolnak, amelyek aztán bombázzák a kubai városokat, hogy Laoszba özönlenek az amerikai fegyverek és Bürke tengernagy úton-útfélen azt han­goztatja: „Az Egyesült Államok tengerész-gyalogsága bármikor ké­szen áll a laoszi királyi kormány megsegítésére, éppen úgy, mint annak idején Libanonban" . .. Her­ter úr pedig a szabályos hideghá­ború szellemében szólítja fel a szovjet kormányt, hogy a szabad­ságukért küzdő népek magáraha­gyásával vagy megtagadásával ad­jon garanciát Nyugatnak. Mert Nyugat kénytelen lesz tár­gyalni és beleegyezni a csúcsérte­must, $ ezáltal az elmaradt, fél- kezlet megrendezésébe, de egyelő­gyarmati Oroszországot ipari nagy- re nem tudja, mit kérjen — azt hatalommá fejlesztették. Legyőz- ugyanis tudja, hogy a minimumot ték a világtörténelem legerősebb fogja majd ígérni, és legbőszebb hadait, földig rom- Ezért vanak nézeteltérések Ang­bolták a hitleri ezeréves biroda- Ha, Amerika és Franciaország kö­lom gerendavázát, a nukleáris ku- zött —. nem is beszélve Bonnról. tatások terén utolérték, sót, meg- A két kerékkötő minden bizonnyal előzték a kapitalista világ legfej- De Gaulle és Adenauer. A megalo­lettebb aliamát, az Amerikai mániában szenvedő hosszú orrú Egyesült Államokat. Fellőtték a tábornok kormánya —, amely az Holdba a Szovjetunió felségjelét elsikerült atommeghajtású tenger-és lefényképezték a Hold eddig alattjáró építésére negyven mii­ember nem látta oldalát. Jelsza- liárd frankot költött és az elkövet­vaikkal és tetteikkel vonzó példá- kező szaharai atombomba-robban­jává lettek a világ minden béke- tásra már eddig százötven miliiár-és szabadságszerető népének. Ki- dot lopott kl a francia adófizetők na és a többi népi demokratikus zsebeiből —, a francia álnagysig ország lakosain kivül száz és politikáját űzve, fékezője lett a százmillió híve van a szovjet bé- Nyugat-Kelet közötti tárgyalások­kepolltikának és a kommunizmust nak, és szekerét teljesen Adenau­építő szocialista emberek morál- erhez, a bonni rontőpál kancellár­jának, etikájának. hoz kötötte. A vörös Hruscsov rendkívüli Furöpa gonosz öregemberéről személyisége megbabonázta az viszont közismert a tény, hogy ir­amerlkaiak millióit, ezért a jelen tózik mindennemű megegyezéstől, kapitalista prófétái reálisabb pró- és ha tőle függne, már holnapután féciákba bocsátkoznak, mind pó- halomra lövetné Prágát, Varsót, ruijárt elődeik. így Kennan, ame- Budapestet és Moszkvát. Adenauer rikai diplomata és az amerikai csökönyössége már szövetségesei életstílus ideológusa ezeket mond- előtt is nevetségesnek tűnik fel, ja: „Amerika hosszú időn át méltó olyannyira, hogy nyíltan gúnyt partner nélkül állott a világban, űznek belőle. A partner már szinre lépett, és Sapient! sat — mondották a régi most az a kérdés, vajon a szovje- rómaiak. Es mégis ajánlatos lenne, teknek van-e méltó partnerük..." ha a hidegháború megjegecesedett A „Giorno" cimű olasz lap így ir: amerikai bajnokai megfogadnák „Amíg a Nyugat fölényben volt, egy amerikai lap jó tanácsát: nem akart tárgyalni, amikor az „Tömjétek ki a generálisaitokat!" erőviszonyok egyensúlyba kerül- Milyen eredeti ötlet volna, ha tek, akkor sem volt hajlandó Hruscsov ajándékának, a Holdra egyezkedni, és most abba a kelle- fellőtt szovjet embléma kicsinyi­metlen helyzetbe került, hogy tett másának viszonzásaképpen kénytelen tárgyalni." Hogy tárgyal- Eisenhower és Herter egy ilyen ki­ni kell, ezt elismerte Eisenhower tömött tábornokot küldene Moszk­is, aki ma már tudatában van an- vába. nak, hogy a két különböző társa- Mert végre mindenkinek tudnia dalmi rendnek békében keli egy- kell, hogy a kerék forog, mégpe­más mellett élnie. Fényes bizonyí- dig előre, és nem hátra; a fejlődés téka ennek az USA elnökének ki- törvényeit pedig nem győzhetik ie jelentése: „Olyan erősek vagyunk, a tüzesség törvényei sem! hogy vagy egymás mellett fogunk BARSI IMRE A negyvenkettedik Októbert ün­nepeltük a napokban, a szocializ­mus eszméjének győzelmét, amely meghazudtolta a hamis próféták jóslásait. Wison, az Egyesült Államok el­nöke még ezerkilencszázhuszon­egyben gőgösen így beszélt: „Ha Oroszország létezni akar, akkor kénytelen lesz hozzánk fordul­ni ..." Foch marsall még önteltebb volt, amikor kijelentette: „A vi­lág ismét virágbaborul, és Orosz­ország még mindig romhalmaz lesz". Ám a legpökhendibb mégis­csak Karel Kramár, az egykori csehszlovák miniszterelnök volt, aki ezeket mondotta híveinek: „Gyenyikinhez utazom, hogy egy okosabb Oroszországot hozzak lét­re ... A vörösök kísérletei csődbe jutottak". Nos, negyvenkét év távlatából bátran állapíthatjuk meg, hogy a „vörösök kísérletei" nemhogy nem mondottak csődöt, ellenkező­leg, nagyonis beváltak; sőt, ma már ámulatban tartják az egész világot! Megvalósították az ötéves tervek célkitűzéseit, a szociaiiz-A bratislavai Slavinon koszorútenger borítja a szovjet hősük sírjait A barátság és béke sta­fétája hazánk keleti ha­tárai felé tart

Next

/
Thumbnails
Contents