A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-18 / 42. szám
JUit tiulimk Nemrég kedves, színes kis cikket olvastam az A Hét-ben; Ozsvald Árpád kollégám írt a falusi búcsún látott elrettentő nyakkendőkről. Ha szabad, most kiegészítem az írást néhány érdekes adattal: mi mindent tudunk általában a nyakkendőről. A nyakkendő őse színes selyemsál volt, amelyet XIV. Lajos horvát ezredének tisztjei viseltek a nyakuk köré csavarva. A horvátokat akkoriban cravates-nak nevezték a franciák; így lett a horvát tisztek nyakravalójából a - kravátli. A hetvenes évek férfiai úgynevezett echarpe-ot hordtak kétsorosán szabott hosszú kabátjukhoz. Ezt az echarpe formát viselik ma is a zsaketthez. A mai nyo' 'endöforma a századfordidó idején ala..lt ki. Az úgynevezett plasztronnyakkendő még hasonlított elődjének szabásához, de keresztbe hajtott szára egészen laposan terült szét a mellény alatt. Ezután jött divatba a kekseny és hosszú, úgynevezett matrózcsomóra kötött nyakkendő. A nyakkendők eleinte selyemből készültek, csak a kilencvenes évek hozták azután a pikét mint divatanyagot. A matrózcsomóra kötött nyakkendőt már készítésekor előre megkötötték, hogy mindig szabályos legyen; gazdájának így nem is volt gondja vele, csak a nyakába kellett akasztani és hátul összecsatolni. Ma ismét a selyemből készült nyakkendő a divatos. A műselyemmel való kísérletezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a műselyemnyakkendök erősen gyűrődtek. Újabban, a sportok hatalmas lendületű térnyerésével párhuzamosan divatba jöttek a gyapjúból készült nyakkendők, amelye- * ket sportöltözékhez, vadászruhához viselnek. A nyakkendők egyik régi szakértője szerint a nyakkendőknél első és leghasználatosabb divatszín a bordó, mely minden ruhához illik. Érdekes, hogy a férfiak - a tapasztalat szerint - leggyakrabban kékszínű nyakkendőt vásárolnak, pedig a kék .hideg szín", s nem áll jól minden archoz. Eléggé használható, jó szín a zöld is, mely azonban csak a szürke és barna ruhához illik. Valamit mondjunk végül a nyakkendő mintázásáról is. A nyakkendőre ráfér az egész világ, a csillagos égbolttal, földünk flórájával és faunájával egyetemben. Nincs az a virág s alig van állatfajta, melynek mását, stilizált formáját ne láthattuk volna nyakkendőn. Emlékszünk a tulipánra s az egykori Bourbon-liliom számtalan változatára, valamint a díszkertek legszebb virágaira is. A repülés hőskorában kis monoplánok és biplánok, légcsavarok, léggömbök és Zeppelinek díszítették a kravátlit. Az első világháború idején olyan minták díszítették a nyakkendőt, amelyek ágyúcsöveket, szuronyokat, kardokat s a hármas szövetség államainak zászlócskáit ábrázolták a nyakkendő anyagára hímezve. S említsünk meg két örök és mindig visszatérő mintát, a csíkok és pettyek divatját is. Ennyit röviden a közel háromszáz esztendős nyakkendő múltjából. Divatszakértők szerint a nyakkendő igen fontos ruhadarab Aki nem visel nyakkendőt, nincs teljesen felöltözve — mondják. Befejezés előtt a komáromi művelődési otthon (Horváth Ferenc felvételei) Épül komaromi művelődési otthon Komárom új arculata a felszabadulás után kezdett kialakulni. Tizenöt esztendő alatt lakossága megkétszereződött; új terek, utcasorok, iskolák és más középületek épültek. A közeljövőben egy korszerű szálló, több új típusú bérház és minden igényt kielégítő, mintegy hétszáz férőhelyes művelődési otthon épül. A város rohamos ipari fejlődése természetesen nagyban hozzájárul a lakosság művelődési életének fellendítéséhez. Az új művelődési otthont 1959 tavaszán kezdte építeni a helyi építkezési vállalat Imrich István bratislavai építészmérnök tervei alapján Befejezésének határideje 1960 ősze. de addig a művelődési otthon építőinek még sok -különböző akadályt kell leküzdeniük, számos felmerülő problémát megoldaniok. Győri Ferenc, az OSP igazgatója társaságában jutunk el az épülő kultúrotthonhoz. Czán István főépítész és Szabó Lajos építész fogad minket Mindketten elsősorban a faanyag hiányára panaszkodnak. Czán István főépítész és Szabó Lajos építész megbeszélés közben l; rif- ú - m -Ki tehát a hibás — merül fel a kérdés jjj —, hogy a szükséges mennyiségű deszka, jjj gerenda nem áll az építők rendelkezésé- jjj re? Iii A válasz a következő: jjj — A pontatlan és helytelen anyagelosz- üj tás. Mintegy 100 köbméter fára van szük- jjj ségünk — mondja Czán elvtárs — hogy jjj a tél beállta előtt tető alá hozzuk az épü- jjj letet. A színpad felett vastető lesz. En- jjj nek az elkészítését a tapolcsányi Kovo jjj üzem vállalta, mivel helyben nemigen tud- jjj tuk volna elkészíteni ezt az aránylag jjj nagyméretű konstrukciót. Az ablakok be- jjj állítása is késik. Ez is a fahiánynak tud- jjj ható be. Ezeknek a munkáknak csupán 20 jjj százalékát vállalta a nyitrai OSP testvér- jjj vállalat, de ez mind kevés. — Nehéz a tervet teljesíteni, ha ezen jjj a helyzeten nem változtathatunk — szól jjj közbe Szabó Lajos építész. — Csak akkor jjj haladhatunk előre, ha fát kapunk, éspe- jjj dig sürgősen! Vágújhelyen ugyanilyen :jj tervet valósítanak meg. Ök kaptak so- jjj ron kívüli kiutalást, mi meg állunk a jjj tervünkkel és elmaradunk. Miért? jjj Kozáry Ferenc építészmester is közbe- jjj szól: jjj — Ha befedjük az épületet, minden jjj belső munkát időre elvégezhetünk ... Az épület padlására érünk. — Nagyon bánt minket, hogy nem tu- jjj dunk haladni, de ez a valóság. Mindent jjj elkövetünk — magyarázza Győry elvtárs jjj —, hogy a kitűzött határidőket megtart- jjj suk. A falakat már fel is húztuk. Pedig jjj nehéz volt a munka. Képzelje csak el, jjj milyen kellemetlen „várni", míg megköt ;j; a beton, hogy azután a zsaluzásnál fel- jjj használt deszkaanyagot a következő osz- jjj lopoknál ismét felhasználhassuk... és jjj most, amikor idő előtt befejezhetnénk a jjj munkát — nincs gerenda. Nem mi raj- jjj tunk múlik tehát a határidők megtar- jjj tása Ha megkapjuk a hiányzó faanyagot, jjj a művelődési otthon időben el is készül, jjj Még nem késő! jjj Amikor távolodunk a félig kész épü- jjj lettől, még egyszer visszapillantunk Va- jjj lóban impozáns épület nőtt ki a komáromi jjj park egyik sarkában. És amikor kezet jjj szorítunk kísérőinkkel, el is hisszük, jjj hogy a művelődési otthon építői minden jjj tőlük telhetőt megtesznek a kétségkívül jjj jelentős akadályok leküzdésére. Eöry i» 16