A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-18 / 42. szám

Nem Irigylésre méltö a madraszi halászok munkája. Keskeny lélekvesztölken beeveznek a tengerbe és este a dagállyal vltétik vissza magukat a partra. A négy fatörzsből összeeszkábált csónakot a parton szétszedik és elcipelik a faluba. Az asszami hegyekben fekvő Khaslban a lányok ünnepi alkalmakkor felveszik festői tánckosztümjeiket. A korona és a karperecek ezüstből, a nyaklánc drágakövekből és aranygolyókbót való. (A Freie Welt nyomán) Napi sétalovaglásunkhoz a rinocérosz-rezervációba a Fort Kohorc katonai állomástól kaptuk az elefántokat, amely több mint tizenkét hátas-elefántot nevel. Gyakran előfordult, amikor kedvező volt a széljárás, hogy néhány méternyire sikerült megközelítenünk az orrszarvúakat. az Iblszmadár a rlnocérosz állandó kiséröje. Egyes tankönyvek szerint ez a kócsag-féle madár azzal hopv valamely ellenség láttán azonnal felrepül, figyelmezteti az orrszarvút a veszélyre. A valóságban a madár ügyet sem vet az emberre, és igy a rinocéroszt sem figyelmezteti. Dr, Wolfgang Ullrich, a drezdai állatkert igazgatójának képes beszámolója A Csak az elefánt képes mozTM gásba hozni a nehéz, fahengereken gördülő ketreckocsit, amely — ha benne van a fogoly orrszarvú — gyakran ötven mázsát is nyom. Még az elefántnál ls kimagasló teljesítmény egy ilyen terhet a mocsárból kihúzni. Ezért hasonló munka után egy napi pihenő jár neki. Indiában — mint mindenütt a trópusokon — nagy probléma az öntözés. Az angol gyarmatosítók hihetetlen értékű kincseket vittek el az országból, de mit sem törödtek vele, hogy a lakosság embertelenül nehéz munkáját a modern technika vívmányaival megkönnyítsék. Azért kell ennek az indiai parasztnak még mindig gémeskútta! húznia a vizet. Az Indiai Köztársaság kormánya duzzasztógátak építésével kívánja megoldani az öntözés kérdését, amely lehetővé teszi, hogy az indiai paraszt évente kétszer arathasson termékeny földjén.