A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-11 / 41. szám

A REUMA Ha a derekunk, a térdünk, a vállunk vagy a csuklónk faj, azt mondjuk: reuma. Ha megkérjük a reumaszakorvost, határozza meg egy mondatban: mi a reuma, bizony nehéz helyzetbe hozzuk. Bizonytalanságának oka nem hiányos ismeretanyaga, hanem az a tény, hogy az orvostudomány nem tud erre a kérdésre egyértelmű rövid választ adni. A betegek számára általában szinte megnyugtatólag hat, ha panaszait az orvos reumás eredetűnek tartja, mert a közhiedelem szerint ez egy kellemetlen, de nem veszélyes betegség. Az orvosi tapasztalat ellentétes: a fájdalom okát mindig gondos vizsgálattal kell tisztázni, s csak akkor lehet reumás eredetűnek tartani, ha minden más okot sikerül kizárni. HONNAN SZÁRMAZIK A REUMA ELNEVEZÉS? Galenus i. u. a II. században reumának nevezte el az „emberi szervezetben keringő folyékony rossz nedveket." (A görög reuma szó folyadékot jelent.) Azóta használják az orvosok és a betegek egyaránt ezt a kifejezést a mozgásrendszer, az izületek, az inak, esetleg az idegek megbetegedésekor. A kifejezés tehát orvostörténelmi emlék, mégis meglepően megmaradt mindmáig, amikor a kezdetleges kuruzslás helyébe bevonult a röntgen, az ultracentrifuga, az elektronmikroszkóp, és a rádióaktív izotóp. Ezekkel az eszközökkel a „reumát", „a folyadékot" számtalan vizsgálatnak vetették és vetik alá, sok problémát oldottak meg, de bőven maradt még megoldandó is. Az orvostudomány ma a reumát gyűjtőfogalomnak tekinti, amely a mozgásrendszer támasztó szöveteinek, tehát az izmok, az ízületek és az inak megbetegedéseit foglalja magában. Az egyén és a közösség szempontjából nem érdektelen részeire bontani, megismerni mindazt, amit a reuma megjelölés takar. A MÁSODIK BETEGSÉG A reumás ízületi megbetegedések között nem ritka a reumás láz. Következményei ugyan nem az ízületekben hagynak végleges károsodást, hanem mozgásunk kútforrását, a szívet támadják meg. A reumás láz, vagy ahogy más néven hívják, az ízületi gyulladás a fiatal kor megbetegedése, 10 és 25 év között a leggyakoribb. Negyven év felett szinte sohasem fordul elö. Az ízületi gyulladás okát kereső szakorvos az ún. második betegségcsoportba sorolja. Az első betegség ilyenkor sztreptokokkusz baktérium által okozott fertőzés valahol a szervezetben, rendszerint a mandulákon vagy a garatban. MEG KELL ÁLLAPÍTANI KÁROSODOTT-E A SZÍV? A reumás láz első napjainak tünetei: magas láz, az ízületek erős duzzadása és pirossága, nagyfokú fájdalom. Ezek a tünetek bőven elégségesek a jellegzetes betegség felismerése. A kisebb-nagyobb laboratóriumi lehetőségekkel rendelkező orvos még néhány jellemző lelettel gazdagíthatja a kórtörténetet. Ha a fiatal beteg fekszik, a reumás láz 2 — 3 hét alatt lezajlik. Ezzel azonban a megbetegedés még nem zárult le. Még akkor is, ha az ízületek fájdalmatlanná váltak és nem merevedtek meg, kórházi vagy rendelőintézeti vizsgálattal kell eldönteni: károsodott-e a szív? A 30-40 ÉVESEK BETEGSÉGE A „REUMASZERÜ" GYULLADÁS Amíg a reumás láz okát ismerjük, a reumaszerű (reumatoid) ízületi gyulladás eredetéről alkotott fogalmaink rendkívül homályosak. Előidézésében a reumás láz okozójának, a sztreptokokkusz fertőzésnek nincsen szerepe. A gennyes fogban, a mandulában, az arc melléküregeiben, vagy másutt a szervezetben meghúzódó gócfertőzésnek semmi köze a reumaszerű ízületi gyulladáshoz. A reumás láz inkább gyermekbetegség, és a második évtizedben jelentkezik, a reumaszerű gyulladás a harmadik és negyedik évtized betegsége. Alattomosan, lassan, legtöbbször a kéz ujjainak végső percein jelentkezik mindkét kézen. Kezdetben hajnali felébredéskor merevséget, fájdalmat érzünk anélkül, hogy pír vagy duzzanat volna a beteg ízület felett. Később, amikor a fájdalmasság miatt egyre kevesebbet használjuk, a beteg ízület megmerevedik. A merev Ízület környékén a tapadó izmok a tétlenség miatt lassan elsorvadnak. Az lj„ak kihegyeződnek, elgörbülnek és a kéz sajátságos tartást vesz fel. Sokszor a folyamat ezzel le is zárul és teljesen megáll, máskor viszont több-kevesebb szünet után újabb ízületeken jelentkezhet a megbetegedés. Ha a nagyízületekre is ráterjed, a beteg, anélkül, hogy lázas volna (legfeljebb kis hőemelkedés mutatkozik), ágyba kényszerül. Ha a térdben, párnával alátámasztott ízület merevedik meg, a beteg nem tud többé lábra állni. Láthatjuk tehát, hogy ez a betegség is az ízületek megbetegedése, de egészen más eredetű, más természetű, más kö-' vetkezményekkel jár, mint a reumás láz. Ezzel sohasem jár együtt a szívbillentyű megbetegedés. Az életet egyáltalán nem fenyegeti, kezelés és állandó orvosi ellenőrzés nélkül azonban a mozgásképességet és a mozgással együttjáró munkavégzést komolyan veszélyeztetheti. AZ IDŐSEBB KOR IZÜLETI BETEGSÉGE: AZ ARTERIÖZIS A kor, a rugalmasságcsökkenés és a vérellátás romlása mellett a túlterhelés a leggyakoribb oka az idősebbkori elfajulásos ízületi bántalmaknak. Gyógykezelésük a leghálásabb orvosi feladatok egyike. Különböző meleg fürdők, fizikoterápiás eljárások, rövidhullám, iszappakolások javítják a porc és az ízület vérkeringését és ezzel gyógyítanak. Emellett a fájdalomcsillapító gyógyszerek sokasága áll az ilyen betegek rendelkezésére. Dr. Sz. Ä. osztottját, Vatagin ezredes szárnysegédét... — Ülj föl — utasította akkor Susztov. — Mi történt? — Ott elöl egy ejtőernyős szállt le. Gyere, elfogjuk! — Ne lódítson, mert megissza a levét, arról kezeskedem! Mielőtt észbekapott volna, már tovarobogtak. Az országút egy szakaszát jóval előbb lezárták. Dása tudott erről, de Susztov mit sem törődött a tilalommal, ezért a lány bosszúsan rákiáltott: — De fegyelmezetlen! Dása nem is adhatott volna róla jobb jellemzést. Már két ízben is alkalma volt élvezni yele az őrült száguldást. Meredek lejtő, árok, éles kanyar, vagy szántóföld — semmi sem számított, s neki a lélegzete is elállt a nagy rohanásban. Ám Susztov ráadásul még nevetett is. Akkor este egy benőtt tankcsapda szélén pihentek meg, és az alhadnagy bátran bevallotta, hogy semmiféle ejtőernyősnek hírét se hallotta, az egészet csak kitalálta, hogy kettesben maradhasson vele. Hirtelen meg akarta csókolni, de kapott egy ... pofont. A lány sírva fakadt. — Ugyan, te csacsi- — próbálta csillapítani. — Egyformák vagytok mind, még beszélni se tudtok tisztességesen. A könnyek láttán zavarba jött, de csak egy pillanatra. Azt gondolta, hogy a lány csak azért sír, mert ilyen hirtelen volt. Az éjszaka világos és kellemes volt. Az NYIKOLAJ ATAROV (II. folytatás) Susztov még szülőfalujában, Sztarobelszkben ismerte meg Dását. Mikor megpillantotta az agyonmosott, szűkre szabott szoknyában, annyira vonzónak találta, hogy lefékezte a kocsit, s vidáman odakiáltott neki: — Ide süss, te gárdatündér! Ám Dása rá se pillantott, csak bosszankodva megfenyegette a zászlócskával. — De Dása! Kicsi Dása — kiáltott újra. Most végre fölfigyelt rá és megismerte. Ő maga is nevetett előbbi bosszús hangulatán. Megkapaszkodott a kocsi hágcsóján, és megszokásból tisztelgett neki. - Mit látok! Hová osztották be -szólt csúfondárosan. — Hogy hogy szépségem? - Sofőr helyett tisztet ültettek a kormánykerékhez. Tán saját maga kínálkozott? - Vegye úgy, hogy ez egy különleges autó. — Én meg arra gondoltam, hogy már valaki más kocsikázik az ezredessel — csipkelődött vidáman Dása. Látszólag kemény szóváltásuk mögött mindenki felismerte volna a harctéren szövődő fiörtöt, mely a körülmények folytán meg-megszakadt, s minden pillanatnyi találkozás alkalmával újrakezdődött. — Csak nem sajnálsz engem? — tréfált Susztov. — De mennyire, ha tudná? Sokáig tart még e kegyvesztés? — Mondd inkább, hol találkozunk! Bukarestben ? Vagy egy héttel ezelőtt - még akkor nem törték át a német védelmi vonalat a Dnyeszteren, de a légierők már tevékenyen beleszóltak a harcokba — Susztov motorkerékpáron odarobogott Dásához, akinek épp akkor telt le a szolgálata. Régen ismerte már az alhadnagyot, mint a kémelhárító vakmerő és szertelen be-10