A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

Nem érdekli őt Kislányunk nem megmaradt szövetdarabokat kap babaruhának, hanem méregdrága hajasbabát, természetesen kész ruhában. A baba persze „sírós" is és „alvós" is egyszemélyben. A hozzávaló gyerekkocsi tökéletes mása a valódinak. Kisfiunk lehetőleg valami modern dolgot kapjon. Villamosvasutat, kisautót és műszputnyikot. Igaz, ezek a dolgok némileg drágábbak, mint azok, amiket mi kaptunk gyerekkorunkban, de hát elvégre is manapság más időket élünk, nemde"? Meg egyébként is. ha nekem nem is jutott annak idején, hadd élvezze legalább ö. Vagy ugyan miért kellene csendes estéken meghitt családi körben népdalra« tanítani a gyermekeket, amikor a legmodernebb zenegép bömböli az ugyancsak legmodernebb slágert, avagy miért törné magat valaki leleményeskedve a szórakozás keresésében, amikor csak a karunkat kell kinyújtanunk, hogy felkattantsuk a távolbalátót. Tévedés ne essék, nem vagyunk az ellen, hogy gyermekeink élvezzék a modern technika vívmányait. Úgy tűnik azonban, hogy a szülők túlságosan is könnyen lemondanak nemcsak nevelési kötelezettségeikről. hanem arról is, hogy foglalkozzanak gyermekükkel, beszélgessenek vele, érdeklődjenek problémáiról. Tény, hogy a mai fiatalság nem szeret aktívan szórakozni. Elvárja, hogy mások szórakoztassák. A legtöbb gyerek ezért képtelen is saját szórakoztatására játszani, eredményein örülni, akadályokat leküzdeni. Hiszen mindent készen kap. Neki csak élvezni kell. Csoda-e hát, ha gyakran az iskolában való eredménytelenségért is másokat okol — olykor még tanítóját is. Az ilyen gyermek aztán nem érdeklődik semmi iránt, gyorsan kiábrándul új játékából, könnyen csügged, hamar kedvét veszti. Némely szülő ugyanis úgy gondolja, hogy pénzzel is meg lehet váltani a szülői kötelességeket. Kétségtelen, hogy az ilyen szülőt valójában nem vezeti rossz szándék. Mégis helytelenül cselekszik. Szándéka, hogy boldoggá tegye gyermeke életét. Boldoggá teszi-e azonban így? Nem. Hiszen a boldog gyermekkor még nem jelenti azt, hogy a gyermek életének csak szórakozásból kell állnia. A gyermekkorban kell megszeretni a munkát is. a játék sem! Mégpedig a játékon keresztül. Dehát miféle munka az, amit ő a készen kapott játékokkal végezhet? Kezdetben tehát tevékeny játék, majd játékos munka. Ezért helytelen, ha a szülő mindent készen ad gyermekének. Gyakran még helyette is dolgozik, akkor is kitisztítja cipőjét, amikor már erre a gyermek is képes lenne stb. Más esetben viszont némely családban olyan szokás van, hogy bizonyos munkát büntetésből kell a gyermeknek elvégeznie. Kétségtelen, hogy az ilyen gyakorlat nem vezet a munka megszerettetésére. A munkára való helyes nevelés legjobb eszköze a szülők személyes példaadása, akik a munkáról nem mint szükséges rosszról beszélnek, hanem sikereiken ke- ' resztül megszerettetik azt a gyermekkel. A gyermek legfőbb kötelessége a tanulás. Ez természetesen nem zárja ki azt. hogy a gyermek iskolábalépéséve! egyszerre megszűnnek azok a kötelezettségek, melyeket eddig odahaza a család reá rótt. Gyakori eset ugyanis, hogy a gyermek, iskolai kötelességeire hivatkozva igyekszik kibújni otthoni munkája alól. Az sem ritkaság, amikor maguk a szülők mentik fel az otthoni munka alól a gyermeket, mondván: „elég neked a tanulás, majd én elvégzem helyetted." A szülői szív szeretete gyakran arra készteti a szülőt, hogy lehetőleg minden nehézségtől megkímélje a gyermeket. De vajon gondolt-e arra a szülő, hogy mi lesz gyermekéből, ha minden kívánságát maradéktalanul teljesíti, ha a gyermek szava otthon parancs számba megy s hozzá igazodik az egész család? Az így nevelt gyermekekből lesznek a munkakerülök, a könnyű életmódot keresők. BÖSZÖRMÉNYI JÄNOS GYURCSÓ ISTVÁN Emlékvers barátság erején nem fog, az idő. A szél el nem fújja, nem lepi be hó. Kísér, velünk marad, ölei, összefűz, egyenlít, orvosol a baráti szó. Aeelosodik, izmosodik s így a barátság erején nem fog az idő. Hogy mennyi az érték Benned, magamban? megmutatják majd hűen a holnapok. — A rozsdamentes acél fényes marad: — a barátság ereje is így ragyog. Összekapunk; szóesaták kohójában izzik, fényesül az elismert erő. RADNÓTI MIKLÓS Virágének Fölötted egy almafa ága, szirmok hullnak a szádra, s külön egy-egy késve pereg le, ráhull a hajadra, szemedre. Nézem egész nap a szádat, szemedre hajolnak az ágak. fényén futkos a fény, csókra tünö tünemény. Tűnik, lehunyod szemedet, árny játszik a pilla feiett, játszik a gyenge szirommal, s hull már a sötét valahonnan. Hull a sötét, de ne félj megszólal a néma, ezöst éj; kivirágzik az égi fa ága, hold bámul a béna világra. Már-már az egész világra kiterjedő betegséggé vált a szívbetegség. Legalább is ezt tanúsítják a nemzetközi statisztikai adatok. A második világháború óta az ideges eredetű szívzavarok a legkülönbözőbb országokban megkétszereződtek. A szívidegesség nem „szívbajtól", vagyis nem a szív kóros szervi elváltozásából ered. Ha az orvos megállapítja, hogy a szívére panaszkodó ember szívén nincs semmi kóros szervi elváltozás, ez a megállapítás egymagában is megnyugtathatja a beteget. A szívpanaszok ideges eredetének fölismerésével sok, betegnek tartott ember nyeri vissza jókedélyét, természetes munkakedvét. Hogyan keletkezik az ideges szívzavar? A központi idegrendszer közvetlen összeköttetésben ált — éppen úgy, mint más szervekkel — a szívvel is. Az összeköttetést két ideg biztosít ia, nevezetesen a vagus, vagy bolygóideg és az úgynevezett szimpatikus ideg. A vagus a szívösszehúzódások számát csökkenti, a szimpatikus szaporítja. Ha a központi idegrendszert akár egyszeri hirtelen, akár állandóan ismétlődő tartós inger vagy izgalom éri — szorongás, fé-Ideges ssíwsaear lelem, szomorúság vagy kimerültség — ezek az idegrendszeri hatások az említett idegek útján megváltoztatják a szív működését, s a szív szaporán vagy rendetlenül ver. Az idegrendszert érő ingerek az idegek útján a szívizomzatot vérrel ellátó koszorús erek állapotára is hatnak. Izgalom visszahatásaként a koszorús erek átmenetileg görcsös állapotba kerülhetnek; ez a szívizom renyhébb vérellátásával, egyszersmind fájdalomérzéssel is járhat. Az ideges szívzavarokban szenvedő beteg a legváltozatosabb panaszokkal keresi föl orvosát. Ez nem munkaidején jelentkezik, inkább pihenéskor vagy fekvés közben. Gyakori tiinet a szívtáji fájdalom. Ezzel kapcsolatosan panaszkodhat a beteg szúrásról, nyomásról, szívtáji szorító érzésről. S minthogy ez a tünet is jobbára pihenés közben jelentkezik inkább, semmint munka közben; olykor már a beteg egyszerű kikérdezése is elég az orvosnak, hogy ne a koszorú erek megbetegedésére, hanem ideges eredetű szívzavarra gyanakodjék elsősorban. Harmadik gyakori panasza az idea es szívű embernek, hogy képtelen mélyet lélegzeni. Ügy érzi, nem tudja a tüdejét teleszívni levegővel, és ezen az állapoton sóhajtással próbál segíteni. Ez az úgynevezett sóhajtási kényszer. A szívdobogáson, a szívtáji fájdalmon és a különleges légzési zavaron kívül még sok más ideges szívzavar van. Ilyen az ideges alapon jelentkező rendetlen, szabálytalan szívműködés és a szívdobogásos roham. A felismerés már fél gyógyulás Az ideges eredetű szívzavaroknak nincsen egységes gyógyításmódja. Ha a beteg meggyőződik arról, hogy nem szenved szervi szívbetegségben, s így semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, amely félelemmel tölthetné el, ez már egymagában is fél gyógyulást jelent számára. Az ideges szívpanaszt is gyógyítani kell az orvosnak. A központi idegrendszer különböző részeire ható nyugtató orvosságok és gyógyító eljárások az ideges szívpanaszokra kedvezően hatnak. L. B. 16