A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

Kis karcolat egy nagy kidákról Ahogy frissen borotválva előttünk áll és kenetteljesen szónokol, van valami papos benne. Egyáltalán jól, sokat és szívbe -markolón tud szólni. Sőt! Lassan úgy tűnik, hogy rengeteget beszél, tűzbejön, és olyan vaskos hizeigésekkel gránátozza rendszerűnket, hogy mind járt gyanút fogtam: ez is egy róicafi, aki az ezópuszti sajtszerzési recepttel vergődik. Mert vergődik már. Van olyan okos ö is, hogy érezze, melléfogott, túllőtt valamin, és most kilátszik a kuláktáb. Közénk dobja hát dum-dumként ható szellemének napnál fényesebb bizonyítékát: összes főijeit újévi ajándékként odaadta az állami gazdaságnak. — Jó, jó — csak lassan a testtel. Ne kezdjük a tárgyalást hátulról, mármint az utolsó szó jogával, amikor is mindenkinek joga van magát agyba-föbe dicsérni. Az egyszerű, az igazi darabkenyér emberek ugyan ilyenkor motyognak és meghatottak. Megígérik, hogy úgy otthagyják a rosszat, mint szent Pál az oláhokat, De az ilyen Pristas-fajta, a vérbeli lókötö, olyan dicshimnuszt zeng magáról, melynek alapján akár élve is szentté lehetne acat-Szerencsére az előírt ördögűzés -hez azonban mi, a másodfokú bíróság fogunk hozzá, és meglebbentjük Pristas úr szentélyének függönyét. Vágújhelyen kezdte három hektáros jussal, melyet a hat hektárnyi hozomány kilencre duzzasztott: megházasodott egy komoly sarokházzal, és apránként felszippantotta a kisparasztok földecskéit. Kocsin járt megtekinteni a húsz hektárnyi rónaságót és vágatni az istenyilát négy béresébe, arató legényeibe. Megtokásodotl, megtökésedett, megbányásodott, meggépesedett. Öt kőbányája volt, negyven munkása, teherautója, traktora, szolgálólánya. Azonkívül alighanem meg is orgonásodott, mert ö kántálta el a halottakat ' szabott árért. Ha egy huncut garas se akadt a siratóház sublótjában. a temetés árát ledolgozta az özvegy, vagy árva a Pristas portán, ahol akkortájt már HSLS zászlót lengetett az őszi szél. Az ilyen kiváltságos emberevő mást már persze csak döge vének degradálhat: cigány származású kőfejtőinek hullott állattal kedvezett fizetés helyett. Meg kel hagyni, hogy Pristas mindenkinek kileste a gyengéjét, és aszerint váltogatott kokárdát, jelszót, lobogót. Megcsömörlött a fasizmustól és beleszeretett a háború után a demokratikus párt elnöki székébe. 1948 februárja után lelkiismeretet vizsgált, tusakodott, majd egészen fellelkesült, tűzbe jött, amikor a kommunista párt helyi szerrezetének és a helyi nemzeti bizottság elnöke lett. Hiába, szemesnek áll a világi Az is igaz, hogy egyszer mindennek vége lesz. A néhai nagy hambam most bárány nótát béget, és azzal védekezik, hogy lenmagspekulációját az EFSZ iránti mély szeretete és tisztelete miatt követte el. Feledékeny szegény, ezt maga is beismeri, amikor a 14 000.— Kés tiszta haszonra terelődik a szó. De hát, ugye, kiadásai is vannak az embernek, a teherautó, a benzinmotor, az emberek és miegymás. Jó embér ö, falat kenyér, kérdezzünk meg akárkit — mondja. Az állatokat is szereti, mármint a saját állatait. Csupán ez okból nem adta oda az állami gazdaságnak a földekkel együtt a négylábon járó tejcsarnokokat, anyamalacokat, süldőket. Inkább — minthogy idegen óiban szenvedjenek — lenyakaztatta őket jutányos áron az állami felvásáriónál. Különben emberünk halad a korral, alkalmazkodik az újhoz, a kor szérűhöz. így például a spekulációhoz. Mert a kizsákmányolásnak és a munkanélküli kereseteknek, provízióknak modernizált, óvatosabb, desztüláltabb formája a spekuláció. Olyat felhalmozni, keresni, megvenni, feldolgozni és eladni a nemzeti vállalatnak, F. FSZ-nek, amibe még az ültami felvásárló eddig nem mártotta ujjait. Egy kis nádacska, lenmagocska, tollacska. handlénak való ócskavas a padláson. Egy csapással két legyet ütnek agyon, helyesebben egy rókáról két bórt nyúznak le. A szomorúbb az, hogy az EFSZ-ek és egynéhány nemzeti vállalat ilyen felvásárlásoknál meggondolatlanul elszívja a békepipát a volt kizsákmányolóval is. Haragudni csak akkor kezdenek, mikor rájönnek a csalafintaságra. Persze, eső után késő a köpönyeg! Jobb kicsit, bizalmatlankodni és firtatni, miért akar ez, vagy amaz a polgártárs kavicsot, homokot szállítani és munkát számlázni az EFSZ cégére alatt. Azért: emezek vigyázzanak! Amazok is vigyázzanak, mert addig spekulálnak, mig csak rajta nem vesztenek. LEHOCKY TERÉZ Világraszóló különlegesség: ragasztott alumíniumhíd, 11 m hosszú, 3 és fél méter széles, súlya 580 kg, hordképessége 13 to ma (a két év előtti brnói gépipari vásáron mutatta be az intézet). is a vezető államok sorába került. A Skoda gyár Spartak kocsijait s a híres Tatra 603-ast mind az üt világrészbe exportáljuk. A gépkocsinál igen fontos, hogy az ajtók légmentesen záródjanak. Felfekvő szegélyét hegesztik az ajtólapra. Ez a munka a Spartaknál — a gyártás kezdeti stádiumában — több mint két óráig tartott. A bratislavai Hegesztéstechnikai Kutató Intézet egy olyan automata hegesztőgépet konstruált; mely ezt a munkát 25 másodperc alatt elvégzi. Az eredmény: a gépen egy hét alatt le lehet gyártani az egész évi mennyiséget — a megtakarítás évi 4 550 000 ko-Tört tengely heaesztése iparunk számára 620 különböző feladatot oldott meg terven felül. Az intézet tízéves fennállása alkalmából ismét egy jelentős tudományos összejövetel színhelye volt Szlovákia fővárosa — itt rendezték meg a IX. Nemzetközi Hegesztéstechnikai Kongreszszust, amelyre a világ minden jelentős ipari állama kiküldte tudósait. A küldöttek csodálkozva és — irigykedve nézték végig az intézetet, s az elragadtatás hangján beszéltek az elért eredményekről. Több újdonság szabadalmának megvásárlására is javaslatot tettek. Ez alkalomból dr. ing. Lothar Wolff, á Német Szövetségi Köztársaság küldötte szelíd malíciával kijelentette: „Ha a Nyugat nem tér észhez. Önök öt év alatt lehengerelnek bennünket ezzel a technikával." Kis ország vagyunk, mely minden polgárának békés, boldog_ holnapját építi. Harcban állunk a vilügbékéért, a szocializmusért, s efecn a harcban fontos szerep jut az olyan fegyvernek is, mint a — hegesztöpisztoly. TARJÁNI ANDOR A brüsszeli világkiállításon a csehszlovák pavilon előtt állt ez a hegesztett konstrukció, amely szintén az intézetben készült egy Kaplan-turbinakerék, benne I.auda szobrászművész alkotása — a műszaki haladás szimbóluma meg temetést rönak a hengerekre. A nagy igénybevétel miatt — izzó vas és acél fut közöttük — a hengereknek a legjobb minőségű acélból kell készülniük. Javításuk, kicserélésük évi 300 millióba került. Az intézetre hárult a feladat, hogy eljárást dolgozzon ki a hengerek élettartamának növelésére s a javítási költségek csökkentésére A kutatók megoldották a feladatot. Kikísérleteztek egy eljárást, melynek az a lényege. hogy nem kell az egész hengert jó minőségű acélból készíteni, mely amúgy is nehezen munkálható meg, hanem egy közönséges vasból vagy acélból öntött hengerre az eddig használt acélból automata géppel néhány centiméter vastagságú kérget hegesztenek. Az eredmény nemcsak a jelentős ányagmegtakaritásban mutatkozik, hanem ezenkívül' a • hengerek élettartama is a tizenkét-tizenháromszorosára fokozódik. A motorizmus korát éljük. A gépkocsi ma már nem fényűzés, hanem úgyszólván életszükséglet. Minden ipari állam arra törekszik, hogy a lehető legtöbb, legjobb s legolcsóbb kocsival lássa el polgárait. Csehszlovákia e téren rona! Sorolhatnók azonban a rengetek új megoldást, szabadalmat tovább, akár egy vaskos könyvet teletölthetnénk velük — 200 megawattos rotor, a legnagyobb, a világon, hegesztett (!), tört tengelyek traktorokba (52 millió értékben rendelt belőlük Belgium), betonvas-hegesztő automata. lánchegesztö automata a bányaiparnak, két darabból hegesztett fűrészlap és ekecsoroszlya, hegesztett armatúra, varrat nélküli esőbútorhegesztés. ragasztott alunünium-hid — csak néhány kiragadott példa a sok-sok kisebbfajta műszaki „csoda" közül, hiszen az intézet tízéves fennállása alatt 120 szabadalmat jelentett be s eddig már 51'-et fogadtak el a világ valamennyi jelentősebb ipari állámában, azonkívül 9