A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

PISZTOLY a haladás szolgálatában Az intézet 10 éves fennállása alkalmából rend&zett IX. Nemzetközi Hegesztéstechnikai Kongresszus néhány résztvevője: Jozef Cabelka akadémikus, ing. Alfred Schmidt és dipl. ing. Hans Brunner (Ausztria), Zorköczy Béla professzor (Magyarország) és dr. ing. Lothar Wolff (NSZK). Automatikus lánc-hegesztő gép. Háromszor nagyobb a termelékenysége, mint a Német Szövetségi Köztársaságban nemrég konstruált hasonló gépnek. Jelentőségére rávilágít egyetlen adat: a szovjet bányaiparnak 50 000 tonna ilyen láncra van sztiksége havonta. A VUS-1000 jelzésű hidraulikus hegesztő sajtó, amely elnyerte a brüsszeli világkiállítás Nagydíját. fontcsabb és jelentősebb — szakmai körökben az egész világon ismerik, sőt elismerik. Nem kis büszkeséggel állíthatjuk, hogy a Hegesztéstechnikai Kutató Intézet a világ legnagyobb, legjobban felszerelt és legeredményesebben működő ilyesfajta intézete. Pedig még nem tekinthet J hcsszú múltra, hagyományokra vissza. Nemrég, mindössze tíz esztendeje alapította Cabelka akadémikus, világhírű tudósunk, öt emberrel kezdte meg működését az intézet — s ma 660 alkalmazottal, 128 főiskolai végzettségű szakemberrel dolgozik. Az elért eredmények ennél is többet mondanak. Alig két hónapja például, hogy itt sikerült elérni a leghosszabb kerületi hegesztést a világon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen átmérőjű hengerpalástot össze lehet hegeszteni! Ez csak egy kiragadott példa a sok értékesebbnél értékesebb eredmény közül, melyeket az intézet eddig elért. Egyik-másik találmány egyenesen forradalmasíthatja a technikának ezt vagy azt a szakaszát. Az elektrotechnika területébe tartozik az a kísérlet, melynek eredményeképpen V4 millió amperes rövidre zárt áramot lehet elérni! Nem mindennapi dolog, olyasmi, ami az energetikusok véleménye szerint lehetetlen. A kísérletek maguk ls sok nehézségbe ütköztek. Félő veit, hogy az intézetben konstruált készülék bekapcsolásakor kiégnek a villanytelep generátorai. Mit volt.mit tenni, ember-láncot kellett felállítani a kábel mentén az Intézettől a villanytelepig, hogy azonnal jelentsék, ha valahol a kábel kigyulladna . . . Izgalmas pillanatok. Be —, majd gyorsan kikapcsolják a rövidre zárt áramot szolgáltató készüléket. Várják a jelentést a villanytelepről ... De hiába várják. A műszerek semmit sem mutatnak, nem is észlelték a többször tízezer amperes rövidre zárt áramot. S megszületett egy új felfedezés, ami ámulatba ejtette a szakembereket. Más feladatok megoldását az élet kényszeríti ki. Nehéziparunk egyre hatalmasabb ütemben fejlődik, mind több és több munkája van a hengerműveknek. A fokozott feladatok nagy A kiállítás egy része M A kujbisevi vízierőmű számára készülő hatalmas főtengely hegesztése A technika csodáinak korát éljük. Szputnyikok és űrrakéták szántják a világűrt, elindult első útjára a „Lenin" jégtörő, a világ első atommeghajtású hajója, se szeri, se száma a működő atomreaktoroknak . .. Csupa olyan csoda, amiről még csak néhány évvel ezelőtt is alig mert volna áln)odní az emberek legnagyobb része. A második szovjet holdrakéta minden eddigit felülmúló csoda. A szovjet tudósok nagyszerű eredményével feltárultak az eddig földhöz kötött ember előtt a bolygóközi repülés és a világűrkutatás felmérhetetlen távlatai. Nem csoda tehát, hogy a holdrakéta napjainknak olyan világszenzációja, mely még sokáig háttérbe szorítminden más műszaki eredményt. , A technikai csodák korát éljük, hétmérföldes léptekkel halad előre a műszaki tudomány. KI hitte volna például, még nemrégen, hogy két, egyméteres vastagságú vastömböt szilárdan össze lehet kötni, össze lehet hegeszteni. Pedig ez a csoda is megtörtént. Igaz, nem ezer kilométereken s Óperenciás tengereken túl, hanem csak itt nálunk. Talán ezért is tudnak róla olyan kevesen, még a szakemberek közül is . . . Hogy ne feszítsem túl az olvasó kíváncsiságát, azt is rögtön megmondom, hol történt ez a világra szóló dolog: a bratislavai Hegesztéstechnikai Kutató Intézetben. Az intézet nem szokta nagydobra verni felfedezéseit, találmányait. Talán most sem tudna meg munkájáról többet a nagyközönség, mint eddig, ha nem most ünnepelné fennállásának tízéves évfordulóját. Ez alkalomból kiállítást rendeztek, mely fellebbenti a titkok fátylát az intézet sokrétű munkájáról, nem mindennapi eredményeiről. A brüsszeli világkiállítás óta valahogy megszoktuk, hogy Csehszlovákia a tudománynak, a technikának vagy éppen a művészeteknek hol ebben, hol amabban az ágában elsőséget vívott ki magának a világon. A Hegesztéstechnikai Kutatö Intézetről éppen nem állithatjuk, hogy neve nagyon sokat szerepelne a világlapok hasábjain, de — és ez az előzőnél nyilván sokkal