A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-20 / 38. szám

Egy katasztrofális Szovjet tudósok nemrég érdekes jelentésben számoltak be a Mongol Népköztársaságban lezajlott hatalmas földrengés körzetét tanulmányozó expedíciójuk eredményeiről. A tudósok így rajzolják meg ma a földrengés képét: A földrengés óriási területre terjedt ki és nemcsak Mongóliában volt érezhető, hanem a Szovjetunióban és a Kínai Népköztársaságban is. A földalatti lökések erőssége elérte a 11—12 fokot. A földrengés középpontja a Góbi-Altáj bonyolult hegylánca volt. A hegylánc keleti részén a Baga-Bogdo hegy méltóságteljes csipkézett körvonalai látszanak felhőkbe nyúló csúccsal, ettől 120 kilométerre nyugat felé egy magasba törő hegyhát emelkedik: a lapostetejű, zord Ihe-Bogdo, amelyen állandóan hóviharok tombolnak. A hegy rendszereket északról -és délről nagykiterjedésű sivatagi lapályok határolják. Déltájban kezdődött a földrengés. Az első lökés erős volt, de szerencsére nem pusztító hatású, s ezért sok ember megmenekült. Ugyanis — mint általában erós földrengéseknél — az emberek most is kirohantak a szabadba, s amikor a második hatalmas lökés bekövetkezett, már szinte senki sem tartózkodott fedél alatt. Ez a második lökés sok helyen minden épületet eltörölt a föld színéről. Porfelhők csaptak föl több kilométeres magasságba. Ezek a porfelhók a Baga-Bogdótól és az Ihe-Bogdótól indultak el, s mint valami zárt függöny, hatalmas területen ellepték a hegyláncot. A nap elhomályosult, és délidőben, a teljesen felhőtlen ég alatt esti szürkület borult a tájföldrengés nyomán ra. A levegő csak két nap múlva tisztult meg. A Bahar és a Cecen hegytömbök között keletkezett földrengés óriási területet érintett. Kelet felé 240— 250 kilométerre, nyugat felé pedig 25—30 kilométerre repedt fel a földkéreg. Óriási hasadék keletkezett, amelyet Bogdoj-repedésnek neveztek el. A hasadék teljes hosszúsága 700 kilométer. Hegygerincek és hegytömbök mozdultak el a helyükről. A hegyek 275 kilométer távolságban több mint kilenc méterrel emelkedtek magasabbra és ugyanannyival tolódtak el kelet felé. Mint a viharos tengeren, úgy hömpölyögtek a talajhullámok a föld jelszínén. A kataklizma néma tanúiként óriási földsáncok keletkeztek ezeken a helyeken. A felkavart föld nyugat felöl, az Ihe-Bogdo és a Baga-Bogdo hegyek közötti völgy lejtőire rakódott le. A repedések keletkezésének lefolyásáról senki sím tud szavahihető leírást adni. Az életben maradt szemtanúk képtelenek voltak mindent pontosan megfigyelni. Amikor az emberek felocsúdtak kábulatukból, meglepetten nézték az új, ismeretlen vidéket: megváltoztak a hegyek körvonalai, helyenként 19 méter szélességet elérő hatalmas szakadékok és repedések keletkeztek. A tudósok véleménye szerint a góbialtáji földrengés erejét csak az 1755-ös lisszaboni földrengés ereje múlja felül, de olyan földrengést eddig még sehol sem tapasztaltak, amely után a föld felszíne ennyire elváltozott. V. Szolonyenko professzor, a szovjet-mongol expedíció vezetője 1. A földrengés következtében keletkezett földsánc 2. A kataklizma eredménye: a pontozás a tenger szintje fölött 3254 méter magasságban kiemelkedő hegy előző körvonalát /mutatja 3. Ez minden, ami egy nagy épületből megmaradt. A törmelékek minden Irányban szerteszét repültek latos legkülönbözőbb és legkülönlegesebb tudományos problémákkal foglalkozzanak. Az intézet daktiloszkópiai osztályának például a bűnözök ujjlenyomataival foglalkoznak. Itt „értékelik ki" a bűntettek helyszínén felvett ujjlenyomatokat. Külön osztály foglalkozik a lábnyomokkal, az álkulcsokkal, a különböző fegyverekkel és egyéb, halált vagy súlyos sérüléseket okozó eszközökkel. Hatalmas szekrényekben sorakoznak a különböző gumisaroklenyomatok, s a különböző zárak felnyitására alklamas álkulcsok. A rablőgyilkosságok áldozatainak testében talált lövedék esetében a Bünözéstechnikai intézet ballisztikai osztálya szakemberének kell megállapítania, hogy milyen fajtájú, milyen gyártmányú pisztolyból adta le a tettes a lövést. Kutatómunkája megkönnyítésére szolgál az intézet hatalmas lőfegyver gyűjteménye, melyben a világ valamennyi elképzelhető lőfegyverének példánya megtalálható. Ezekkel a fegyverekkel adják le azután azokat a próba lövéseket, melyeknek hatását a vizsgált esettel kell összehasonlltanlok. Ez se könnyű munka; sokszor napokig, hetekig tart a kísérletezés, egymást követik a lövéspróbák, mlg végre sikerül pontosan megállapítani, milyen plsztolytlpust használt a tettes. Nem kevésbé fontos a Bünözéstechnikai intézetben alkalmazott kémikusok, fizikusok, biológusok és technikusok tudományos munkája sem. Mindannyiuk kutatómunkáját jól felszerelt laboratóriumok könnyítik meg. A Német Demokratikus Köztársaság Bűnözéstechnikai intézetének fiatal munkatársai teljes tudományos felkészültséggel segédkeznek a különböző bűncselekmények felderítésében, így védelmezve a szocialista állam tulajdonét, polgárainak életét és javait, (z) Rövid séta egy furcsa intézetben A furcsa intézet neye: Bünözéstechnikai intézet. A büntettek részleteinek pontos kiderítése, a tettes személyének megállapítása nem lebecsülendő munka. Alapos felkészültség, széleskörű tárgyi ismeret kell ahhoz a lényegében elvont és tudományos tevékenységhez, mely a Német Demokratikus Köztársaság berlini Bünözéstechnikai intézetében folyik. Aki az intézetbe belép, első pillanatban azt hiszi, hogy valami kutató laboratóriumba került: mindenütt csupa titokzatos szerkezet. mérőeszköz, csillogó gépek, tökéletes laboratóriumi felszerelés. A berlini Bünözéstechnikai intézetben csupa fiatal tudós dolgozik, legtöbbjük munkás és paraszt származású. A Német Demokratikus Köztársaság főiskoláiról jöttek ebbe a tudományos intézetbe, hogy itt a bűnözéssel kapcso-