A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-30 / 35. szám
J. Kullch: Partizán (gipsz) M. Medvecká: A felkelés előestéjén (olaj) V Hfoznik: Harcban (litográfia) A Szlovák Nemzeti Felkelés képzőművészetünkben Népek és országok szabadságharcainak emléke sohasem múlik el nyomtalanul az időben és terben A népi hagyományokban, zenében, irodalmi müvekben és képzőművészeti alkotásokban egy bizonyos idő elteltével elemi erővel törnek fel a reminiszcenciák, kelnek let re a valóságok és legendák. Így van ez a Szlovák Nemzeti Felkelés esetében is. A felkelés Szlovákia népei történelmének legdicsőbb fejezetei közé tartozik. Egy maroknyi nép színe-java fellázadt a hitleri zsarnokok és hazai lakájaik ellen, kitűzte a lázadás vérvörös lobogóját, és fegyverrel a kezében harcolt életéért — becsületéért. Így tehát természetes, hogy a közelmúltnak ez a büszke öröksége hálás témájává vált a szlovák képzőművészetnek. Már csak azért is. mivel a Szlovák Nemzeti Felkelés a szocializmushoz vezető utunknak első állomása volt, amely után hazánk felszabadulása, februári győzelmünk, majd ötéves terveinknek hatalmas országépítő programja következett . . . Nincs is ma Szlovákiában képzőművész: festő, grafikus vagy szobrász, aki e dicső hagyományból ne merített volna. Kiváló alkotások születtek és születnek — bár nem egy esetben a szándék értékesebb az elért eredménynél. Érdekes, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésének hírére a Prágában élő C. Majernik ( + 1945) a festők közül úgyszólván elsőnek reagált. Utána 3. Nemeik: Partizánok Obozovék udvarában V. Hloznik: Kivégzés a s; Hoff Städter, Zelibsky, Medvecká. Neniéík, Guderna, Ferd. Hloznik és. mások következtek. Meg kell azonban azt is mondani, hogy C. Majernik képeit kivéve, az értékesebb alkotások a grafikában és plasztikában születtek. Itt elsősorban az európai színvonalat megütő, állami díjas Vincent Hloínik „Felkelés" című ciklusára gondolok, amelyben a mester goyai erővel ábrázolja népének heroikus küzdelmét, szenvedéseit és kitartását. És Bálái, Dubay, Dúbravec, valamint a legfiatalabbak közé tartozó Gergely Vera -, hogy csak néhány nevet említsek — szintén méltó alkotásokkal áldoznak a felkelés halhatatlan emlékének érük mögött (litográfia) Am nem volna teljes a sor, ha ne memlíteném az oly kiváló müveket, mint amityen Kostka. Bártfay, Gibala, Stefunko, Trizuljak, PribiS, Kulich partizán-szobrai és reliefjei. Remélnünk kell, hogy festőink, grafikusaink és szobrászaink szocialista hazánk felépítéséért és a világbéke megvédéséért folytatott harcunkban elmélyült művészetükkel - amelynek nem szabad a naturalizmus lápjában elsüppednie - még nagyobb lelkesedésre serkentik dolgozóinkat, ők maguk pedig meglelik az igazi szocialista realizmus bűvös kulcsát. — si — \