A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-30 / 35. szám

Helembának hírét, nevét Népi egyetemeink küldetése Lapunk hasábjain már nem egyszer Irtunk a kulturális forradalom sokrétű és bonyolult folyamatáról, szociálisé kultúránk lehető legszélesebb kibontakoztatásának szükségéről, melyet mélyreható iskolareformunk is szolgál. Bizonyos, hogy az iskola új módszereivel és célkitűzéseivel nagy mértékben viszi előre a szocializmus építését, ámde. önmagában nem elegendő. Dolgozóink egy része - s itt az idősebb nemzedékre gondolunk - a kapitalizmus népellenes politikája miatt még alapvető műveltségre sem tehetett szert. Kiszorult a kultúra sáncaiból, így a szocializmus nem kevés építőjét feszélyezi, hogy minden rokonszenve és politikai tisztánlátása mellett nem követheti eléggé a szocializmus táborának nagyszerű tudományos és műszaki felfedezéseit * és vívmányalt s általában azokat az eredményeket, melyek oly derűs jövő Ígéretével kecsegtetnek. De azoknak sincs okuk babéraikon ' pihenni, akik annak idején kisebb-nagyobb műveltséget szereztek. Az atomfizika, a kibernetika, a vegyészet, a biológia stb. gyors fejlődése mind több igényt támaszt általános műveltségűnk elmélyítése iránt. Ezért a kultúra minden híve, szocialista országépitésűnk • minden dolgozója osztatlan örömmel fogadja a népi egyetemek működését, melyek különböző fokozatai hézagpótló szerepet töltenek be. Gondoskodnak az alapműveltség kiterjesztéséről, a szakismeretek elmélyítéséről, sót főiskolai képzettség megszerzését is lehetővé teszik. A bratislavai kerületben az Idén már az alap- és a középfokú, valamint a főiskolai tanfolyamokat is megszervezik. Alapfokú tanfolyamot indítanak valamennyi járási székhelyeken s a nagyob községekben. Ez a tanfolyam köt szemeszterből (félévből) áll, s hallgatóit felvértezi a gazdaságtudomány, a politikai földrajz, a csillagászat, az élettan stb. bizonyos alapismereteivel. A középfokú tanfolyam Üzemi tagozata ipari középiskolának megfelelő ismereteket nyújt, a falusi tagozat a mezőgazdasági termelés kérdéseiben ad a hallgatóknak megfelelő tájékoztatást. A főiskolai tanfolyamok csupán Bratiílavéban valósulnak meg. < Négy szemeszterből állnak majd. s megszervezésükben a főiskolák együttműködésére témaszkodnak. Egyelőre gazdasági és vegyészeti tanfolyamok Indításával lehet számolni. A szocialista kultúra kongreszszusának célkitűzései fokozatosan testet öltenek. Kulturális forradalmunk üteme a népi egyetemek fejlesztésével kétségtelenül meggyorsul s hozzájárul ahhoz, hogy a kapitalizmussal folytatott békés versenyben minden vonatkozásban fölénybe kerüljön . • Csendélet a helembai utcán int a távozóknak. De ezt sem tudja mindenki. A vonat elrobog, ráfut a határ vashídjára, és volt falu, nincs falu. Álljunk meg egy gondolatra Helembán. Nyár van, szapora esővel vegyes, meleg nyár. Olvassuk, hogy a somorjai járás első a köztársaságban, ahol a gabona időben került az állami raktárakba. Majd azt olvastuk, hogy a kerületek közül Osti nad Labem az első. És valahol az eredmények közepén a párkányi járás. Ehhez már Helembának is köze van. Mit tud a szorgalomról a krónikás? Ennyit: Lasztorfer István és Tóth Árpád a tervszámokkal bíbelődnek, mikor hangos motorberreg és sei bekanyarodik az udvarra Laca elvtárs Párkányból. Tíz perces vita a sörárpa körül, majd arról, hogy Libád, Bátorkeszi, Karva az elsők eddig. A vita eredménye, hogy máris vihetik a termést. A motoros elpöfög Leléden át Szálka felé, a falu meg itt marad a szorgalom közepén. A szorgalomról már az asszonyok beszélnek. De ez nemcsak aszszonybeszéd, mert Htások is erősítik, hogy Izrael Imre agronómus minden szava aranyat ér. Szépen beszél az emberekkel, méginkább az asszonyokkal. Tűzbe mennének érte, mondják. Hátha tűzbe nem is, de a szombati meg a vasárnapi brigádra nyolcvan, száz ember gyűlt össze. Azt is mondják, hogy Tóth Péter bácsi elnök nevenapját Péter-Pálkor a léikeresztsorok között ünnepelték meg, és ha látta is valaki a futó gyorsvonatról annak idején, nem gondolhatta, mi az a csoportosulás az árpaföldön. A vonatablakból látni a kertészetet is, meg egy tóféle régi kavicsbányát, ahol most a kacsafarm kapott helyet. Innen az utóbbi időben egyre gyakrabban olvassuk a napi sajtóban. Az aratás és a begyűjtés or, szágos statisztikájában milyen számottevő helyet foglalhat el egy ezerkétszáz lelket számláló falu? Nehéz volna megmondani. A krónikás annyit tehet csupán, hogy szaporítja jó hírét és elmondja másnak is a szövetkezeti család haszonnal járó szorgalmát. Azok az üdülök, akik a román vagy a bolgár tengerpartra igyekeznek, avagy a közeli Balatonhoz vonatoznak és kikönyökölve nézik a tájat, azt tudják csupán, hogy Helemba az utolsó falu délen, a. határ innenső oldalán, amely búcsút Az elevátor alatt Vita a sörárpa körül jól látni a falu feletti dombokat, nevezetesen a Parlagszólöket, ahol ezer darab fiatal barackfa sorakozik. Térvek, szándékok, eredmények szaporítják a falu jöhírét, ami ezzel a pár sorral több talán. Leginkább persze ók maguk szaporíthatják, hogy az arra járó gyalog utasok, de méginkább a gyorsvonatok ablakából kikönyökölő idegenek is fölfigyelve nézzék a falut, Helembát, mely Ashoz és Ágcsernyöhöz hasonlóan búcsút int azoknak, kik messzi útra indulnak hazánk határain túl - és üdvözlik az érkezőket. UYURCSÖ ISTVÁN Szaporodnak a zsákok