A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-16 / 33. szám

mert régi olvasója a lapnak, majd arról, hogy még nincs magyar iskola a faluban. Az aratás? Mindenki ott van, és ha kisüt a nap egy percnyi időt sem veszít a falu. Ezt már Bába János elvtárs mondja, a nem­zeti bizottság titkára és a csendes falu igazol­ja amit mond. A falun túl a nagy raktár várja a búza arany özönét. Tizenegy emeletével messze néz a táj felett, illeszkedik, helyezkedik a szét­szórt falvak közé. Gólyák elkerülik magas te­tejét. Fészekrakó helynek szokatlan még, egye­lőre maradnak a kémények tetején. SESZTA. Szaniszló Endre házán ott még a fészek. Bontsák, ne bontsák? Mi lesz a madár­ral, a gólyacsaláddal? A kis Jóska gyerek köz­reműködne, megriasztaná a szunnyadó mada­rakat, hogy a kíváncsi fényképezőgép megörö­kíthesse szárnyuk rebbenését, de inkább várunk. Türelpm rózsát terem. Komáróc félé a határban hernyótalpas trak­torok szántják a jélkereszt sorok közeit. A gólyamamák ott ballagnak a hasított ba­rázdák mellett. Bent a jaluban csend• van, csak Janyigár Vilmos, a szövetkezeti bolt ve­zetője zörgeti kulcsait a délutáni nyitáshoz. — Mennyi a forgalom ? — kérdezzük. — Hatvanezer. — Es a vendéglőben? — Ott kevés. Józan emberek élnek itt, ké­rem. Csak igen sáros még a falunk. Hatvanezer korona forgalom egy hónapban. Meghökkenek. Honnan ennyi pénz ilyen kis faluban ? Hernyótalpasok szántják mélyre a Bódva völgyét, hogy a föld aranya hatvanezer ko­ronákat adjon az embereknek. Komáróc, Buzita, Alsólánc, Perény. Már az Ida patak partján fordul az út. Tükrös ablakú házak, bontásra váró. rokkant falak, zöldellő veteményes kertek. A mezők és gémeskutak fölött látni még a csécsi gabo­naraktár ablaksorait. Fehér felkiáltó jel a tájban, időben. Talán Iftssú. de nagyon erös lendülettel megy az élet előre itt is, a Bódva völgyében és az Ida partján. CYURCSÖ ISTVÁN Szepsiből Kassára lenet egyenesen ts menni. Lehet? Mindenki ezt az utat választja, aki siet. Mi azonban ne siessünk. Makranc után tér­jünk le jobbra, hogy a zümmögő Idö pilla­natképeivel gazdagabban érkezzünk a kerülő út végére, Kassára. MAKRANC. Az úttal görbülő falu. Dohányos József épülő házának udvarán két kis ember a munkát ízlelgeti. Szita, szita péntek... Já­téknak veszik, így ismeri meg a szív, az ész, az izom az étet értelmét, a munkát. Egy éve készül a ház: két szoba, előszo­ba, konyha, éléskamra húzódik meg a szürke palatető alatt. Fekete alapbői villog a műkő. Zslgray József kőműves magyarázza, hogy a hagyományos fekete alapszínt az ugyancsak hagyományos krinduszból nyeri. — Kevés az ízlés — mondja —, ritkán csináltatják szépre is a csinálnivalókat az építőiparban — és örül, hogy alkalma van gyakorolni a mükő-be­rakást. ízlés. Gyorsan fejlődő életünk egyre inkább alakítja a szépérzéket. A faluba manapság már divatlapok járnak és a házakat műkőbe -rakás díszíti. Az újságok hírei kerékpáron, barna bőrtáskában futnak faluról falura. A műútról kerékpár fordul a dűlőre. Bálint Márton harminchárom éve szolgálja a postán az emberek érdekeit. Itt az alkalom megtudakol­ni, mit szól az A Hét terjesztési versenyéhez. — Benne vagyunk, kérem. Megszervezzük. Nekem három körzetem van: Makranc, ,Bodolő és u cigánytelep. Mozgó-szolgálat. A rádió, a televízió mellett a barna táska tartalma is odakerül a szürke, piros háztetők alatt megbúvó szobák asztalára. CSECS. Az út még tűrhető. A faluról az a hír járja, hogy a szövetkezeti tagság szépen gaz­dagodik, csak a „nekem" több, mint a „miénk". Rudik György bácsival, a nemzeti bizottság elnökével beszélgetünk. Egyelőre az A Hétről, Szita, .szita, péntek, .s/erelemcsütnrtök, babsy.-rda Bálint Márton TÖMEGSZERVEZETEINK FELADATAI A LAKÁSÉPÍTÉS FEJLESZTÉSÉBEN * A szövetkezeti lakásépítés kereté­ben ez évben 2700 lakás felépítésével számolunk, míg az elkövetkező esz­tendőben 3750 lakásnak kell elké­szülnie. A lakásépítő szövetkezeti mozga­lom eddigi képe meglehetősen egyenlőtlen fejlődésről tesz tanúsá­got. A legtöbb lakásépítő szövetkezet Bratislavában létesült. Ezenkívül Bratislava-övárosban, Cseklészen és Szentgyörgyön már működnek a la­kásépítő szövetkezetek előkészítő bizottságai. Zsolna, Eperjes, Beszter­cebánya, valamint Kassa kerülete még a kezdet kezdetén van, nem szólván Nyitrárói, ahol még egyál­talán nem alakult" lakásépítő szövet­kezet. Joggal merülhet fel a kérdés, mi az eddigi késedelmeskedés oka. Mi­ben leli magyarázatát, hogy a la­kásigénylők még nem léptek töme­gesen a lakásépítő szövetkezetekbe. Országos viszonylatban az állami költségvetés sok milliárd koronára rúgó összeget szán a 12 évre kiter­jedő szövetkezeti lakásépítés támo­gatására, s az állami építkezések mellett éppen a szövetkezetek útján történő építkezésekre helyézi a súlyt. Sokan vannak, akik megtakarított pénzüket - önző rövidlátásból -nem hajlandók lakásépítésre fordí­tani, mivel e probléma megoldását egyedül és kizárólag állami feladat­nak tekintik. A lakásra szorulók többsége azonban nyilvánvalóan meg­érti az Ilyen álláspont tarthatatlan­ságát. Megérti, mennyire helytelen minden kötelezettséget az állam nya­kába varrni. A szövetkezeti mozgalom lassú ki­bontakozásának oka főleg abban rej­lik, hogy sok érdekelt nem Ismeri a szövetkezett lakásépítés feltételeit, a terveket, a költségvetést, nem tudja milyen nagyságú és beosztású lakást építtethet, nincs tisztában a szövetkezeti lakás jelentős előnyeivel és a lakásépítés szervezeti formái­val. E tekintetben nagy feladat vár a szakszervezetek felvilágosító és szer­vező munkájára, továbbá a nemzeti bizottságokra, melyek az Irányítás és kezdeményezés terén eddig sok he­lyütt távolról sem feleltek meg a követelményeknek. A mostani állapot lényeges javulá­sát tehát elsősorban e tömegszer­vezetek szoros együttműködésétől várjuk, amire most éppen a lema­radt nyltrai kerület szakszervezeti tanácsa és nemzeti bizottsága igyek­szik példát mutatni. SZIRT

Next

/
Thumbnails
Contents