A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-16 / 33. szám

mert régi olvasója a lapnak, majd arról, hogy még nincs magyar iskola a faluban. Az aratás? Mindenki ott van, és ha kisüt a nap egy percnyi időt sem veszít a falu. Ezt már Bába János elvtárs mondja, a nemzeti bizottság titkára és a csendes falu igazolja amit mond. A falun túl a nagy raktár várja a búza arany özönét. Tizenegy emeletével messze néz a táj felett, illeszkedik, helyezkedik a szétszórt falvak közé. Gólyák elkerülik magas tetejét. Fészekrakó helynek szokatlan még, egyelőre maradnak a kémények tetején. SESZTA. Szaniszló Endre házán ott még a fészek. Bontsák, ne bontsák? Mi lesz a madárral, a gólyacsaláddal? A kis Jóska gyerek közreműködne, megriasztaná a szunnyadó madarakat, hogy a kíváncsi fényképezőgép megörökíthesse szárnyuk rebbenését, de inkább várunk. Türelpm rózsát terem. Komáróc félé a határban hernyótalpas traktorok szántják a jélkereszt sorok közeit. A gólyamamák ott ballagnak a hasított barázdák mellett. Bent a jaluban csend• van, csak Janyigár Vilmos, a szövetkezeti bolt vezetője zörgeti kulcsait a délutáni nyitáshoz. — Mennyi a forgalom ? — kérdezzük. — Hatvanezer. — Es a vendéglőben? — Ott kevés. Józan emberek élnek itt, kérem. Csak igen sáros még a falunk. Hatvanezer korona forgalom egy hónapban. Meghökkenek. Honnan ennyi pénz ilyen kis faluban ? Hernyótalpasok szántják mélyre a Bódva völgyét, hogy a föld aranya hatvanezer koronákat adjon az embereknek. Komáróc, Buzita, Alsólánc, Perény. Már az Ida patak partján fordul az út. Tükrös ablakú házak, bontásra váró. rokkant falak, zöldellő veteményes kertek. A mezők és gémeskutak fölött látni még a csécsi gabonaraktár ablaksorait. Fehér felkiáltó jel a tájban, időben. Talán Iftssú. de nagyon erös lendülettel megy az élet előre itt is, a Bódva völgyében és az Ida partján. CYURCSÖ ISTVÁN Szepsiből Kassára lenet egyenesen ts menni. Lehet? Mindenki ezt az utat választja, aki siet. Mi azonban ne siessünk. Makranc után térjünk le jobbra, hogy a zümmögő Idö pillanatképeivel gazdagabban érkezzünk a kerülő út végére, Kassára. MAKRANC. Az úttal görbülő falu. Dohányos József épülő házának udvarán két kis ember a munkát ízlelgeti. Szita, szita péntek... Játéknak veszik, így ismeri meg a szív, az ész, az izom az étet értelmét, a munkát. Egy éve készül a ház: két szoba, előszoba, konyha, éléskamra húzódik meg a szürke palatető alatt. Fekete alapbői villog a műkő. Zslgray József kőműves magyarázza, hogy a hagyományos fekete alapszínt az ugyancsak hagyományos krinduszból nyeri. — Kevés az ízlés — mondja —, ritkán csináltatják szépre is a csinálnivalókat az építőiparban — és örül, hogy alkalma van gyakorolni a mükő-berakást. ízlés. Gyorsan fejlődő életünk egyre inkább alakítja a szépérzéket. A faluba manapság már divatlapok járnak és a házakat műkőbe -rakás díszíti. Az újságok hírei kerékpáron, barna bőrtáskában futnak faluról falura. A műútról kerékpár fordul a dűlőre. Bálint Márton harminchárom éve szolgálja a postán az emberek érdekeit. Itt az alkalom megtudakolni, mit szól az A Hét terjesztési versenyéhez. — Benne vagyunk, kérem. Megszervezzük. Nekem három körzetem van: Makranc, ,Bodolő és u cigánytelep. Mozgó-szolgálat. A rádió, a televízió mellett a barna táska tartalma is odakerül a szürke, piros háztetők alatt megbúvó szobák asztalára. CSECS. Az út még tűrhető. A faluról az a hír járja, hogy a szövetkezeti tagság szépen gazdagodik, csak a „nekem" több, mint a „miénk". Rudik György bácsival, a nemzeti bizottság elnökével beszélgetünk. Egyelőre az A Hétről, Szita, .szita, péntek, .s/erelemcsütnrtök, babsy.-rda Bálint Márton TÖMEGSZERVEZETEINK FELADATAI A LAKÁSÉPÍTÉS FEJLESZTÉSÉBEN * A szövetkezeti lakásépítés keretében ez évben 2700 lakás felépítésével számolunk, míg az elkövetkező esztendőben 3750 lakásnak kell elkészülnie. A lakásépítő szövetkezeti mozgalom eddigi képe meglehetősen egyenlőtlen fejlődésről tesz tanúságot. A legtöbb lakásépítő szövetkezet Bratislavában létesült. Ezenkívül Bratislava-övárosban, Cseklészen és Szentgyörgyön már működnek a lakásépítő szövetkezetek előkészítő bizottságai. Zsolna, Eperjes, Besztercebánya, valamint Kassa kerülete még a kezdet kezdetén van, nem szólván Nyitrárói, ahol még egyáltalán nem alakult" lakásépítő szövetkezet. Joggal merülhet fel a kérdés, mi az eddigi késedelmeskedés oka. Miben leli magyarázatát, hogy a lakásigénylők még nem léptek tömegesen a lakásépítő szövetkezetekbe. Országos viszonylatban az állami költségvetés sok milliárd koronára rúgó összeget szán a 12 évre kiterjedő szövetkezeti lakásépítés támogatására, s az állami építkezések mellett éppen a szövetkezetek útján történő építkezésekre helyézi a súlyt. Sokan vannak, akik megtakarított pénzüket - önző rövidlátásból -nem hajlandók lakásépítésre fordítani, mivel e probléma megoldását egyedül és kizárólag állami feladatnak tekintik. A lakásra szorulók többsége azonban nyilvánvalóan megérti az Ilyen álláspont tarthatatlanságát. Megérti, mennyire helytelen minden kötelezettséget az állam nyakába varrni. A szövetkezeti mozgalom lassú kibontakozásának oka főleg abban rejlik, hogy sok érdekelt nem Ismeri a szövetkezett lakásépítés feltételeit, a terveket, a költségvetést, nem tudja milyen nagyságú és beosztású lakást építtethet, nincs tisztában a szövetkezeti lakás jelentős előnyeivel és a lakásépítés szervezeti formáival. E tekintetben nagy feladat vár a szakszervezetek felvilágosító és szervező munkájára, továbbá a nemzeti bizottságokra, melyek az Irányítás és kezdeményezés terén eddig sok helyütt távolról sem feleltek meg a követelményeknek. A mostani állapot lényeges javulását tehát elsősorban e tömegszervezetek szoros együttműködésétől várjuk, amire most éppen a lemaradt nyltrai kerület szakszervezeti tanácsa és nemzeti bizottsága igyekszik példát mutatni. SZIRT