A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-05 / 27. szám

Recept a baromfivész ellen - Megette a fene a legjobb széru­mokat is - hallottam nem egy szö­vetkezetben. - Hiába oltanánk akár kétszer is hetente, úgy hullnak a tyúkok, mint októberben a legyek! Ezek a keserű panaszok jutottak eszembe az úszori zootechnikussal folytatott beszélgetés közben, aki nem átallott azzal dicsekedni, hogy náluk már hat éve óta ismeretlen szó a baromfivész. - No, akkor maguknál maga a szárnyas jószág sem lehet valami na­gyon ismeretes - feleltem a dicse­kedönek —,- szeretné!fc én olyan ba­romfi-farmot látni, amelynek kapu­jából visszafordul ez a könyörtelen tyúk meg csirke halál - Tud kerékpározni? - kérdezte erre kissé gunyoros arccal a derék TrMcsik Károly - No, ha tud, ka­rikázzon ki velem a falu végére .. . Gondoltam, hogy valami ,,tárgyi bizonyítékkal" akar meggyőzni a helybeli szövetkezeti gazdaság e leg- -főbb állatgondozója, arra azonban, amit mutatott, bizony nem szánütot­tam. Egy olyan hatalmas és tiszta baromfitelepre vezetett el, amely a legmodernebb baromfitenyésztő állo­másnak is dicséretére válna. Kétezer­négyszáz kövérebbnél kövérebb csir­ke és tyúk fogadott itt bennünket vidám csipogás és kotkodúcsolás kö­zepette. Fehérek mind, mintha csak színűkkel is példázni akarnák a farm rendkívüli tisztaságát. Élénkek, moz­gékonyak, amilyenek csali a nagyon egészséges jószágok lehetnek. - Látja, kérem, hát ez a tisztaság a mi receptünk a baromfivész ellen — mutatott a zootechnikus megelé­gedetten a fehérre meszelt, alommal kiágyazott ólakra. Mi minden héten kétszer alaposan fertőtlenítjük a ba­romfiólakat, és nincs olyan nap, hogy ki ne takarítanánk. Ezenkívül ' mélyalmozással béleljük ki az ólakat. Ez megóvja a baromfit a megfázás­tól, s ha valami új tudományos ba­­« romfinevelési módszerről hallunk, el­sők vagyunk, akik meghonosítjuk. Nálunk például atuomatikus etető biztosítja a takarmány helyes ada­golását. A tojófészekben pedig nem­csak hogy maximális mennyiséget tojnak a tyiíkok, de tojásaik még a 34 filléres önköltséget sem múlják felül. A csibéket minden nap egy külön csibelegelöre szállítjuk. De magától a kísérletezéstől sem riadunk vissza. A lengyel tyúkot lengyel, orosz és német kakassal keresztez­tük. S így a leggazdaságosabb és leg­egészségesebb fajta baromfit tenyész­tettük ki. - Nc, rendben van - hajlok meg -a zootechnikus érvei előtt - elhi­szem, hogy a higiénia, a modern gazdálkodási mód és a legmegfelelőbb állomány kitenyésztése révén sikerült lekiizdeniök a baromfivészt, dehát a baromfitenyésztés elsősorban mégis­csak gazdasági kérdés marad. Kifi­zetódik-e a sok pénz- és munkabe­fektetés ? - Természetesen. Tavaly például egymillió koronát jövedelmezett ba­romfitenyészetünk - fejezte be a beszélgetést az úszori zootechnikus. rmi w 0 0 J 0 • > ' • 0 W 1 uaositoink írjak A járási és kerületi elsőséget nyert szö­gyéni tánccsoport kivétel nélkül Csemu­dok-tagokból áll. Hosszú volt az út Szőgyénben, a párkányi járás legna­gyobb községében a Csemadok helyi cso­portja igen szép munkát végzett, külö­nösen a műkedvelő színjátszás terén. Fennállásának tíz esztendeje alatt tizen­hét színművel száztízszer lépett fel. A színjátszócsoport híre lassan túlnőtt a falu, majd a járás határán is. Stegmár Ferenc, Pék László és a helyicsoport más vezetői nem hátráltak meg az akadályok előtt. A színjátszócsoport mellett 1957-ben megalakult a tánccsoport is. Sok kezdeti nehézséget kellett leküzdenie. Ez év ja­nuárjában a tánccsoport szép fejlődésnek indult. Magdi néni, a helyicsoport egyik alapító tagja' vállalt^, hogy ez év tava­szán teljesen átszervezel a tánccsoportot és olyan lelkes gárdát kovácsol össze, amely a járásban a legjobbak közé fog tartozni. Azonkívül még 15 új tag szerzé­sére is vállalkozott. Nagy volt a taps, de még nagyobb a kételkedés Jogosan, hi­szen a Csemadok szögyéni csoportjának egykori fellángolása az utóbbi két év fo­lyamán -alábbhagyott. A tagság létszáma is a felőre csökkent. Talán a kultúrház hiánya, a fűtetlen teremben végzett pró-Ezek a tánccsoport „legfiatalabb" tagjai. bák és a fellépéssel járó nehézségek tántorították vissza a kételkedőket, akik nem hittek abban, hogy minden ember a mélyben kezdi, ha a magasba készül. A tánccsoport rendszeresen próbákat tartott. Hetenként háromszor is! Magdi néni, még az idősebb asszonyokat is be­szervezte; a hagyományos népi táncokat ők ismerik igazán. Aztán... a tánccso­port benevezett a Népi alkotóverseny já­rási fordulójába. A téli hónapokban tar­tott rendszeres próbák és a 8 nyilvános fellépés meghozta az eredményt: a szö­gyéni táncegyüttes nyerte az első díjat! Ezzel jogot szerzett arra, hogy részt vegyen a kerületi versenyen. Ismét néhány bemutatkozó és próba jellegű fellépés Bényben, Muzslán és Kür­tön. Tisztult a ritmus, formálódtak, egy­öntetűbbek lettek a mozdulatok, bizto­sabbá váltak a lépések, Érsekújvárott a kerületi versenyben is első lett a szőgyéniek tánccsoportja. Jú­nius 29-től július 5-ig részt vesz az or­szágos versenyen Brnóban. A szőgyéni pedagógusok is kivették részüket az eredményes munkából: a he­lyi csoportban hat tanító végzett aktív munkát. Tamás Vince, a szögyéni h. cs. titkára ) Zenekart is Bár 10 éves fennállása alatt a Csemadok peredi helyi szer­vezete sok dicséretre méltó eredményt ért el, volt idő, mi­kor kulturális téren alig tett valamit. A helyzet most Pere­den is megváltozott. A VII. közgyűlés után fellendült a szervezet munkája s a tagok készek a Központi Bizottság határozatának következetes tel­jesítésére. Jelenleg a tánc- és színjátszó csoport tagjai dol­goznak eredményesen. Rövide­sen zenekart alakítanak, amely minden bizonnyal szintén sok sikert ér majd el. A kaposkelecsényi cigány családok gyermekei rendszeres iskolalátogatók. Tanulmányi előmene­telük jó. Viselkedésük az iskolában és iskolán kívül is kifogástalan. 13

Next

/
Thumbnails
Contents