A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 4. szám

Az iskolákról írott riportok, karcolatok legtöbbje azzal kezdődik, hogy a folyosókon néma csend, csak a IV. a-ból vagy a III. b-bdl hallatszik ki halk zümmögés, a tanár magyarázása stb. így vezette be Karinthy is a Tanár ár kérem clmü közkedvelt könyvét. Nekem el kell térnem a megszokott formulától, ugyanis épp a tízperces szünetben toppantam be a bratislavai magyarnyelvű pedagógiai gimnáziumba, s bizony ilyenkor az Alma Mater nem mondható éppen csendesnek. A széles, hosszú folyosót ellepik a fiatalok, kettesével, hármasával sétálnak a lányok, kezükben nyitott könyvet szorongatnak, és szorgalmasan magyarázzák egymásnak a következő óra anyagát. Mögöttük a fiúk lépegetnek, kimérten, szinte tudatos méltósággal, mint ahogy érettségi előtt álló fiatalemberekhez illik. Néha egy-egy fölszabadult kacagás, ajtóbecsapódás hangja tör át a zajon. Ismerős ez a kép, hisz nemrég kerültem ki én is egy másik Iskola falai közül, izgultam a félévi osztályozó vizsgá* előtt, és úgy gondoltáig az érettségire, mint valami nagy-nagy ünnepi eseményre, mely jelentős változást hoz az ember életébe. Csengetnek. Kiürül a folyosó, csak a tantermek félig nyitott ajtajában látok megvillanni egy-egy csillogó leányszemet. Ezek az őrök, akik a tanár közeledését jelzik a többieknek. Régi, jó szokás ez, talán még az első iskolák megnyitásával egy Idős. Óvatosan, az emlékek haríiáa alatt kiss szorongva kopogunk be az igazgaf* irodájának ajtaján. Janda Iván, az iskola fiata igazgatója szívélyesen fogad. Dicsérjük u tanulóit, hogy még a szünetekben is. milyen szorgalmasan bújják a könyveket. — A szorgalommal nincs baj, különcsen a lányoknál — mondja széles mosollyal. -- Meg aztán ne felejtse, hogy félév előtt állunk, az ismétlések időszaka ez, és ilyenkor mindenki javítani szeretne még a bizonyítványán. Aztán komolyabbra, az Iskola szervezeti életére terelődik a szó. Az iskola mint pedagógiai gimnázium megszűnik, hogy átadja helyét a speciális tanítóképzőnek, ahová csak a tlzenegyéves középiskola elvégzése után iratkozhatnak be a tanulók. Már tavaly és tavalyelőtt sem vettek fel elsősöket; jelenleg III. és IV. évfolyama van tíz tanárral és 165 diákkal, azonkívül távhallyatók látogatják, akik kéthetente egyszer feljönnek vidékről, hogy előadásokat hallgassanak. Többnyire tanítók, akik még nem fejezték be tanulmányaikat. Annak ellenére, hogy még majdnem két év van hátra az iskola végleges megszűntéig, már most is sok szó esik arról, hol legyen az új taíjitóképző. Itt maradjon-e vagy valamelyik vidéki városba tegyék át. A gimnázium eddigi eredményei, és a szakemberek tapasztalatai szeript leghelyesebb lenne, ha Itt maradna a fővárosban, mert kulturális gócpontja Szlovákiának. Könyvtárak, múzeumok, színházak, koncertek látogatása elengedhetetlen feltétele a fiatal tanítók nevelésének. Az iskola múltjáról beszélgetünk. 1950-ben nyitotta meg először kapuit, és azóta közel ezer A jövő ígéretei Rajzóra Fatul Marika a modell tanítót bocsátott ki szárnyai alól. Kilenc év nem nagy tradíció egy iskola életében, de Janda Iván igazgató, aki kezdettől fogva itt tanított, szívesen emlékszik vissza az eredményes munkában eltöltött évekre. Az iskola az 1955-ös Spartakiádön a Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Számos ifjúsági alkotóversenyen is részt vettek a tanulók. Kisebb kultúrcsoporttal szombat esténként bejárták a csallóközi falvakat, hogy a szocialista kultúra magjait hintsék szét az emberek között. A szünetben az Igazgató összehívja a CSISZ-szervezet vezetőségének egy részét. Négyen ülnek a kis asztal körül. Három fiú és egy lány. Szabados László, Fóda Zsuzsa, alelnök, Vlahy Jenő, politikai felelős és Leboczy Gyula szervező. — Én ugyan csak exelnök vagyok — mondja mosolyogva Szabados László, a legbeszédesebb mindannyiuk között. — A negyedikeseket már felmentették a funkciók alól, nemrégiben választottak új elnököt, Magyarics Istvánt a III. a-böl, de ö most módszertani órára ment, A CSISZ-szervezet sokrétű munkájáról folyik a szó. Elmondják, hogy minden szombaton reggel az iskolai rádió negyedórás műsorában beszámolnak a hét politikai eseményeiről, megemlékeznek az irodalom és művészi élet nagyjairól, Ismertetik a fontosabb sporteredményeket stb. Hétfőn reggel az osztályokban sajtó-tlzpercet tartanak, szerdán pedig rendszerint egy tanár vezetésével politikai vita folyik. Legutóbb pél-Mindenkl feszülten figyel dául a pártlevélben felvetett kérdéseket vitatták meg. A neveléssel kapcsolatban Leboczy Gyula megjegyzi: — Nekünk más problémáink vannak, mint a tlzenegyéves középiskola diákjainak. Nekünk nemcsak általános képzettség kell, hanem minél több szaktudás. A tantermekbe ls ellátogatunk. A negyedik bé-ben éppen magyar óra van. Roskóné József Attila életét Ismerteti, majd Simon Olga szőke, törékeny diáklány olvas fel szép, tiszta csengő hangon részletet a Curriculum vitae-ből. Mindenki feszülten figyel és szinte látni a hamvas lányarcokon, mennyire magukkal ragadják őket József Attila mondatai. A VI. a-ban rajzóra folyik. Vadkerty, a fiatal rajztanár nem a régi sablonos módszerekkel tanít Természet után rajzoltat, élő modell, Fatul Marlka áll a katedrán, nagykabát a vállán, éppen készül levetni. Ezt a mozdulatot kell rögzíteni a rajzlapra a diákoknak. Vadkerty fáradhatatlanul járkál a padok között, a perspektívára, a test arányaira figyelmezteti a tanulókat. A lányok áhítatos, komoly arccal rajzolgatnak. Néha-néha két bodroshajú összehajol: — Mutasd! Jé, a tied milyen szép lett! Csengetnek. Mint a méhkasból a méhek, úgy zúdulnak ki a fiatalok a folyosóra. OZSVALD ÁRPAD Az arányokra vigyázni kell — mondja Vadkerty tanár