A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 4. szám

Macky könnyű esetnek tartja Krisztát. — Barbara Frey és Horst Buchhotz Jense szereti az eszkimó benszíilbtteket. — P. Reichard A szerelem végállomása Corello, (V. de Sica) az elegáns, örökifjú apa észreveszi, hogy lánya már kész no Ha nincs gyerek, az is baj! — Jelenet az Apák és fiúk című filmből Macky, a fiatal munkás barátaival fogadást köt, hogy egy vasárnap alatt elcsábítja Krisztát, a gyár új alkalmazottját. Gyors sikerekhez van szokva, s ezért azt hiszi, hogy Kriszta ls könnyű eset lesz. A romlatlan lány azon­ban más, mint Macky eddigi lányismerősei. A fiúval nem várt dolog tör­ténik: komolyan beleszeret Krisztába. A fogadást ugyan elveszti, de meg­talál valamit, amit eddig sem ő, sem barátai nem ismertek: az igazi szerelmet. A nyugati filmgyártás sok filmet szentel a serdülő ifjak problémájának. A forgatókönyv-irőnak, V. Trempemek nem első ilyen tématikájú filmje ez, és dicséretreméltó, hogy a nyugatnémet fiatalokat olyanoknak mutat­ja be, mint amilyenek a valóságban: a nácizmus rájuk nyomta bélyegét, a háború és a rákövetkező idők cinizmusra nevelték őket — semmibe veszik az élet igazi értékeit. A film azonban azt is megmutatja, hogy ezt az életformát a fiatalokra ráerőszakolták: környezetük bűneiért ők lakolnak, de belül, a külső méz alatt ők maguk vágynak legjobban a kiegyensúlyozott életre. A szerző leleplezetlenül mutatja be a nyugaton dívó szórakozásokat, a bi­kaviadalt megszégyenítő „szabadstílusú" birkózásokat, a táncőrület veszett forgatagét, a léha mletmódot. Macky szerepét Horst Buchholz, a legnépsze­rűbb nyugatnémet filmszínész játssza. Oivitoq A dán Nordisk film — Európa egyik legrégibb filmgyára — Grönland örök jéggel borított vidékét mutatja be e festői felvételekben bővelkedő színes filmen. A ritkán látott természeti szépségek kárpótolják a nézőt a vérszegény meséért A felvételeket hónapokig tartó előkészítő munká­latok előzték meg; egy külön műtermet kellett Grönland e legészakibb vidékén felállítani, hogy a helyszínen eszkimók közreműködésével vegyék filmre két értékes ember egymásratalálásának történetét. 1957-ben a cannes-i filmfesztiválon a Dokumentáris Játékfilm díjával tüntették ki a dánok filmjét. Apák és fiúk A filmcímekkel rendszerint baj van, gyakran nem fedik a mü tartalmát, így van ez a jelen esetben is. Ez a kiváló olasz filmvígjáték ugyanis öt, a IegkülönMtaobb társadalmi rétegből származó család életének kis epi­zódjairól szól. Mindenütt másképpen alakul a szülők és gyermekek közötti viszony, de minden családban van kellemetlenség, meg nem értés, meg­bocsátás szerelem, gylermekvárás, szülői gyengeség, gyermeki lázadozás, és felvetődik a gyermektelen házasság problémája is. Egyszóval a gene­rációk örök harca dúl, ahol a maga szempontjából mindenkinek ijjaza van. Jókedvűen szólni komoly dolgokról — Így lehetne jellemezni azt a né­hány olasz filmet, amelyet az utóbbi időkben filmszínházaink vetítettek. Mint ahogy nem volt öncélúan humoros a lakáshiányt tárgyaló Pézsma­bunda, a fiatalok munkanélküliségéről szőlő Római történetek, vagy a cso­daszép, apró mozaikokbői összerakott Villa Borghese, úgy az Apák és fiúk sem az. Lehetett volna belőle erős, szociális élű drámát ls írni, de a szer­zők — nagyon helyesen —a vlgjátékformát választották, és hála a kitűnő rendezőnek, M. Moniecellinek a film ebben a formájában minden drámánál mélyebb morális hatást ér el. Nehéz volna itt bővebben foglalkozni a minden nagyképűségtől távol állő filmnek ötletes részleteivel. Minden néző saját családi életének egy­egy eseményére Ismer rá. De egyöntetű helyeslésre talál a film csattanó­jában rejlő igazság, amikor a két szürkülő halántékú apa, akiknek gyer­mekei tanulás helyett találkára járnak — kárörömmel vigasztalják egymást: Jó, jó, csak házasodjanak össze, ha elvégezték az Iskolát, majd megtudják mi az, ha az embernek gyerekel vannak. V. de Sica, M. Mastrolanni, A. Lualdi, F. Interlenghi, R. Marchi, M. Mer­lini kiválóak, mint mindig. Kitűnő a kísérőzene, melynek szerzője Cicog­nlni. A film csehre szinkronizálva kerül bemutatásra, mely jelen esetben megokolt; kár lenne a szellemes szövegből egy jottányit is elszalasztani. SIMKÖ MARGIT

Next

/
Thumbnails
Contents