A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-28 / 26. szám

A szocialista kultúra kongresszusa Részletek L. Stall professzor beszámolójából A szocialista kultúra kongresszusának első. napján tartotta meg beszámolóját Ladislav Stoll professzor, aki bevezetőjében megállapította, hogy a kongresszus Összehívása társadalmunk fejlődésének logikájából, a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatokból következik. A kongresszuson nem kerül sor szűkkörű tudományos és művészeti kérdések megvitatására, ezeket már megoldották a kongresszust megelőző konferenciákon. Stoll professzor kitért a kongresszus előkészítésének időszakában megtartott aktívákra és megbeszélésekre, amelyeken világosan megmutatkozott, milyen érdeklődést tanúsítanak a dolgozók a kultúra egyes kérdései iránt. „Helytelen volna, ha ezeket valamilyen elszigetelt akcióként fognánk fel — mondotta Stoll professzor. — A kongresszus előkészítésében megnyilvánult aktivitás és maga a kongresszus szocialista kultúránk öntudatos harcbaindulása a teljesebb, gazdagabb szocialista életért, az emberek közötti nemesebb kapcsolatokért." „Országunk kulturális haladását nem mérthetjük és nem mérjük egyedül csak az új irodalmi és művészi alkotások mennyiségével, a kulturális létesítmények és intézmények számával. Számunkra a kulturális fejlődés fő mércéje és alapvető kérdése, hogy miként járulnak hozzá aktívan a kultúra egyes ágai és ezeknek képviselői a társadalmi haladáshoz." A beszámoló a továbbiakban rátért a burzsoá ideológiáknak és erkölcsnek az emberek tudatában visszamaradt csöke-Vényeire. ' Ez mindenekelőtt a burzsoá individualizmus ... A polgárnak az individualizmus valami egészen természetes dolog. Abban a rendszerben, amelyet a magántulajdon jellemez, az individualizmus mint „természetes" tulajdonság jelentkezik, amely egyetlen polgárt sem botránkoztat meg, egyetlen polgár sem furcsállja, ellenkezőleg, gyakran annak az embernek személyes adottsága különleges vonásaként becsüli, aki különleges adottságokkal rendelkezik, hogy a társadalomhoz fűző kapcsolatait személyes sikerének eszközévé változtassa... Az individualizmus és az önzés elleni harcot, a harcot azon igyekezet ellen, hogy valaki személyes sikerét és boldogságát másként kívánja elérni, mint a többi dolgozó ember közössége érdekében végzett munkával — s egyszersmind a személyes sikerek hajhászása és a karriérizmus elleni harcot, valamint az egészségesen kifejlődött szocialista személyiségért indított harcot az ezután következő időszakban a nevelőmunka minden eszközével programszerűen koll folytatni... Az ideológiai csökevények ellen folytatott harchoz tartozik valamennyi téves világnézet és társadalmi nézet leküzdése érdekében kifejtett igyekezetünk is; e téves nézeteket elsősorban a vallásideológia hirdeti, amelyet a burzsoázia a Vatikán közvetítésével igyekszik a világ haladó erői ellen felhasználni. Ugyaninnen kapják a támogatást uszító kirohanásaikhoz a revansfsták. az SS-ek és a szudétanémet szervezetek is. Az emberi jő tulajdonságok tudatos fejlesztésének kommunista alapelvén építi fel a szocialista társadalom népnevelő és népművelő rendszerét Iskoláink a jövőben nemcsak, hogy kielégítik majd a mai élet támasztotta követelményeket, hanem aktívan meggyorsítják .ennek az életnek további fejlődését. Ezért hangsúlyozzuk, hogy meg kell lennie az egységnek az iskola minden irányú működésében, vagyis az értelmi nevelésben, a munkára való nevelésben, a politechnikai oktatásban, az erkölcsipolitikai nevelésben, a testnevelésben és a jó ízlésre való nevelésben. Szükséges, hogy a nevelésnek az ifjúságra gyakorolt hatása egységes legyen, hogy a nevelésből egyformán kivegyék részüket az iskola, a társadalmi szervezetek és a gyermekek szülei. Döntő szerep jut e téren tanítóinknak. A tanító működése nem korlátozódhat csak az iskolára. Feladatai közé tartozik a köz érdekében kifejtett kultúrpolitikai tevékenység is. A tudomány küldetése Azzal, hogy államosítottuk az ipart, hogy kialakítottuk a szocialista termelési viszonyokat, a tudományt is megszabadítottuk a magánkapitalista függőségtől. Szocialista tudományunk hatalmas sikereket ért el a tudományos élet valamennyi frontján. A legsikeresebben azok a tudományos munkahelyek működnek, amelyek helyesen alkalmazzák a problémákkal való kollektív foglalkozás alapelvét. A kollektivizmus magasabb foka és kifejlesztése a szocialista tábor — melynek lelke és ihletője a szovjet tudomány — tervszerű, összehangolt együttműködése. A tudomány nálunk már nem csupán az ún. szakkörök érdeklődésének tárgya, hanem a széleskörű népi érdeklődés tárgyává lett. A társadalomtudományok is az érdeklődés tárgyai lettek. Az emberek új válaszokat keresnek bennük, mert nap mint nap szükségük van rájuk — mint öntudatos polgároknak — a munkájukban. Szocialista népnevelés Ezzel kapcsolatban kitért a beszámoló a szocialista felvilágosító munka helyes értelmezésének kérdésére is. A felvilágosító és népnevelő-munka nemcsak a speciális népművelési intézmények feladata, hanem a nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervezetek tevékenységének is szerves része. A népnevelő-munka a jövőben egyre inkább az önkéntesség elve alapján, fejlődik tovább. A szakszervezeti mozgalom azon igyekszik, hogy nagyszámú kulturális létesítményei a legszélesebb körű népnevelő munka gyújtópontjai legyenek. Ebből következik a művészeti szövetségek és az FSZM legszűkebb együttműködésének, továbbá a művészek és a tudósok, valamint az üzemi dolgozók szoros kapcsolatának szükségessége. Ideológiai kérdések Deszámolójának jelentős részét Stoll xJ professzor az irodalom és a művészet alapvető ideológiai kérdéseinek szentelte. Rámutatott a marxista művészetelmélet, esztétika és kritika nagy jelentőségére. A kritikusnak tisztában kell lennie, tudatosítania kell, hogy kinek ír. A kritikus feladata, hogy nemcsak a bíráló, hanem az esztétikus, a művészet magyarázójának szerepét is betöltse. Ez utóbbi azzal a kötelezettséggel jár, hogy a kritikus írjon értelmesen, nem néhány beavatottnak, hanem ezer és ezer egyszerű, a beavatottság után vágyó olvasó szá-< mára. Az író és a kritikus nem valami rendkívüli lény, hanem dolgozó ember, akárcsak más dolgozók... Az író legyen olvasóinak tanácsadója, s könyvei által igyekezzék segítségére lenni azoknak a kérdéseRnek a megoldásában, amelyek az olavsót foglalkoztatják ... A hivatásos művésset kérdései korántsem merítik ki a szocialista művészet fogalmát; melynek elválaszthatatlan része a népművészet is. Ennek nagy jelentősége van az ember harmonikus fejlődésére, a szellemi és a fizikai munka közötti még meglevő különbségből származó egyoldalúság leküzdésére. A hivatásos művészet és a népművészet természetes egységet képez, egymást kölcsönösen kiegészítik és gazdagítják. Stoll professzor ezután az anyagi kutúráról beszélt, amelynek alapja a dolgozók szép élet- és munkafeltételei. Kitért a lakáskérdés nagyvonalú megoldására, és arra, hogy az építészek mennyire kiveszik részüket ez országos feladat megvalósításából. Beszámolójának befejező részében rámutatott, hogy nem akármilyen kultúra, hanem egy szocialista kultúra kiépítésén fáradozunk. „Ez a kultúra nem hullik le az égből, de ugyanígy nem készítjük elő egy tiszta asztalon sem; csírái ott fejlődtek már elmúlt korok méhében, az akkori uralkodó osztályok reakciós erői és hanyatló kultúrái ellen folytatott harcban. A szocialista kultúrának ezért nagyszerű, öreg. de tökéletesen egészséges törzse van, melynek gyökerei felszívják ebbe a törzsbe mindazt a demokratikusát, egészségeset, szépet és nemest, amely után a dolgozó emberek időtlen idők óta vágyakoztak, amit az uralkodó osztályok évszázadokon át visszafojtottak és elnyomtak. Ez az, ami a mi szocialista kultúránkban diadalt arat..." Czzel kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta a cseh és a szlovák kultúra képviselői sokkal mélyebb, közvetlenebb, személyes és baráti kapcsolatainak, valamint egymás kölcsönös megismerésének szükségességét. „Senki sem tud feltenni és megválaszolni nagyszerűbb és emberibb kérdéseket, mint az az irodalom, amelyet Gorkij, Majakovszkij, Solohov, Alekszej Tolsztoj, Fagyejev, Fegyin, Tvardovszkij, Osztrovszkij neve képvisel — sehol másutt nem találunk bátrabb jelentkezést a közéletben való részvételre, nagyobb következetességet az emberiség védelmében, őszintébb igyekezetet, hogy az író. népének javára legyen és mélyebb hitet abban, hogy megvalósítható az emberiség napfényes jövendője." „A szocialista világhoz tartozásunk hatásának tudható be, hogy népünk jobban tudja ma értékelni a demokratikus nyugati kultúra képviselőinek nagy művészetét, valamint becsületes, derék polgári magatartását is." „Az emberbe vetett szilárd hittől eltelve — fejezte be beszédét Stoll professzor — meggyőződve eszményeink^ végső győzelméről, mély odaadástól fűtve pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, nemzeteink, vezető ereje iránt, a munkásosztállyal és egész népünkkel együtt tegyünk meg mindent a szocializmus építésének betetőzéséért hazánkban." 9