A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-28 / 26. szám

Egy tanító •arcképe alá Komoly, meggondolt fiatalember Lelkes István, Dióspatonyrét népszerű tanítója. Innen még a harmincon; a szívével, lelkével, lelkesedésével a legfiatalabb mindenki között 0 igazgatja, egyengeti a dióspatonyrétiek életét, s nemcsak a gyermekekét hanem az idősebbekét is. Van is mit egyengetni, igazgatni, mert sok minden nincs még rendiben a Réteken. Ezek az emberek hosszú évtizedeken ét teljesein magukra voltak hagyatva távol a világesemények zajától, igazi feudális sötétségben és elmaradottságban. Sok mindent kell hát bahozniok. A legfontosabb feladat itt természetesen a tanítóra. Lelkes Istvánra hárul. Mert egy ilyen helyen a tanító apostol, agitátor — minden. «Persze, ha méltó tud leírni feladatához. Lelkes István pedig méltó; bizonyítják ezt mind az alsórétiek. Színdarabot unit, előadásokat szervez, tanácsot osztogat. (Hogyan került Lelkes elvtárs a Rétekre ? - Dióspatonyi vagyok, édesapáim szegény földműves vólt világéletében. Még a felszabadulás előtt elvégeztem a négy polgárit, aztán otthon dolgoztam a földeken apám mellett. A felszabadulás utány Pozsonyba kerültem, a kábelgyárba. Ott dolgoztam egy ideig mint munkás. 1950-ben az elsők között beiratkoztam a dolgozók esti iskolájába, a pedagógiai Ugozatra. Kevés volt akkoriban a magyar tanító, gondoltam, nagyobb szükség lesz ott rám, mint a kábelgyárban. Közben persze tanítottam. Előbb Nyárasdan, aztán Patason. 1953-ban érettségiztem, akkor kerültem ide, Dióspatonyrétre. Azóta itt élek, immár hatodik esztendeje. Nagyon megszerettem a tanyasi embereket, s azt hiszem, ók is szeretnek engem. Amint látja, nincsen ebben semmi ördöngösség A kultúrmunka terén is szép eredményeket értünk el. Színdarabot például már nem is tudom, hányat játszottunk. S mér sorolja is: Mélyszántás, Ludas Matyi, Kocsonya Mihály házassága, Ha az aászony kezébe a gyeplő. Éles Marika rriennyasszonyl fátyla. - De nehogy azt higgye, hogy ez csak az én érdemem. Dehogyis. Elsősorban a lelkes szereplőké. Cufár Imre meg a felesége, Orsolya István, Érsek Rózsi, Hegyi Ilonka mindanynyian szívvel-lélekkel játszanak. Könnyű az ilyen emberekkel a tanító dolga. Ezt mondotta Lelkes István, s még azt, ihogy persze sok minden nincs még úgy a Réteken, ahogy annak lenni kellene. Keveset, nagyon keveset foglalkozik a rétiekkel a falu, a jérás, a hivatalok. S mondja, hogy mi minden hiányzik még náluk: mozi, könyv, művelődési otthon, sportpálya, de elsősorban a felvilágosító, tiszta emberi szó. Igen, mindez még hiányzik a Réteken, illő, hogy felfigyeljenek rá az illetékes hivatalos szervek is. De a tiszta, értelmes emberi szó, a lámpagyújtás már nemcsak tőlük függ. Elsősorban a tanítótól, Lelkes Istvántól. És már Lelkís István tudja ezt. Ez a legfontosabb. — il -... A Nyár, a Nyár, a Nyár nem álmodik, Kaszál, dalol és nem rohan, Erősen, biztosan arat, Forrón és boldogan. (Ady Endre: A paraszt Nyár) Csendes kévébe kötött reggel, zsömle-zizegésü világ, porhanyó falucska, mondd el a lágy kenyér dalát. lm, a könnyű szél elősurran, tereget szép búzamezőt, s tovaringatja lágy fodorban a zömmögö időt. (József Attila: Csendes kévébe..,) ... Boldog, aki az 6 fia, boldog, akit a Nyár szeret, Boldogok a Nyár fiai, Az erős emberek ...