A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-07 / 23. szám

Be szép, ha nem Is Igaz, hogy ment Virágosán, szamárháton és sírva A Biblia írja... A szamaras ember cimü versében Irta Ady Endre, e bűbájos sorokat egy 'régi ódon legendáról, melynek valótlanságét mér rég bebizonyította a történelem. Legyenek azonban a legendák bármennyire ls valótlanok, mégis szépek, és tdötállók. Én ls legenda-féle szájhagyomány alapján keltem űtra a cseh-morvá határszél festölen szép kis városába, LltomySlbe. Negyvennyolcas honvédhuszárok emlékét kerestem, akik a szóbeszéd szerint Lltomyälben állomásoztak, és amikor otthon kitört a forradalom s megkezdődött a szabadságharc, csakúgy mint a Lenkel huszárok, ők ls elindultak hegyen-völgyon, tüzön-vfzen által harcolni a habsburgi önkény ellen. A helyszínen azonban hiába kutattam könyvtárakban és múzeumokban, hiába lapoztam irattárok porlepte Ivei között, a hazafias huszároknak semmi nyomát nem leltem. Lehet, hogy negyvennyolc nyarán feltűnt a város környékén egy fergeteges viharfelhőhöz hasonló lovascsapat, a lehet, hogy távolból üdvözölték ls BARS! IMRE: B. Smetana szobra a Utomysii főtéren / / I /i t a halálba készülők a váráska fehér védőfalai felett pirosló cseréptetőket s a kastély zöldelő sétányát. Am meg nem álltak, mert Kossuth Lajos azt üzente . . . Valószínűleg a Liberec környékéről haza Igyekvő honvédhuszárok lehettek, akikkel Antal Staáek Matouá vargája Turnov városánál találkozott. Valótlan ez a legenda ls, mégis jó érzés volt hinni benne azon néhány napon, amikor Litomyál árkádjai alatt bolyongtam. A városka éppen hétszázadik születésnapját ünnepelte, amikor a vicinális átlzzott vagonjából kiléptem. Nálunk már rég elvirágoztak a fák. Itt azonban a Cseh—Morva-fennsfk • peremén virágszó kertek üdvözöltek. Lehet, hogy errefelé későbben jér a tavasz, lehet, hogy Veszna, a cseh mitológia pogány Istennője a litomyäli ünnepre tartogatta a kertek virágait, a látóhatár égszínkékjét és a gálába öltözött fekete rigók vidám dallamát. Csupán a városka elöljárósága és az útkövezők maradtak le az ünnepi készülődésükben. Hiába akarták a hétszázadik születésnapot az árkádos főtér új, sima kövezetével még szebbé tenni, elkéstek. A főtér egy negyvennyolcas diáktorlaszhoz hasonlít — úgy látszik, a derék litomyáliek elszámították magukat. Így aztán a rengeteg motoros jármű: traktor, teher- és személyautók és autóbuszok hada a szűk utcák labirintusán át jut a főtérre, ahol a régi reneszánsz házak árkádjai alatt meglepően modem és elegáns üzletek vannak, telt vevőkkel: városlakkal és faluslakkal. Városszerte nagy ebből él Litomyél lakosainak jó része. A Botana cipőgyártó üzem nem tud/a a városka férfinépét munkával ellátni, sem a Vertex, ahol kizárólag. asszonyok dolgoznak. Ebben az üzemben üvegf'onalat gyártanak. Az újfajta műanyagból nem ruhaanyagok, hanem szigetelők és más elektrotechnikai cikkek készülnek. Üjabban igen érdekes, modern formájú, tartós és szép színes bútordarabok kerülnek ki a Vertex műhelyeiből. Ám a megélhetéshez mindez nem elég, és reggelenként körülbelül ezer személy hagyja el a várost, hogy Vysoké Mytóban, Choceftben és Ceská Trebován keressék meg mindennapi kenyerüket. Igaz, hogy ugyanannyi környékbeli jön be naponta a városba, amely megélhetésüket biztosítja. A régi város, ódon utcáiban feltűnően sok a fiatal, főleg a lányok száma és bájossága szembeötlő! Rengeteg Itt az Iskola! Úgy látszik, a jó Utomyállek hűek a hagyományokhoz; az ősrégi piarista gimnázium meg a filozófus iskola helyén az új kor intézményei nyitották meg kapulkat. Van Lltomyälben egészségügyi, pedagógiai, tlzenegyéves, valamint felsőbb Iskola ls. A dombon, melyet Olajfák hegyének neveztek el az ősök, és a domb tövében Iskolák és lnternátusok terülnek «1. Bár ezernyolcszáznegyvennyolc hős diákjai mér rég elporladtak, az új nemzedék ajkán azonban a Fiatalok indulójának, és az Internacionálénak a hangjai, mellett felfelcsendül a régi diák melódia, a „Gaudeamus igltur . . ls. A litomväii kulturális hagyományok jó pár Reneszánsz ház a főtéren A várkert sétánya