A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-31 / 22. szám
Ii u I t ú r f o r r a d a l m u n k út j ún A CSEMADOK füleki helyi csoportja munkájában volt egy időszak, amikor a vezető kutúrmunkások egymás között civódtak. A bajok okozóit a CSEMADOK felsőbb szerveiben keresték. A vezetőségi ülések határozatok nélkül, több esetben asztaldöngetéssel zárultak. „A központ, mely a kritikát alkalmazta, az oka mindennek" — hangoztatták. A helytelen szervezeti munka következtében a tagok kezdtek elmaradozni, a csoport szétesett, eladósodott. Két évig tartott, amíg az öntudatosabb dolgozókban felébredt a felelősségérzet. A helyi csoport életében fordulópontot jelentett az 1957. évi évzáró közgyűlés, ahol elhangzott a bátor szó, mindent el kell követnünk, hogy a CSEMADOK újra virágzásnak induljon. A vezetőség élére Kellner Frigyes kultúrtárs került. A csoporton belül azonban voltak olyan elemek is, akik mellékvágányra akarták terelni az egyesület munkáját. De a kommunisták, a Schneider Péterek éberek voltak, megfontolt tanácsokkal, iránymutatással segítették az egyesületet. A csoporton belül kialakult a baráti, kultúrmunkásokhoz méltó egészséges szellem. A kutúrforradalom megvalósításának eszméi lelkesedést és önbizalmat vittek a tagságba, és a múltban elmaradozottak lassan visszatértek, otthonra találtak. Ehhez azonban sok türelemre, a vezetőség részéről pedig több esetben erős kézre volt szükség. A fáradságos munkának meglett az eredménye: a gazdaságilag leromlott egyesület rendezte pénzügyi hátralékait, sőt a tagság részére televíziós készüléket is vásárolt. Színjátszóik az elmúlt esztendőben a CSEMADOK országos szemléjének keretében már Fülek-Léva közötti elsőségért versenyeztek. A CSEMADOK tízéves jubileuma, a VII. országos közgyűlésre való felkészülés ideje alatt gyümölcsöző munkában telt el. A tagok száma több mint százzal gyarapodott, és ezáltal lehetővé vált, hogy a kultúrforradalom győzelmes útját három színjátszó-csoport működésével tegyék lehetővé. A színjátszók negyedéves mérlege: három színdarab tizenhat előadás keretében. A teljesítmény és az elért sikerek méltán váltották ki a járás magyar dolgozóinak elismerését. Megkezdték a május utolsó felében bemutatásra kerülő Majd a papa című zenés vígjáték próbáit. Tánccsoportjukat már ismerjük. Tavaly nyáron ott voltak a zselízi országos dal-és táncünnepélyen. Az együttes fejlődésében nem állt meg. Jelenleg tizenöt táncosból (nyolc lány, hét fiú) és tíz tagű zenekarból áll. Szabó Irén tánccsoportvezető irányításával készülnek a nyári fellépésekre. Művészileg tovább csiszolták a Szálkái mulatság című népi táncot. A csoport műsora kibővül: tanulják a Vasvári népi csáidást, amelyet eredeti népviseletben akarnak bemutatni. A tánccsoport, hogy művészi tudását gyarapítsa, a CSISZ járási versenyén már próbafellépést is tartott. A tánccsoport ez évi műsora -n gazdag. A CSEMADOK járási, valamint országos dal- és táncünnepéiyén mutatják be népi kultúránk igazgyöngyeit. A nyári mezőgazdasági munkák idején tíz község szövetkezeti dolgozóit akarják meglátogatni kultúrbrigáddal. A helyi szövetkezettel és a kommunális üzemekkel karöltve közös aratási ünnepélyt, majálissal egybekötött kirándulást rendeznek. A CSEMADOK VII. országos közgyűlése nagy hatással volt az egész tagságra. A tízéves jubileum alkalmával kitüntetésben részesültek: Kellner Frigyes, Schneider Péter, Solymosi István, Lóska Lajos, Kozsár Tibor, Bús István, Teleki Ferenc és Zara Gyula kultúrtársak. A felsoroltakon kívül a névtelen füleki kultúrmunkások közül még sokan vannak, akik áldozatot hoztak a szocialista k%Itúra felvirágoztatásáért; és ez a munka nem volt hiábavaló, mert az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala részéről a CSEMADOK füleki helyi csoportja egy országos kitüntetés várományosa. RADÖS PÁL A készülődő füleki tánccsoport Jelenet a Csodálatos erszény cimü Két fiatal a színpadon mesejátékból A nemrég Munka Érdemrenddel kitüntetett csallóközcsütörtöki GTÁ élőként alkalmazza ezt az újdonságot, amely igen nagy szolgálatokat tesz a cukorrépa egyelésénél. Az új szerkezettel egy személy nyolc óra alatt 15 ár cukorrépa egyelését végzi el, míg a régi módszerrel 6—7 ár kiegyelése is már jó teljesítménynek számított. (Szluka J. felvétele) Látogatás a csallóközcsütörtöki kultúrházban Aki Csailóközcsütörtökre utazik, első pillantásra feltűnik neki az az impozáns épület, amely a falu közepén emelkedik. Az új művelődési otthon épülete ez, amelyet a múlt év augusztusában adtak át a traktorállomás és a falu dolgozóinak. Meg kell mindjárt azt is említenem, hogy a falunak a múltban egyáltalán nem volt kultúrháza; a műsoros esteket, színelőadásokat vagy az iskolában, vagy a kocsmában tartották, ami bizony távolról sem elégítette ki az igényeket. Mondanom sem kell, hogy milyen örömet váltott ki a falu lakosságának körében az új művelődési otthon, amely egyszeriben a falu kulturális életének központja lett. Ez az épület, amely felvehetné a versenyt bármely városi kultúrházzal, nagy lehetőségeket nyújt az ifjúságnak mind a szocialista nevelésben, mind a szórakozásban. A művelődési otthonban van a csallóközcsütörtöki traktorállomás könyvtára, olvasóterme, valamint a televíziós vevőkészülék is. Külön klubhelyiség Is van az épöletben, ahol sakkversenyeket rendeznek és különböző előadásokat tartanak. A kultúrház színpada megfelel a modern követelményeknek; sajnos a nézőteret egy kissé szűkre méretezték. Talán az építésnél nem is gondoltak arra, hogy a falu lakossága mennyire érdeklődik a kultúra iránt, és milyen sokat fejlődött ezen a téren az utóbbi időben. Például az elmúlt napokban a Komáromi Területi Szinház látogatott el Csallóközcsütörtökre a Figaro házasságával. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy körülbelül nyolcszáz jegyet igényeltek, sajnos a színdarabot csak az igénylők fele tekinthette meg, mert mindössze négyszáz ember fér el a nézőtéren. A traktorállomás dolgozói — akik itt laknak Csallóközcsütörtökön — is részt vesznek a kutúrmunkában. Így, közös akarattal megyünk előre ' azon az úton, mely a falu felemelkedéséhez, jólétéhez vezet. -Des-13
