A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-17 / 20. szám

Iskolaügyünk átszervezése i. Sajtónk nemrégiben nyilvánosságra hozta a CSKP KB határozatát az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről. A határozat rámutat az iskolaügyünk fejlesztése során elért sikerekre, melyeket különösképpen 1948. februárja után értünk el. Demokratizáltuk iskoláinkat, megszüntettük a kétvágányú iskolarendszert, amely a polgárság vagyonos rétegeinek gyermekeit előnyben részesítette a munkás és parasztgyerekek rovására. Egész ifjúságunknak lehetővé tettük, hogy alsóbb fokú középiskolai képzettségre tegyen szert, s ennek alapján tovább tanulhas -son a felsöbbfokú iskolákon. Sok tekintetben kedvezően hatott a 8 és 11. osztályos iskolák 1 étesítéséről szőlő 1953. évi iskola-törvény is. Vitathatatlan, hogy a régi polgári iskolával szemben lényegesen megjavultak a nevelő és oktató munka eredményei. Nevelési és oktatási munkánkban azonban komoly hibák is voltak. Jifi Hendrych elvtárs a CSKP KB ülésezésén elhangzott titkári fő iD'ászámcíójában iskolarendszerünk legkomolyabb fogyatékosságaként két körülményt jelölt meg. Megállapította, hogy az oktatás és nevelés elszakadt az élettől, a termelőmunkától, továbbá, hogy az oktatás egyoldalúan a szóbeli magyarázatra és könyvből való tanulásra épült, tehát nem fektetett súlyt a dolgok, jelenségek és törvényszerűségek konkrét megismerésére. A vita. melyen csaknem nyolcszázezren vettek részt, megmutatta, mily nagy érdeklődést vált kl az ifjúság nevelésének problémája a széles néprétegek körében. A résztvevők általában támogatták azt a célkitűzést, hogy az oktatást szoros, szerves kapcsolatba kell hozni a termelőmunkával. _ : II. ' Új Iskolatípusaink A középiskolai oktatás most két ciklusra ' osztjuk fel. Az első ciklus kötelező, éltalános ismereteket nyújtó munka- és politechnikai iskola, melyet a fiatalság 15 éves koráig látogat, vagyis ezt alapfokú kilencéves iskolának tekintjük. Ez az iskola fiatalságunkat a termelőmunkában valő részvételre, valamint a tovább tanulásra készíti elő. Feladata, hogy Irányítsa a helyes pályaválasztást s az eddiginél nagyobb mértékben gondoskodjék a fiatalok erkölcsi, esztétikai és testi neveléséről. A tizenötödik életévük betöltése után a fiatalok nevelése a második ciklusban történik, amely a szakmai tájékozódás elvei szerint épül ki. A második ciklus felöleli a szakintézeteket és tanonciskolákat, továbbá a dolgozók középiskoláit. valamint az általános Ismereteket nyújtó középiskolákat és végül a szakiskolákat. A fiatalok zenei és képzőművészeti nevelésére szolgálnak a zene- és képzőművészeti Iskolák és Intézetek, melyek a szakoktatás mellett általános iskolai műveltséget is nyújtanak. Ami a főiskolákat illeti, reájuk nézve ls teljes mértékben érvényes az a követelmény, hogy az oktatás legyen szoros kapcsolatban a termeléssel; emellett múlhatatlanul szükséges a társadalomtudományok tanulmányozása. A marxizmus-leninizmus tanításait minden öntudatos szakembernek ismernie kell; fontos azonban, hogy azok szoros kapcsolatban legyenek a szaktantárgyakkal, a párt gyakorlati munkájával, a dolgozók életével és harcával. A nevelés és oktatás természetesen nem szorítkozhat csupán az iskolákra. Minden munkahelyen meg kell teremteni az előfeltételeket, hogy minél több dolgozó rendszeresen képezze magát. Kulturális forradalmunk mai szakaszén, mely a technika és az automatizáció fejlődése révén a munkaidő fokozatos lerövidítésével s egyre magasabb anyagi szlnvona] elérésével is számol, társadalmunknak iskolaügyünk átszervezésének igényes feladataiból is ki kell vennie részét. Az üzemeken, EFSZ-eken, nemzeti bizottságokon, központi hivatalokon és minisztériumokon kívül természetesen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak is a lehető legerőteljesebben kell segítenie oly nemzedék felnevelését, amely etikailag és általános műveltség tekintetében méltón állja meg helyét az épülő szocialista, illetve kommunista társadalmi rendben. Szirt Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng; a ligetben ha néma csönd borúi rám, téged köszönt. (GOETHE: A kedves közelléte) József Attila Nem tudni merről özönölnek A májusi, halk levegőn Rokoni csókok, lágy örömnek Dalai zengnek remegőn. Ügy hallja e szelíd napokban A mátka és a vőlegény, Szerelmek szellemlába dobban Lelkünk fehér, szűz lépcsején. Nem tudni, mért jön egy tekintet, Félig könny, félig drága bor, Egy ismeretlen ajak intett S most egy rózsás ajakra forr. (CHARLES VAN LERBERGHE: Kósza szerelmek) Mert mi teremtünk szép, okos lányt, és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút, — és ha csak pislog már a Nap, sarjaink bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba.