A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-26 / 17. szám

A tizedik évfordulón partunk nevében Kivonatolva közöljük Vaszil Bil'ak elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága tagjának, az Isko­la és Kulturális Ügyek megbízottjának felszólalását, aki Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának és a Nemzeti Front Szlovákiai Bizottságának küldöttsége élén vett részt a CSEMADOK VII. országos közgyűlésén Elvtársak, drága barátaim! .. Tíz esztendő nem nagy idő az ember életében, annál kevésbé egy szervezet életé­ben. Életünk azonban az elmúlt évtizedben a felismerhetetlenségig megváltozott. Éppen ez a tíz év olyan viharos, termékeny és hősies volt, hogy úgy túnik nekünk, nem egy évtize­det, hanem évszázadokat éltünk meg. Mind­annyian még jól emlékezünk a tíz évvel ez­előtti helyzetre. Mennyi megoldatlan probléma, mennyi kétség lakozott sok emberben, vajon a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitű­zött merész távlatok ily rövid időn belül tel­jesithetők-e, vajon megvalösíthatjuk-e őket. Népünk azonban Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével nemcsak teljesítette, hanem jelentősen túl is szárnyalta ezeket a feladato­kat. Hála a Szovjetunió nagy alkotó sikereinek, helyes békepolitikájának, megőriztük a világ­békét, és ezzel létrejöttek eredményes ország­építő munkássáqunk kedvező feltételei. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának dicső XI. kongresszusa ezen az alapon kitűzhette a szo„­cialista országépítés hazánkban való befeje­zésének feladatát. Abban az időszakban élünk, amelyben egész dolgozó népünk, nemzetiségre való tekintet nélkül, a csehek, szlovákok, magyarok, ukrá­nok, lengyelek és németek egységesen és el­szántan harcba indultak Csehszlovákia Kom­munista Pártja XI. kongresszusa határozatainak teljesítéséért. A Csemadok munkássága abból indul ki, hogy Köztársaságunkban senkit sem ítélnek meg aszerint, milyen nemzetiségű, hanem csakis aszerint, hogyan dolgozik, miképpen já­rul hozzá a szocializmus felépítéséhez. Az emberek nemzetiség szerinti megkülönbözte­tése és jutalmazása, jogaik aszerint való elis­merése, hogy milyen nyelven beszélnek, a dol­gozó nép nemzetiségi, sőt vallási alapon való tudatos egymás ellen uszítása, ez a burzsoázia és a nép ellenségeinek módszere, érdeke. Ez a módszer tőlünk idegen, ellenséges társadalmi rendszerünkkel szemben, amelyben a nép tart­ja kezében a kormányrudat. Csehszlovákia Kommunista Pártja nem egy ízben hanqsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdés szocialista érdekek fölé való helyezése a bur­zsoázia malmára hajtja a vizet, és ennek kárát látja valamennyi dolgozónk. A burzsoá társadalmi rendszer az embernek ember által való kizsákmányolására, a nyereség utáni lázas hajszára épül. A burzsoázia fő célja a haszon, amelyet minden áron növelni akar, főleg a dolgozók nyomorbadöntésének útját járva. A burzsoázia nemzetiségre és anyanyelvre való tekintet nélkül kérlelhetetlenül kizsákmányolja a dolgozókat. A történelem és saját tapaszta­latunk arra tanít minket, hogy a burzsoázia bármikor kész elárulni saját nemzetét is, ha ebből osztályelönye, vagy valamilyen haszna származik. Emlékezzünk csak vissza, milyen árulást követett el az orosz burzsoázia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, emlé­kezzünk vissza a cseh és a szlovák burzsoá­zia 1918. évi állásfoglalására, majd a borzalmas müncheni árulásra és az 1945-öt követő esz­tendőkben játszott szerepére. Vajon beszélhe­tünk-e a francia burzsoázia hazafiasságáröl, amikor a nyereség növelése érdekében árulást követ el, támogatja Dullest, Adenauert, Speidelt és más fasisztákat, hogy legális módon ha­talmukba kerítsék Franciaországot, melyet a francia néo a fasizmus ellen folytatott nehéz harcokban szabadított fel? Pártunk és kormányunk nem szavakban, ha­nem a gyakorlatban következetesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. Ennek köszönhetjük, hogy a Csehszlovák Köztársaság minden dol­gozó igazi hazája. Nálunk az az elv érvényesül, hogy a nemzetiségi kérdés proletár internacio­nalista megoldása mindig szem előtt tartja a dolgozó nép érdekeit és általában a proletár forradalom érdekeit. Ezért ezt a kérdést nem lehet elszigetelten felvetni, hanem csupán a politikai hatalom átvételével, a szocializmus építésének irányvonalával kapcsolatban. A nem­zetiségi kérdést nem lehet megoldani anélkül, hogy a munkásosztály ne vívná ki a politikai hatalmat. Ezért a Csehszlovák Köztársasáqban a nemzetiségi kérdés igazi, marxista megol­dásához csak 1948 után lehetett következetesen hozzáfogni, amikor véqérvényesen eldőlt, hogy kl lesz az osztályerők összecsapásának győz­tese, amikor a munkásosztály politikai hatal­ma végérvényesen megszilárdult. Dolgozó népünk, szlovák, cseh, magyar, ukrán és a többi nemzetiséqű dolqozőink érde­keit csak a burzsoázia, csak az imperialisták veszélyeztetik, és ezért ellenük közös erővel harcolnunk kell. Ma nem kell küzdenünk a jogokért, a szabadságért, a munkáért, mert mindez megvan. Nem kell harcolnunk a kultu­rális vagy valamilyen más autonómiáért, mert mi többel rendelkezünk, kezünkben van a politikai hatalom, és így minden a miénk. Államhatalmunk alapját a nemzeti bizott­ságok képezik. A nemzeti bizottságok gyako­rolják a hatalmat a községekben, a járásokban és a kerületekben. Minden egyes nemzeti bi­zottságnak a cseh, a szlovák, a magyar és az ukrán községekben egyaránt egyforma jogai és kötelességei vannak. A szlovák községekben vagy járásokban ez szlovák, a magyar lakosú községekben vagy járásokban magyar kormány­zatot jelent. Pártunk vezető szerepe a párt­szervezetek útján érvényesül. A pártszervek és szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok döntenek a gazdasági, a kulturális és a poli­tikai élet minden kérdésében. Közösen egy ügy szolgálatában állnak. Feladatuk a szocializmus hazánkban való felépítése, népünk erkölcsi­politikai egységének szilárditása, a Szovjet­unióval és a többi népi demokratikus ország­gal való barátsáaunk erősítése útján. Az Önök kultúregyesülete tíz éves fennál­lása során jelentős kulturális, tömegnevelő munkát végzett hazánk magyar lakossága kö­rében. Senki sem kételkedik abban, hogy ilyen irányú tevékenységét tovább fejleszti és se­gítséget nyújt a nagy feladatok teljesítésében. A Csemadok segítséget nyújtott a párt irány­vonalának megvalósításában, közelebb hozta a kultúrát a néphez azokon a területeken, ahol magyar nemzetiségű dolgozók élnek. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága ez év január 16-i határozata a szlo­vákiai magyar dolgozók életének egyes poli­tikai kérdéseiről hangsúlyozta, hogy e politi­kának, a párt állandó politikai munkásságának, a Csemadok-csoportok és más társadalmi szer­vezetek tevékenységének köszönhetjük, hoqy a csehszlovákiai magyar dolgozók tudatában meg­szilárdult a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolata. Engedjék meg az elvtársak, hogy még egy kérdéssel foglalkozzam, amelyet a Csemadok­nak és minden kulturális, népművelési intéz­ménynek egyik legfontosabb feladataként kell megszívlelnie a hazai magyar nemzetiségű la­kosság körében végzett munka során. Ez a nyelvkérdés. Újra ismétlem a már elmondotta­kat, hogy nálunk senkit sem ítélnek meg asze­rint, milyen nyelven beszél, hanem aszerint, hogyan járul hozzá a szocializmus építéséhez. A szlovák nyelv ismerete nem jelenti egysze­rűen csak a szlovák nyelv tanulását, hozzájá­rul ez a nemzetiségi kérdés következetes és teljes megoldásához. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a szlovák nyelv tanulása nem jelent semmiféle elnem­zetietlenítést vagy valami ehhez hasonlót. Aki ezt a kérdést így akarná magyarázni, az le­becsüli a valóságot, régi elképzeléseinek rab­ja, tudatosan vagy a tudat alatt a burzsoá nacionalizmus plattfonmjára csúszik, nem segít, hanem árt mind magának, mind az egész társa­dalomnak, nejp szilárdítja, hanem gyengíti né­pünk erkölcsi-nolitikai egységét. Pártunk azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes dolgozónak nemzetiségi hovatartozásától függetlenül, ha azon a területen dolgozik, ahol magyar nemzetiségű lakosság él, meg kell ta­nulnia és bírnia kell a magyar nyelvet. Meggyőződésem, hogy habár szlovákul be­széltem, valamennyien jól megértettek. Érde­keink egyezők. A csehszlovák népi demokrati­kus köztársaság közös, drága hazánk. Életünk, munkánk, a szocializmusért folytatott harcunk szálai fűznek minket hazánkhoz. Azt akarjuk, hogy köztársaságunk még erősebb, még szebb legyen, hogy itt mindenki boldogan, jólétben éljen. A nép boldogságán munkálkodunk, szi­lárdítjuk barátságunkat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, erősítjük a vi­lágbékét. Ez a mi közös nyelvünk és ezt a nyelvet kölcsönösen jól megértjük. Nem en­gedjük meg népünk egységének bármiféle gyengítését. Még jobban tömörülünk Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, hazánk valamennyi dolgozójának elismert vezetője köré. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának meggyőződése, hogy a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete úgy mint eddig, ezentúl is derekasan teljesíti azo­kat a feladatokat, amelyek a szocialista or­szágépítés befejezéséből és a szocialista kul­turális forradalom megvalósításából erednek. Vállvetve haladunk előre pártunk, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa ál­tal kitűzött úton. Engedjék meg, hogy Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának és a Nemzeti Front Szlovákiai Bizott­ságának küldöttsége nevében sok sikert kí­vánjak további munkájukhoz. Nem könnyű ez a munka, de örömteli, a be­csület kérdése, mert a népet, a béke ügyét, a szocializmus építését, a Csehszlovák Köz­társaság felvirágzását és a Szovjetunióval való barátságunk megszilárdítását szolgálja. 9

Next

/
Thumbnails
Contents