A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

Az előadások magasabb színvonaláért Ezek a fogyatékosságok arra kötelezik központi bizottságunkat és kerületi bizottságainkat, hogy nagyobb körültekintéssel végezzék a járási vezetőségek munkájának ellenőrzését, és hatékonyabb segítséget nyújtsanak járási vezetőségeink szervező és népnevelő munkájában, mert csak így tudjuk kulturális forradalmunk második szakaszának feladatait megvalósítani. Magától értetődik, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók közötti népnevelő munka terén nemcsak a Csemadoknak vannak feladatai. A Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság feladata, hogy színvonalas előadásokkal segítse a dolgozók ideológiai fejlődését. Ezért, hogy a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaságnak a magyar dolgozók közötti népnevelő munkájának fejlesztését segítsük, közreműködtünk az említett intézmény kerületi és járási vezetőségeinek kiépítésénél, a járási előadótestületek megszervezésénél, ügyelve arra, hogy az előadőtestületekbe a legfejlettebb magyar dolgozók kerüljenek. A lehetőségekhez mérten gondoskodtunk az előadóink fejlődéséről is. Előadóink fejlődése szempontjából komoly jelentőségű a Sklenné Teplicén és Stary Smokovecen megtartott szeminárium, amit a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság Szlovákiai Bizottságával közösen rendeztünk, és mely alkalommal a következő kérdések kerültek megvitatásra: A nemzetiségi kérdés megoldása hazánkban; A bécsi döntés, mint a müncheni árulás része; A szlovák és a magyar dolgozók közös harca a köztársaság védelméért; A szlovák-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok; A csehszlovákiai magyar értelmiség helyzete és szerepe a szocializmus építésében, valamint a revizionizmus nép- és szocializmusellenes jellege. A nyilt és őszinte eszmecsere lehetővé tette a téves és helytelen nézetek tisztázását, és ezért határozottan állíthatjuk, hogy az említett kérdések megvitatása lényegesen hozzájárult népnevelő munkánk színvonalának emeléséhez. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságért Népnevelő munkánk akkor lesz csak igazán jó, ha az hatékonyan segíti a társadalmi problémák megoldását és a termelési feladatok teljesítését. Ezért intézkedéseket kell tennünk, hogy a Csemadok tagsága helyi csoportjaink vezetőségi- és taggyűlésein, a kulturális kérdések és a kulturális munka fejlesztésével kapcsolatos problémák megvitatása mellett behatóan foglalkozzon a termelési feladatokkal közvetlenül összefüggő kérdésekkel. Nem arra gondolunk, hogy a Csemadok legyen az a szerv, amely rendszeresen értékeli a termelési feladatok teljesítését. Ez a helyi nemzeti bizottságokra és a pártszervezetekre tartozik. Mi csupán annak szükségességét akarjuk hangsúlyozni, hogy helyi csoportjaink munkájukban mindenkor tartsa szem előtt a párt és a kormány, valamint a nemzeti bizottságok azon határozatait, amelyek a munka termelékenységének növekedését irányozzák elő és serkentsék a Csemadok tagságát a termelési feladatok teljesítésére. Feltétlenül fontos, hogy falusi helyi csoportjaink népnevelő munkájánál a mezőgazdaság fejlődését szolgáló párt és kormányhatározatokból induljanak ki. A mezőgazdasági termelés fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának március első napjaiban hozott határozata, amely kihangsúlyozza a növénytermesztés fejlesztésének szükségességét, a szántóföldek minőségének állandó javítása és a földalap teljes kihasználása által. Ugyanígy javasolja parasztságunknak, hogy figyelme a jövőben különösen a takarmányfélék termesztésére irányuljon, hogy a takarmányféléket illetően önállóak legyünk és meglegyenek az előfeltételeink az állattenyésztés fejlesztésére. Az említett határozat előirányozza a mezőgazdasági termelés agrotechnikája és technológiája színvonalának emelését, és felhívást intéz dolgozó parasztságunkhoz, hogy bátrabban kezdeményezze és terjessze a haladó termelési tapasztalatokat. Döntő fontosságot tulajdonít annak, hogy a mezőgazdasági termelés irányításában lényeges javulás álljon be, s hogy megváltozzon a szövetkezeti parasztság gondolatvilága oly értelemben, hogy minden szövetkezeti tag a saját érdekeit egybe tudja kapcsolni a szövetkezet és az egész szocialista társadalmunk érdekeivel. A Csemadok földművelő tagjai között felvilágosító munkánk irányuljon arra, hogy a szövetkezeti tagokat a közös tulajdon megbecsülésére és szeretetére, a szocialista munkaerkölcs betartására, szakmai tudásuk fejlesztésére serkentsük. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés és azok a célkitűzések, amelyeket pártunk XI. kongresszusa a mezőgazdaság számára meghatározott, szakmailag képzett és politikailag fejlett parasztságot követelnek. Ezért falusi helyi csoportjaink tekintsék egyik fő feladatuknak a növényápolás és az állattenyésztés haladó munkamódszereinek, az élenjáró hazai és szovjet termelési tapasztalatok népszerűsítését. Kultúregyesületünk földműves tagjai járjanak jó példával elől az egységes földművesszövetkezetekben. Kezdeményezzék az űj munkamódszerek bevezetését és fejlesszék az egyének, valamint a termelőcsoportok közötti szocialista munkaversenyt. Meg kell nyerni a fiatalokat... Mint ismeretes, a magyarlakta községekben működő egységes földművesszövetkezetek legtöbbjének egyik fő problémája az ifjúság megnyerése a mezőgazdasági termelés számára. Egészségtelen jelenség, hogy a falusi ifjúság jelentékeny része lebecsülve a mezőgazdasági munkát, a városokban, az iparban keres elhelyezkedési lehetőséget akkor, amikor odahaza is nagy szükség volna rá. Központi Bizottságunknak az a véleménye, hogy a falusi ifjúság és különösen a szülők körében fokoznunk kell a felvilágosító munkát azon tény tudatosítása céljából, hogy ma, amikor dolgozó parasztságunk megszabadult a látástól vakulásig tartó, lényegében primitív szerszámokkal végzett munkától, amikor a parasztságnak modern és állandóan tökéletesedő mezőgazdasági gépek állnak rendelkezésére, és amikor minden előfeltétel adva van ahhoz, hogy a kulturális élet falvainkon is kibontakozzon — akkor helytelen menekülni a földtől, mert a parasztság is éppen olyan bizakodóan nézhet egy boldog jövő elé. mint dolgozó társadalmunk bármelyik rétege. Tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a falusi fiatalok nagy része azért orientálódik az ipar, vagyis a város felé, mert úgy látja, hogy az állandóan növekvő kulturális igényeit csak a város tudja kielégíteni. Sajnos el kell ismernünk, hogy egyes községek jelenlegi kulturális helyzete okot ad arra, hogy a fiatalok így gondolkozzanak. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy amennyiben meg akarjuk nyerni a falusi ifjúságot mezőgazdaságunk számára, úgy mielőbb meg kell teremtenünk azt a környezetet falvainkon, amit szívesen nem hagy ott senki. A Csemadok mint kulturális szervezet nagyon sokat tehet a falu kulturális életének gyorsütemű kibontakozásáért. Ezért falusi helyi csoportjaink az elkövetkező időszakban fokozzák kulturális tevékenységüket. Teremtsék meg a jó együttműködést a tömeg- és társadalmi szervezetekkel — mindenekelőtt is a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséggel, és tegyenek közös erőfeszítéseket abból a célból, hogy a falusi fiataljaink mindegyike a kultúrmunka szakaszán foglakoztatva legyen, és hogy így, vagyis a falu kulturális életének gyorsabb ütemű fejlődése következtében, mielőbb eltűnjenek a város és a falu kulturális élete közötti lényeges különbségek. A szövetkezeti dolgozók szakképzettségéért Két évvel ezelőtt a VI. országos közgyűlésünk célul tűzte ki, hogy mezőgazdasági és egyéb szakkörökön keresztül segítsük dolgozó népünk, elsősorban is dolgozó parasztságunk szakmai fejlődését. Kultúregyesületünk vezető szervei közgyűlésünk e határozati pontjának megvalósítása céljából eredményes munkát végeztek. Erre enged következtetni az is, hogy az 1957-es évben kb. 35 mezőgazdasági szakkörünk alakult és kezdte meg a munkát. A későbbiek folyamán azonban azt tapasztaltuk, hogy a mezőgazdasági szakkörökkel kapcsolatos önálló Csemadok kezdeményezésünkkel megnehezítettük az egységes földművesszövetkezetek melletti szövetkezeti munkaiskolák létesítését és fejlődését. Ugyanis a két akció keresztezte egymást, és zavart keltett az érdeklődők körében. Központi Bizottságunk okult ezekből a tapasztalattokból, és azt a következtetést vonta le, hogy falusi helyi csoportjaink sokkal eredményesebb munkát végeznek, ha az úgynevezett Csemadok szakkörök szervezése helyett az egységes földművesszövetkezetekkel szoros együttműködésben, széleskörű felvilágosító munkát fejtenek ki abból a célból, hogy mindenekelőtt a Csemadok földművelő tagjait megnyerjék a szövetkezeti munkaiskolákra, valamint rövidebb és hosszabb mezőgazdasági szaktanfolyamokra. 7