A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

A szövetkezeti klubok fontos tényezők . Mint az mindannyiunk előtt ismeretes, pártunk XI. kongreszszusának határozata értelmében az egységes földművesszövetkezetekre az a feladat vár, hogy átvegyék falvaink gazdasági és kulturális életének irányítását. Ezt az intézkedést helyeseljük annál is inkább, mert ismert tény, hogy falvainkon az egységes földművesszövetkezetek alkotják azt a fő gazdasági és szervezeti egységet, amelyben a lakosság túlnyomó többsége érdekelve van, és amely a gazdasági és a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközökkel is rendelkezik. E határozatot azonban nem elég csupán helyeselni, hanem a gyakorlatban megvalósításáért tenni is kell valamit. Helyes lesz, ha minden községben, ahol arra az előfeltételek megvannak, illetve, ahol azt az egységes földmüvesszövetkezet anyagi helyzete lehetővé teszi, helyi csoportjaink kezdeményezik és elősegítik a szövetkezeti klub mielőbbi létrehozását. Az ez irányú törekvések egyes községekben már eredményeket hoztak. Jó példaként Búcsot és Szilicét említjük meg, mint olyan községeket, ahol a létesített szövetkezeti klubon belül a tömeg- és társadalmi szervezetek — szinte anyagi gondoktól mentesen — jó kulturális népnevelő munkát fejtenek ki. Egyes helyeken olyan kultúrmunkásokkal is találkozunk, akik azt bizonygatják, hogy a szövetkezeti klubok létesítésével a társadalmi szervezetek feleslegesekké válnak. Tévednek azok, akik így gondolkodnak. Semmi okunk nem lehet arra, hogy a létesítendő szövetkezeti klubokkal szemben féltékenyek legyünk — tehát ne lássunk azokban vetélytársakat. A szövetkezeti klubok dolgozó parasztságunk szórakozását és kulturális felemelkedését szolgálják — így természetesen módot adnak a társadalmi szervezeteknek, köztük a Csemadoknak is arra, hogy anyagi gondoktól mentesítve még jobb kulturális népnevelő munkát fejtsenek ki. Tehát a szövetkezeti klub nem lesz egyéb, mint egy ízlésesen berendezett és az egységes földmüvesszövetkezet anyagi gondjaira bízott kultúrház, ahol a társadalmi szervezetek, a dolgozók politikai és kulturális felemelkedését szolgáló népnevelő munkát fejthetnek ki. Ezért falusi helyi csoportjaink segítsék a szövetkezeti klubok megteremtését, az egységes földművesszövetkezetek kulturális kibontakozását, hogy így még fokozottabban szolgálják a falu politikai, gazdasági és kulturális felemelkedését. Falu-város szépítési verseny Az elmúlt években több helyi csoport munkájának kibontakozását a kultúrházhiány fékezte. Hála pártunk és népi demokratikus kormányunk gondoskodásának, ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy mind kevesebb és kevesebb a kultúrházhiánnyal kapcsolatos panasz. Ez az örvendetes jelenség azzal is magyarázható, hogy dolgozó népünk és így a Csemadok tagjai is tudatosították, hogy az adott lehetőségek kihasználásával, a kultúrmunka fejlesztéséhez szükséges előfeltételeket elsősorban is saját maguknak kell megteremteniük. Ennek következménye az a hatalmas lendület, amellyel a Csemadok tagjai bekapcsolódtak a Nemzeti Front Központi Bizottsága által hirdetett falu- és városszépítési versenybe. Mivel a Csemadok kulturális egyesület, így érthető, hogy legtöbb csoportunk a versenyen belül elsősorban kultúrház építésénél vállalt munkát. Helyi csoportjainknak az említett versenymozgalomban való aktív részvételét bizonyítja az is, hogy 1957-ben a társadalmi szervezetek között folyó versenyben a Csemadok-tagok által ledolgozott brigádórák mennyiségének és anyagi értékének alapján a megtisztelő III. helyet értük el. Az 1958-as évben a versenymozgalom kibontakozása a helyi csoportok védnökségvállalásával vette kezdetét. Június végéig 115 helyi csoportunk vállalt védnökséget községi utak, és középületek építésénél, valamint parkok karbantartásánál. Örömteljes jelenség, hogy több helyi szervezetünk kultúrház építésénél és adaptálásánál végzett jó irányító és szervező munkát. Az eredmény nem maradt el. A Csemadok helyi csoportok aktív közreműködésével — az illetékes nemzeti bizottságok messzemenő támogatásával az 1958-as évben, a helyi nyersanyagforrások kihasználása mellett — 43 községben épült új kultúrház. Helyi csoportjaink tagsága az említett brigádmunkákban, illetve építkezéseken 256 ezer 306 brigádórát dolgozott le egymillió 25 ezer 224 korona értékben. Jó munkát végzett az alig 400 lakosú Szinyér község helyi csoportja, amely a Csemadok szervezetek közötti versenyben az első helyre került, mivel a kultúrház építésénél 20 ezer 438 brigádórát dolgozott le. Tehát megérdemelte az első hellyel járó 3000 korona pénzjutalmat, amellyel központi bizottságunk jutalmazta, mint győztes csoportot. Szép munkát végzett az érsekújvári helyi csoportunk is az egyesületi otthon bontási munkálatainál és az új kultúrház építésénél, ahol 28 200 brigádórát dolgoztak le, és így a csoportok közötti versenyben a második helyre kerültek. A verseny harmadik helyezette a pólyáni helyi szervezetünk, amely 5000 munkaórával járult hozzá a kultúrház építéséhez. Az említett csoportjaink mellett dicséretet érdemelnek a budafai, a szilicei, a panyidaróci, a gömörpanyiti helyi csoporjaink, mivel ők is jó példával jártak élen a falu és város szépítését szolgáló nemes versenyben. Központi Bizottságunk továbbra is szükségesnek tartja nemes versenymozgalom fejlesztését. Az elkövetkező időszakban törekedjünk még nagyobb eredmények elérésére. Kerületi és járási vezetőségeink a királyhelmeci járási vezetőség jó példájának nyomán vegyék kezükbe a verseny szervezését, serkentsék kultúregyesületünk tagságát a szocialista építőmunkára, tehát ne csak az eredmények regisztrálására, elkönyvelésére szorítkozzanak, mint azt tette a múlt években a párkányi, a kékkői, a füleki és még jóegynéhány járási vezetőségünk. Meggyőződésünk, hogy kultúregyesületünk tagsága ebben az évben még nagyobb lendülettel lát munkához és a kultúrházak, utak és parkok karbantartási munkálatai mellett aktívan veszi ki részét az egyes járásokban tervezett vízvezetékhálózat építéséből, a mocsaras területek lecsapolási munkálataiból, s emellett segítséget nyújt az egységes földművesszövetkezetek beruházási építkezéseinél, főleg a szövetkezeti lakások építésénél, ezzel is bizonyítva, hogy mint szocialista hazánk harcos építője mindent megtesz környezete szépítése és gazdagítása érdekében. A könyv mint segítőtárs Működési területünk egyik fontos ága a könyvvel végzett munka, vagyis az irodalmi termékek megvitatásán, népszerűsítésén és terjesztésén keresztül a dolgozók irodalmi ismereteinek fejlesztése. Az utóbbi két évben 473 irodalmi vitaestet, illetve könyvismertető előadást rendeztünk. Ezek a rendezvények hozzájárultak ahhoz, hogy a Csemadok tagsága megismerkedett a már említett klasszikusokon kívül a csehszlovákiai magyar írók irodalmi müveivel is. A szerzői estek során ismertté vált: Fábry Zoitán, Egri Viktor, Szabó Béla, Mács József, Szőke József, Lovicsek Béla, Nagy Irén, Ordődy Katalin, Csontos Vilmos, Gyorcsó István, Ozsvald Árpád, Bábi Tibor, Gály Olga. Dénes György, Veres János és Rácz Olivér neve és munkássága. Az irodalmi, illetve szerzői esteken az utóbbi időben a csehszlovákiai magyar írók is tevékenyen közreműködtek. Hol itt, hol amott jelentek meg. és szerzői estek keretében ismertették írásaikat Volt rá eset. hogy egy ilyen esten hatan-heten is részt vettek. Örömmel vettük, hogy íróink ily képpen is hozzájárultak a csehszlovákiai magyar dolgozók irodalmi látókörének fejlesztéséhez. Véleményünk szerint azonban ez a módszer, hogy helyenként hatan-heten is részt vesznek a szerzői esten, nem a leghelyesebb. Azért nem helyeseljük ezt a módszert, mert így aránylag kevés községben jelenthetnek meg, és mint irodalomismerő embereknek, kevés idejük jut arra, hogy a saját irodalmi alkotásaik mellett a klasszikus és a szocialista irodalom további alkotásaival is megismertessék a dolgozókat. Nagyon találóan foglaltak állást a komáromi kultúrtársak ebben a kérdésben, az egyik ilyen szerzői est után, amikor azt mondták: „Minek jönnek ezek az írók egyszerre ilyen sokan hozzánk? Hiszen így csak egy vagy két évenként legfeljebb egyszer láthatjuk őket. Ne jöjjenek egyszerre sokan, jöjjön mindig csak egy, mert akkor módunkban ál! minden hónapban találkozni és érdemben elbeszélgetni egy-egy íróval." Helyes lesz, ha nemcsak az íróink, hanem a helyi csoportjaink is megszívlelik ezt a tanácsot és nem támasztanak az írószövetséggel szemben olyan követelményeket, hogy egyszerre több írót küldjön hozzájuk. A Csemadok-tagok szeretik és várják íróinkat. És az ő véleményüket tolmácsoljuk akkor is, amikor arra kérjük íróinkat, hogy tartalmas, egyre szépülő életünket és problémáinkat tükröző pártos irodalommal gazdagítsák a csehszlovákiai magyar irodalmat. Néhány szó az „A Hét"-ről Ezeket a követelményeket állítjuk kulturális hetilapunk szerkesztősége elé is Vagyis a szerkesztőségre az a feladat hárul, hogy olyan kulturális lappá fejlessze folyóiratunkat, az „A Hetet", amely lelkesít, tanít, szervez, tanácsokkal látja el a kultúrmunkásokat, és így elősegíti a csehszlovákiai magyar kulturális élet fejlődését. 8