A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

ző megnehezíti munkánkat. így kulturális forradalmunk fejlesztésénél mindkét tényezőt számításba kell vennünk. Magától értetődik, hogy a lakosság jelentékeny részének, főleg a kispolgárság és a régi értelmiség meggyőzése, hogy a kispolgári demokratizmus elvei helyett a szocialista elveket vallja, — végtelenül bonyolult feladat és még sok türelmes munka vár ránk, míg a lakosság e rétegeit rávezetjük annak felismerésére. hogy milyen hamisak a polgári demokráciáról elképzelt illúziói. Mint már az előbbiekben kifejtettük, kulturális forradalmunk első szakaszának feladatait lényegében teljesítettük. Napjainkban a kulturális forradalom második alapvető feladata lép előtérbe, azaz a burzsoá ideológia maradványainak kiküszöbölése és a kommunista eszmék hatásának általános kiterjesztése. Ezt kell szem előtt tartani kulturális tevékenységünkben, illetve erre irányítsuk munkánkat a jövőben. Két év mérlegen Most, amikor kultúregyesületünk feladatait elemezzük, elengedhetetlen követelmény, hogy felmérjük a, VI. országos közgyűlésünk óta eltelt időszak népnevelő munkájának eredményeit, feltárjuk a szervezeti életünkben és a kuturális munkánkban mutatkozó hibákat és fogyatékosságokat, hogy az eredményektől lelkesítve a hibák és fogyatékosságok kiküszüDólésére irányuló őszinte törekvéssel, az elkövetkező időszakban még jobb munkával segítsük elő a szocializmus építésének betetőzését hazánkban. Két évvel ezelőtt megtartott VI. országos közgyűlésünk meghatározta a Csemadok munkájának irányát és tartalmát, illetve meghatározta azokat a fő feladatokat, melyek teljesítésére kellett hogy irányuljon kultúregyesületünk összes tevékenysége. Ezek a feladatok a következők: 1. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedésének segítése céljából feltárni és fejleszteni a magyar haladó népművészeti hagyományokat. Ápolni a magyar dolgozók őszinte baráti kapcsolatait hazánk nemzeteivel és nemzetiségeivel, főleg hazánk szlovák nemzetiségű dolgozóival úgy, hogy ez a baráti kapcsolat visszatükröződjön hazánk összes nemzetiségeinek lelkes építőmunkájában. 2. Nevelni magyar dolgozóinkat hazánk, a Csehszlovák Köztársaság iránti szeretetre, szeretetre és odaadásra pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt. 3. Szeretetre és odaadásra nevelni hazánk magyar dolgozóit felszabaditónk, és hazánk függetlenségének hű védelmezője, szocialista építésünk mindenkori segítőtársa, a békotábor támasza — a hatalmas Szovjetunió iránt. 4. Fokozottabb harcot folytatni a magyar dolgozók között megnyilvánuló burzsoánacionalista jelenségek, irredentista megnyilvánulások ellen, mert ezt az ideológiát a szlovák és a magyar nép közös ellensége, a burzsoázia teremtette meg és nemcsak a szlovák, hanem a magyar nép elnyomására is irányul. Kultúregyesületünk központi bizottsága tudatosította VI. országos közgyűlésünk említett határozatainak jelentőségét, és ezért az elmúlt két év folyamán kulturális szervezetünk munkáját úgy irányította, hogy összes tevékenységével, minden egyes kulturális megmozdulásával a VI. országos közgyűlésünk által meghatározott fő feladatok megvalósítását segítse elő. Taggyűlések a népnevelés szolgálatában VI. országos közgyűlésünk behatóan foglalkozott a Csemadok népnevelő munkájával és célul tűzte ki tagságunk politikai és kulturális színvonalának állandó emelését. Központi Bizottságunk a tagság nevelésének legjobb formáját abban látta, hogy helyi csoportjaink rendszeresen tartsák a taggyűléseket, melyeket a tagság szocialista fejlődésének elősegítése céljából minden esetben népnevelő előadásokkal kössenek össze. A taggyűlések meghonosítása nem volt könnyű feladat. VI. országos közgyűlésünk után, majd az idei évzáró közgyűléseket megelőzően kétnapos iskolázásra hívtuk össze helyi szervezeteink legaktívabb vezetőségi tagjait, ahol megvitattuk a szervezeti élet megszilárdításának és a népnevelő munka fejlesztésének módszereit. Ezzel egyidőben megszerveztük a központi vezetőségünk instruktorainak csoportját és kerületi vezetőségeink is hozzáláttak az instruktori hálózat széleskörű kiépítéséhez. Hogy helyi csoportjaink nyilvános taggyűlései szolgálják kultúregyesületünk tagságának szocialista fejlődését, az instruktori hálózat tagjainak részére több előadói segédanyagot adtunk ki. Első előadásunk a Csemadok feladatainak ismertetését és népszerűsítését szolgálta, második a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség jelentőségét méltatta, míg a harmadik előadásunk arról szólt, hogy milyen szerepe van a kultúrának a kapitalista és a szocialista társadalomban. Az előadói segédanyagok kiadása terén — az 1958-as év második felében szorosan együttműködtünk a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság Szlovákiai Bizottságával és gondoskodtunk arról, hogy a magyar nemzetiségű előadóknak olyan témákkal foglalkozó előadói segédanyag álljon rendelkezésre, amelyekkel kultúregyesületünk tagságának és a magyar dolgozók szélesebb rétegeinek politikai fejlődését segítjük elő és amelyek hozzájárulnak hazánk népei barátságának, egységének és testvéri szövetségének elmélyüléséhez. E céloktól vezetve közösen adtunk ki előadói segédanyagot, melyeken keresztül a müncheni árulás 20. évfordulójának alkalmából rámutattunk a Csehszlovákia magyar burzsoázia áruló szerepére — megvilágítottuk a müncheni árulás igazi hátterét. Az egyik közösen kiadott előadásunk pedig a szlovák és a magyar kölcsönös irodalmi és kulturális hagyományokról szólt. Az említett intézkedések eredményesek voltak. Szemléltetően bizonyítja ezt az a tény, hogy a VI. országos közgyűlésünk óta eltelt idő alatt helyi csoportjaink nyilvános taggyűlésein 4 271 esetben tartottunk ismeretterjesztő előadást, mely előadásokat több mint 150 ezer dolgozó hallgatta végig. Meg kell említenünk az előadások szervezése terén elsősorban is a járási székhelyeket, ahol a múltban éveken keresztül nem tudtunk eredményeket elérni, A VI. országos közgyűlésünk után lényeges változás állt be a dunaszerdahelyi, az érsekújvári, a füleki, a rozsnyói, a párkányi és még több járási székhelyen működő helyi csoportunk életében. Sajnos még mindig vannak olyan járási székhelyen működő helyi csoportjaink, amelyek vezetősége kevés gondot fordít a tagság nevelésére, és a helyi csoport tevékenységét csupán a színjátszásra korlátozza. Ezek közé tartozik az ógyallai, a losonci, az ipolysági, a kassai, a nagykaposi és a királyhelmeci helyi csoportunk. A népnevelő munkát elhanyagoló, vagyis az utóbb felsorolt városi helyi csoportjaink elé a Csemadok érsekújvári helyi csoportját állítjuk jó példaként, mely szervezetünk a helyes vezetés következtében 1958-ban 17 tudományos és népnevelő előadást rendezett és három esetben tartott ünnepi akadémiát. Hogy az érsekújvári helyi csoportunk vezetősége mennyire komolyan veszi a tagság nevelését, azt igazolják a megválasztott előadások is. Ezek: A föld és a világmindenség keletkezése; A nép a történelem alkotója; Mit mond a pedagógus és az orvos az alkohol és a nikotin élvezetéről; Az ember származása és fejlődése; Az atomenergia békés felhasználása; A szlovák és a magyar nép közös harca a szabadságért; Kodály Zoltán élete és zenéje; A Közel- és Távol-Kelet országai; Bepillantás a kémia és a technológia műhelyébe stb. Különösen szép rendezvény volt a hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából rendezett Fucík emlékest, melyen dr. Sas Andor egyetemi tanár emlékezett meg hazánk nagy fiáról. A taggyűlésekkel egybekötött előadás falusi helyi csoportjainknál is a népművelés közkedvelt formájává 'vált. Bizonyítani tudják ezt Nyárasd, Sárosfa, Ladány, Fegyvernek, Pelsőc, Gyürke, Barka, Lice és még számos község dolgozói, ahol a Csemadok kulturális, politikai, mezőgazdasági és tudományos kérdésekről tartott előadást. Ahogy az előbb a városi csoportok elé példaként állítottuk Érsekújvárt, ugyanúgy Padány, Balázsfa, Perbete, Kéménd, Vilke, Vecsekiö, Ladmóc, Jászó és még egynéhány, de szerencsére nem sok falusi szervezetünk elé példaként állítjuk a nyárasdi helyi csoportunkat, ahol a szervezeti szabályzatunknak megfelelően minden második hónapban megtartották a taggyűléssel egybekötött előadásokat, melyeken nemcsak a Csemadok tagjai, hanem a Csemadokon kívül álló magyar dolgozók is résztvettek. S talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ennek a munkának is része van abban, hogy a Nyárasdi Egységes Földművesszövetkezet az ország legjobb szövetkezetei közé tartozik. A népnevelő munka megjavítását szolgáló munkából járási vezetőségeink többsége is kivette részét, nagyobb gondot fordítottak helyi csoportjaink munkájának irányítására és nagyobb körültekintéssel szervezték a népművelési munkát. Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik a nagykaposi, a füleki, a verebélyi, az ógyallai és a galántai járási vezetőségünkre, mivel ezeknél a járási vezetőségeknél sok esetben hanyagsággal és nemtörődömséggel találkoztunk. Hogyan is lehet jó munkát várni pl. a galántai járásban, ahol a járási vezetőség még tervszerű üléseit sem tartotta meg, és így nem foglalkozott az aktuális kérdésekkel, nem ellenőrizte és nem irányította kellőképpen helyi csoportjaink ténykedését. Sajnos, hasonló a helyzet a nagykaposi, a füleki és a verebélyi járásban is. 6