A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

Vasárnapi korzó a Puerto del Sol mögötti utcácskákban. Hogy nem mindenütt ilyen jól öltözöttek, mosolygósak az emberek, arról is meggyőzödhetünk, ha tovább megyünk néhány utcával ' Egy felesleges intézmény — a spanyol parlament. A caudillónak nincs szüksége képviseletre. Ellenkezőleg. A nép igazi képviselői a fasiszta rendszer hírhedt töneiben ülnek Wfüű-Az embert egy kissé furcsa érzések veszik el6, amikor az Iberia spanyol légitársaság emeletes autóbuszából a Plaza de Canovason Madrid földjére lép. Nehéz elfelejteni, mi volt itt húsz esztendővel ezelőtt, annak, aki a saját bőrén győződött meg Jósé Diaz, a spanyol és Klement Gottwald, a csehszlovák kommunisták vezetője akkori szavainak igazságáról, hogy a Madridért folyó harc a Prágáért folyó harcot is jelenti. És bizony nehéz elfelejteni, hogy mindkét hősi város ugyanabban az évben, ezerkilencszázharminckilencben, ugyanabban a hónapban, márciusban ugyanazoknak a kezébe került, ugyanazoknak a nyugati politikusoknak a hibájából ... Nincs olyan hely Madridban, amely valamilyen módon ne állt volna kapcsolatban a húsz év előtti eseményekkel. Nem járhat az ember a Puerta del Solon, anélkül, hogy eszébe ne jutna: 1936-ban, röviddel A madridiak nem nagyon büszkélkedhetnek a tisztasággal. A hulladékokat egyszerűen kidobálják az utcára. A szemetet kora reggel öszvér- vagy szamárfogatú kordéval gyűjtik össze Goya, a legnagyobb spanyol festő szobra a Prada bejárata előtt. A Prada a vüág egyik leggazdagabb műkincs* gyűjteménye Ez a kép is a spanyol fővárosban készült, valahol a külső kerületek egyikében. Nem kell hozzá kommentár