A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 2. szám

csANDA sändör: A szlovákiai magyar értelmiség szerepe a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok elmélyítésében Több mint ezer éve élnek már együtt magyarok és szlovákok. Évszázadokon keresztül közös volt történelmük, egyformái, sújtotta mindkét népet a földesúri, majd a kapitalista kizsákmányolás. Az együttélés, a közös sors emlékei mindkét nép kultúrájában, irodaimában megtalálhatók. A közös gazdasági, társadalmi, politikai kérdések hosszú ideig spontán módon tükröződtek mind a tnagyar. mind a szlovák irodalomban, ezért van mindkét részről annyi hasonló témáról szóló antifeudális népköltészeti termékünk, a török hódítás, majd a nétnet elnyomás ellen harcoló irodalmi alkotásunk. Később, a KiX. században, a népek nemzetté válásának idején megjelentek a nemzetiségi ellentétek, a rosszemlékű nacionalista viszályok, a két nép burzsoá vezető személyiségei és értelmisége között. A nacionalista torzsalkodást sokszor az irodalom területén is szították. De tehetséges íróink és kultúrmunkásaink egy része már ebben az időben is belátta, hogy a kölcsönös ellentétek, a nemzetiségi gyűlölet csak árthat mindkét nép érdekeinek. Sokan szolgálták müveikkel a baráti megértés, a testvéri együttműködés magasztos ügyét a mindig korlátoltan önző nacionalista szemlélettel szemben. Amikor ma a szellemi életben is tudatosan szolgáljuk és erősít jük a magyar—szlovák barátságot, közös múltunknak ezekre a pozitív hagyományaira építünk, A magyar—szlovák kulturális kapcsolatokról a jövő évben terjedelmes kötetet jelentet meg az Állami Pedagógiai Kiadóvállalat, melyben szakszerűen foglalkozunk a kölcsönös jóviszonyt elősegítő irodalmi alkotásokkal és történeti dokumentumokkal a legrégibb időktől napjainkig. Ezért mostani rövid ismertetésemben e rendkívül sokoldalú és nagy kiterjedésű témakörből csupán a baráti kapcsolatok fejlődésének legújabb szakaszával és a szlovákiai magyar értelmiség hídépítő szerepévej foglalkozom. A csehszlovák-magyar kulturális közeledés ügyében a két világháború között a legértékesebb munkát azok a szlovákiai magyar írók végezték, akik a polgári demokrácia szabadabb légkörében felismerték a horthysta irredentizmus káros é# veszélyes hatásét, s szembeszálltak mind a magyar fasisztái} demagógiájával, mind a cseb burzsoázia elnyomó, gyarmatosító törekvéseivel. Ezt a két fronton folytatandó harcot mindenekelőtt az ifjú szlovákiai magyar értelmiségnek 1928-ban kibontakozó haladó mozgalma, a Sarló hirdette, melynek vezetője, Balogh Edgár a iegöntudatosahb sarlósokkal együtt eljutott a kommunista világnézetig. A haladó szlovákiai magyar írók egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy szlovák nyelvtudásuk és földrajzi helyzetük alapján hidat alkossanak', vagyis közvetítő szerepet töltsenek be a szlovák és a magyar nemzet barátságának, testvéri együttműködésének megteremtésében. • A legjobb szlovákiai magyar irodalomkritikus és esszéíró, Fábrv Zoltán az általa szerkesztett Az Üt című folyóiratban, majd ennek megszűnése után a Magyar Napban azzal szolgálta a szlovákmagyar barátság eszméjét, hogy következetesen küzdött a nacionalista gyűlöletet szító magyar irredentizmus ellen. A kisebbségi magyarság jelentős költői, mint pl. Györv Dezső, Forbáth Imre, Vozári Dezső lelkes költeményekben énekelték meg a szlovák népnek a magyaréhoz hasonló küzdelmes sorsát. A szlovák irodalom időtálló müveinek lefordításában a szlovákiai mafpar műfordítók közű! művészi és irodalomtörténeti munkát végzett Darvas János, Sipos Győző, V'ozári Dezső, Petneházi Ferenc, A szlovák származású Sellyei József, paraszt-Író számos elbeszélésének és riportjának vágsellyei szlovák földművesek a hősei. Sellyei foglalkozott a Vágseliye környéki szlovák dolgozóknépdalainak és népmeséinek gyűjtésével Is, • ezeket magyar folyóiratokban tette közzé. Dél-Szlovákiának 1958-ban történt megszállása után pedig merészen támadó riportokat írt Horlhyék flri Magyarországának igazságtalanságai ellen. Az első Csehszlovák Köztársaság haladó magyar írói közvetítők voltak a két nemzet szellemi életében, kapcsolatokat hoztak létre a legjobb magyar és szlovák írók között. Meghívták például Csehszlovákiába a kor legtehetségesebb magyar prózaíróját, Móricz Zsigmondot, aki Horthy-Magyarországon a legdurvább soviniszta uszítás idején is szeretettel ábrázolta müveiben a szlovák szegényembereket és propagálta a kulturális közeledés eszméjét. A szocialista szlovák regényirodalom megteremtője. Peter Jilemnicky ugyanakkor egyik fiatal szlovákiai magyar kultúrmunkásnak, Sulán Bélának a felszólítására levelet Irt a Magyar Üjság című lapnak a szlovák és a magyar művészeti kapcsolatok alapvető kérdéseiről. A felszabadulás után mindkét nép rátért a szocializmus építésének útjára, s ez lehetővé tette a burzsoá nacionalista ellentétek fokozatos kiküszöbölését. A fordulat éve. 1918 után addig soha nem látott méretekben indult meg a kulturális értékek kölcsönös kicserélése, főként az irodalmi művek fordítása csehböl és szlovákból magyarra, magyarból pedig szlovák és cseh nyelvre. A kölcsönös barátságot főként három tényező segítheti elő': a kulturális értékek kölcsönös cseréje, ennek tő tormája az irodalmi műfordítás, a pozitív hagyományok feltárása és ápolása, a testvéri szellem megnyilvánulása a szocialista irodalmi müvekben. Szlovák részről az új típusú irodalmi kapcsolatok megteremtői közül első helyen Ctibor Stítnickyt kell megemlítenünk, akinek számos verse, tanulmánya, riportja foglalkozik a magyar dolgozók életével. Magyar rapszódiák cimü könyvében az épülő szocialista Magyarországot mutatja bo a szövetséges Csehszlovák Köztársaság olvasóinak. Magyar klasszikus köliők: Petőfi, Ady és József Attila verseinek fordításával magas színvonalú müvekkel gazdagította a szlovák irodaimat Ján Smrek, aki ezzel irodalmi téren a kölcsönös megismerés egvik legjobb propagálójává vált. A szlovák—magyar kulturális kapcsolatok ápolásában 1948 után vezető szerep jutott az új. sokszor még kezdő szlovákiai magyar Íróknak és költőknek. A művészi ábrázolás színvonala tekintetében sokan közülük még nem versenyezhetnek a magyarországi írók legtöbbjével, de csehszlovákiai élményeik és szlovák nyelvtudásuk folytán egyenesen hivatottak arra. hogy a két nemzet kultúrája között összekötő kapcsot alkossanak. A szlovákiai magyar műfordítók közül kiemelkedő alkotásokat hozott létre Kácz Olivér a modern cseh epika néhány klasszikus müvének és Hviezdosiav Véres szonettjelnek fordításával, valamint Sípos Győző Bezrué, Vrchücky és Neruda költeményeinek tolmácsolásával. Egyik legjobb műfordítónk Tóth Tibor, aki művészi hitelességgel ülteti át magyarra a cseh és a szlovák irodaiont klasszikus alkotásait, valamint a ma élő fiatal szlovák költők verseit. A tehetséges magyar müforditók köaött kell számontartanunk Monoszlóy M. Dezsőt, Nezval--verseinek és Hviezdosiav elbeszélő költeményének. A csősz feleségének tolmácsolóját és Farkas Jenőt, Botto és Sládkovic költeményeinek fordítóját. Számos műfordítónk közül még Hubík István, Zőlyonfl Antal és Czagány Iván nevét kell kiemelnünk a cseh és szlovák "próza klasszikusainak sikerült fordításaiért. A csehszlovák szocialista hazafiság, a szlovák dolgozókkal való testvéri együttélés szelleme általában minden szlovákiai magyar iró müvében megnyilatkozik, A fordulat éve után feltűnt fiatal íróink müvei közül ebből a szempontból kimagasló alkotás Bábi Tibornak Hazám, hazáin cimü verseskötete és Barsi Imre nagyszabású riportsorozata: Hazánk felfedezése. A haladó hagyományt jelentő szlovák—magyar kulturális kapcsolatok ápolói és feltárói között mindenekelölt két magyar irodalomtörténész nevét kell megemlítenünk: a magyarországi Sziklay Lászlóét és a szlovákiai Sas Andorét. Az előbbi Cáspár Imre eímü könyvével megalkotta a magyar—szlovák irodalmi kapcsolatokkal foglalkozó tudományos müvét a felszabadulás után, a szakfolyóiratokban irt tanulmányaival pedig állandóan mélyíti és erősíti népeink barátságát a szocialista humanizmus szellemében. Sas Andornak « szlovákiai magyar lapokban és folyóiratokban megjelenő ilyen tárgyú tanulmányai nemcsak az irodalmi kapcsolatokkal foglalkoznak, hanem a szellemi életnek szinte valamennyi területére kiterjednek, s nagyban elősegítik új értelmiségünknek az igazi szocialista csehszlovák hazafiságra, proletár internacionalizmusra ösztönző tievelését. A közős haladó hagyományok kutatói közölt kell megemlítenünk Turczel Lajos nevét, aki a most megjelent írások mérlegen című könyvében „Élő kapcsolatok" címen külön fejezetet szentel a magyar—szlovák irodalmi kapcsolatok elmélyítésének. Egy rövid ismertetés keretében nem sorolhatjuk fel az összes szlovákiai müveket, melyek a felszabadulás óta elősegítették a magyarszlovák testvéri viszony kialakítását, csupán példaként említettünk meg néhányat a jelentősebb alkotások közül. Azonban ez a vázlatos kép egyoldalú lenne, ha nem szólnánk a közös kapcsolatokban mutatkozó hiányosságokról. Ilyen hiányosságnak tartom mindenekelőtt azt. hogy a jelentős irodalmi értékek kölcsönös fordításának művészi színvonala még egyik részről sem mindig kielégítő. A műfordítások elbírásánál többet kellene foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy a fordító a tartalmi hűségen kívül mennyiben tudja visszaadni az eredeti mü stílusát, hangulatteremtő kifejező eszközeit stb. A műfordítónak ha azt akarja, hogy fordítása egyenértékű legyen az eredetivel, éppúgy kell értenie az irodalmi alkotáshoz, mint az eredeti mü szerzőjének. Ugyancsak hiányosnak kell tartanunk a magyar kulturális alkotások ismertetését szlovák lapokban és folyóiratokban és a szlovák művek propagálását magyar sajtótermékekben: feltűnően keveset tudhat meg pl. a szlovák olvasó a szlovákiai magyar irodalom termékeiről. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a múltban elszigetelten jelentkező szlovák—magyar kulturális kapcsolatok a felszabadulás óta mindkét népi demokrácia hivatalos intézményeinek támogatásával, a szocialista testvériség szellemében fejlődnek. A baráti viszony elmélyítésében, megszilárdításában igen fontos és szép feladat vár a fiatal szlovákiai magyar értelmiségre. A szép ajak mosolyát is üdévé teszi Fordítson ezért nagy gondot ajka festésére. Válassza meg jól a rúzsát. A LALAGHÉ-STANDARD jól tart az ajkon, evésnél sein jön le. L'róbálja ki a LAI-AGHÉ-STANDARD ajakrúzs minőségét. Kérje illatszertárakban és drogériákban. Jí A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Bratislava. Mierovo nám. 3-4. telefon 220-59. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. Telefon 261-01. Postafiók C-181, Terjeszti a Postai Hirlapszolgáiat. Megren-. delhetö minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavállalat. Bratislava. Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kés. előfizetési díj fél évre 39 — Kcs. •gész évre 78.- Kcs. A-670119 9