A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 2. szám

Találkozó Ujtátrafü reden Mint azt' Szklenóról szóló beszámolónkban jeleztük, decem­berben a Magas-Tátrában, üjtátrafüreden jöttek ismét össze a Csemadok és a Csehszlovák Tudományos és Politikai Ismere­teket Terjesztő Társaság magyar nyelvű előadói, hogy kétnapos szeminárium keretében újabb előadási témákat hallgassanak me 8- , 1 Az egészséges, bővérű vitázás amugyis jo magyar szokás — de ide, a decemberi derűs, szűzhótói vakító, napsugaras Tálrába mindenki kétszeres örömmel jött el. Pathó Károly elvtársnak, a Csemadok Központi Bizottsága vezető titkárának megnyitó szavai után dr. Csanda a szlovák­magyar kultúrális kapcsolatokról beszélt. A másodki szeminárium megrendezői ezzel lényegében annak a Szklenófürdön elhangzott közös óhajnak tettek eleget, hogy­ne csak a két nemzetiség között felmerült súrlódá­sok okairól, hanem a szlovák és magyar népet összefűző szoros történelmi és kulturális kötelékekről is több szó essék. Márpedig ilyen kötelék elég van és dr. Csanda előadásában bőven utalt azokra. Eltekintve a két nyelven evrselö köl­tőktől: Beniczkytől, Hviezdoslavtól, Komenskytól, Bél Mátyástól, a kuruc idők is sok dalnokot megihlettek mindkét nép fiai közül, és számos népballada témáját mind a szlovák, mind a magyar népköltészetben feldolgozták (pl. a Kádár Katát, vagy a Görög Ilonáról szóló balladákat). Ismeretesek Ady és Hviezdoslav kap­csolatai, Mikszáth őszinte ragaszkodása a szklabonya környéki tót atyafiakhoz, vagy Petőfi szép emberi és költői magatartása szlovák származású édesanyja iránt. Adyt Smrek és Emil B. Lukác fordította szlovákra, Peter Jilemnicky is egyre szorgal­mazta a két nép irodalma közti hídverés szükségességét es amíg ő a proletár nemzetköziség elvére támaszkodott, addig szá­mos más íróember a polgári humanizmus alapján állva igye­kezettek megvalósítani ezt a közeledést. Dr. Csanda mindezeket a kapcsolatokat szépen kifejtette egészen a mai időkig. Az erősen irodalmi vonatkozású előadás történelmi vissza­tekintés szempontjából is sok újat adott a hallgatóknak, így pl. a Rákóczi-féle szabadságharc és Kossuth politikájának értel­mezése terén. Az előadó annak a történelmi tényekkel alátá­masztott véleményének adott kifejezést, hogy a szabadságharc idején a szlovák —magyar viszony megoldásának kulcsa kossuth kezében volt. A vitázok közül egyesek úgy vélték, hogy Kossuthnak azért nem állt módjában a szlovákok felé engedményeket tenni, mert magának is harcolnia kellett a ma­gyar nemzetiségi jogokért az engedményeit hamarosan vissza­szívó osztrák császári udvarral szemben. A további hozzászó­lások alapján végül is arra a közös nézetre jutottak, hogy a kulcs igenis Kossuth és a negyvennyolcas kormány kezében volt, mert, ha ők felismerték volna a szlováksággal kötött szö­vetség jelentőségét a közös elnyomóval, a császári udvarral szemben, akkor sem a szlovák—magyar kapcsolatok nem lazul­tak volna meg, sem a császáriak nem használhatták volna fel a magyarországhoz tartozó területeken élő kisebbségeket saját hatalmi céljaik érdekében. Ennek a kérdésnek tisztázása lényegesen elősegítette az elő­adás további részleteinek helyes értelmezését is, hiszen a szlo­vák—magyar irodalmi kapcsolatokról szólván dr. Csanda beszélt a kulturális fejlődésről is. Márpedig fontos dolog tudni, vajon ehhez a kulturális fejlődéshez mindkét népnek egyforma anyagi feltételei voltak-e? A vitázok megállapították, hogy ezek az anyagi feltételek a hűbéri korszak idején a szlovákok számára a magyarokénál sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mivel az akkori szlovákság egyrészt a császári önkénytől, másrészt a magyar sovinizmustól is szenvedett. t. A csehszlovákiai magyar értelmiség helyzetét elemezte előadásában Dobos László, az Irodalmi Szemle főszer­kesztője. Fejtegetéseit a szeminárium részvevői nagy érdeklő­déssel hallgatták, és maguk is értelmiségi dolgozók lévén, élén­ken megvitatták. Végül is az a vélemény alakult ki, hogy a csehszlovákiai magyar értelmiségnek sajátos szerepe van és hogy elsősorban öt terheli a feleiősség a nemzeti nyelv tiszta­ságának megőrzéséért. Ugyanakkor arra kell törekedni, hogy az új nemzedék a szlovák nyelvet is elsajátítsa, mert mint Szlovák elvtárs, érsekújvári tanfelügyelő mondta: „A mi államunk azt akarja, hogy a hazai magyar ifjúság a cseh és szlovák ifjú­sággal egyformán érvényesüljön az élet minden szakaszán. Ennek érdekében az érsekújvári iskolák nyaralási csereakciót terveznek az alsókubíni 11 éves iskola tanulóival." Megerősítést nyert továbbá az a tény is, hogy minden társadalmi rendszer kineveli a maga értelmiségét. A mi értelmiségi dolgozóink arra hivatottak, hogy az uralkodó munkásosztállyal harci szövet­ségben a tudományos ismeretek népszerűsítésével és fejleszté­sével elősegítsék a szakképzett, művelt szocialista embertípus kialakulását hazánkban. A revizionizmusról Szántó László akadémikus tartott előadást a tőle megszokott felkészültséggel és gyakorlattal. Eszmei sikon mozgó megálla­pításait mindig konkrét példákkal támasztotta alá, és ezzel az egyébként nehéz témát könnyen érthetővé tette. A szeminárium részvevői szorgalmasan jegyzeteltek annak tudatában, hogy az előadások és viták értékes anyaga, számtalan meggyőző érvet nyújt majd vidéki népművelési előadások során. Különösen fontos volt a revizionizmus szerepének tisztázása az értelmiségi dolgozók képviselői előtt, mert mint azt az 1956-os magyar­országi ellenforradalom is igazolja, főleg az értelmiség ingadozó rétegeit fertőzték meg a revizionista irányzatok és ezek váltak a kapitalista restauráció eszközeivé. A szemináriumot Pathó Károly elvtárs zárta le. Megállapította, hogy a Csemadok és a Csehszlovák Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaságnak ez a második közös akciója istnét pozitív eredménnyel járt, mert. számos további olyan kérdést tisztázott, amelyeknek helytelen felfogása gátolta és a jövőben is gátolná országépítő munkánkat. GÄLY OLGA Tekintse meg A SZOVJET KÖNYVKIÁLLÍTÁST Bratislava, Vajansky rakpart 2. (Szlovák Múzeum) Nyitva 1959. I. 9. és I. 31. között, naponta 10-töl 20 óráig A szovjet könyvtermés reprezentatív szemléje Gazdag kultúrműsor naponta este 18 órától Minden belépőjegy egyúttal sorsjegy is A belépés ingyenes 1 >

Next

/
Thumbnails
Contents