A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-05 / 14. szám

Menekülés az árnyékból Játék és álom Kaut, volt patikatulajdonos nem akar bele­nyugodni, hogy egyetlen lányának dolgoznia kell, és nem tud neki olyan gondtalan életet biztosítani, mint akkot, mikor még vagyona birtokában volt. Csak egy gazdag házasságban látja lánya jövőjét. Marty azonban apja aka­rata ellenére házasságot köt egy rajzolóval, akit szeret. A patikus Intrikájának eredmé­nyeképpen a fiatalok között súlyos nézetelté­résekre kerül sor, és az elkényeztetett fiatal­asszony megmérgezi magát. Az orvosok meg­mentik; és mikor felépül, ráeszmél, hogy férje mellett a helye. Dióhéjban ez lenne a film meséje. J. Sequens a kitűnő rendező e sokat tárgyalt témából nagyvonalú, értékes filmet alkotott, mely ver­senyre kelhet akármelyik sikerült külföldi filmmel. Bemutatja, hogy a szülők maradisága és — bár szeretetből fakadó — túlzott gyám­kodása milyen tragikus következményekkel jár­hat. A patikus alakját egyik legjobb színészünk, F. Smolik eleveníti meg Igazi művészettel. Élethű J. Bek a részeges mérnök megszemé­lyesítője, és kifogástalan színészi alakítást nyújt a fiatal párt alakitő L. Vendlová és S. Reimund. A felvételek A. Jiráfek szaktudását dicsérik. A patikus (F. Smolik) válásra akarja rábírni vejéi: Egy koffer álom Meg keli menteni a művészetek dekomen­tumait, meg kelt mutatni a jövő nemzedékek­nek a múlt erejét és gyengeségeit, hogy tanul­hassanak belőle! Ez a vezérszólama ennek a maga nemében egyedülálló, Urai hangú olasz filmnek. Mivel a cellulóz értékes nyersanyag, a régi divatját múlt némafilm-szalagokról lemossák IM. Voämik, a több nagydíjat nyert íiatal rendező most Ludvik Aákenázy két meséjét vitte filmre, és mint minden előbbi rendezésé­ben, itt is új utakat keres. Az első mese karácsony estéjén játszódik le. Egy ötesztendős prágai gyerek elbolyong a napfényes nagyváros' forgalmas utcáin. Élénk fantáziája Sok csodálatos dolgot fedez fel; a felnőttek szavait, cselekedeteit bizalommal fogadja és készpénznek veszi. Mikor fáradtan leül a járda szélére, a szolgálattevő rendőr beviszi az őrszobára, ahonnan visszakerül a szülői házba. A második mesében egy prágai bérház ud­varán két kisgyerek papát-mamát, felnóttes­dlt játszik és közben groteszk kalandokon mennek keresztül. Az író, aki egyúttal a forgatókönyv társszer­zője is — az őt annyira jellemző emberiesség­gel, humorral és realizmussal Irta meg az eseményeket. A film legsikerültebb részei 'azok, ahol hűséges képet fest a gyermekvilágról Gyengébb a film ott, ahol a felnőttek' is be­leszólnak a gyerek életébe. Hogy a film — főleg az első része — ilyen -pompásan sike­rült, abban nagy része van a főszerepet alakító kis MIáa Staninecnek, akinél jobb gyermekszínész el sem képzelhető. A felnőt­tek szerepét S. Neumann, L. Peäek J. Kremr és még egy sor kitűnő színész játssza. SIMKÖ MARGIT a felvételeket. Ettore Omeri, a némafilmek öreg színésze ez emlékek megmentésének szenteli életét. Belopózik a feldolgozó műhelyekbe, kilopja onnan a régi nagy filmalkotások egy­egy részletét megörökítő filmszalagokat és ezek­ből iskolákban és magánlakásokban előadáso­kat rendez. A néző előtt leperegnek a század eleji muzeális értékű olasz filmprodukciók, melyek ma már sokszor nevetségesen hatnak, de pótolhatatlanok a film fejlődéstörténetének kutatása szempontjából. Omeri nehezen összegyűjtött kis raktára leég. A színész azt a- keveset, amit meg tudott menteni, felajánlja múzeumoknak és a Nemzeti Könyvtárnak, de sehol sem veszik komolyan. Csak, amikor a rendőrség — cenzúra céljából — leforgattatja a filmrészleteket, figyelnek fel az értékes gyűjteményre. Életre kelnek Bo­relll, Novelli és Eleonora Duse alakjai, és végre méltó helyet kapnak a fiímarchivumban. A film L. Comencini kitűnő rendezésében ké­szült és M. Nascimbáne írt hozzá nagyszerű zenét.

Next

/
Thumbnails
Contents