A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-01 / 9. szám

ROBERT BURNS Szívem a Felföldé .4 szívem messze innen, a Felföldön tanyázik. Ott él és tölti kedvét: szarvasra les, vadászik. Vad szarvast hajt .keményen és fürge özet kerget, Felföld rabja a szívem, sorsom bárhova vethet. Élj boldogul Felföld, virulj Észak tája, Vitézség bölcsője, becsület országa. Vándorlás, bolyongás bármerre vezethet. Felföldnek hegyei, örökké szeretlek. Robert Burns skót költő születésének 1959-re eső 150-ik évfordulóját irodalmi emléknappá nyilvánította a Béke Világtanács. Fent hótakaró magasan a hegyélen, Ösvény kanyarog völgyekhez a mélyben. Látsz őserdőt, sziklákon csüngő fákat, Hallsz zúgó patakot és sodró vízárat. Mindezt köszönti búcsúzó csodálat. A szívem messze innen, a Felföldön tanyázik. Ott él és tölti kedvét: szarvasra les, vadászik. Vad szarvast hajt keményen, és fürge őzet kerget. Felföld rabja a szívem, sorsom bárhova vethet. Angol eredetiből fordította Sas Andor Lőrincz Gyula: Elindultunk (Folytatás a 3. oldalról) Ma a csehszlovákiai magyar dolgozók szabad hazájuknak tekintik a Csehszlo­vák Köztársaságot, és lelkesen kiveszik részüket a közös, szocialista haza építé­sében. A csehszlovák hazafiság szelle­me nem idegen fogalom magyar dol­gozóink számára. Hogy ez ma így van, bátran állíthatjuk: ehhez — pártunk ve­zetésével — szerény munkájával a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregye­sülete is hozzájárult. Az akadályok elhárítása után a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregye­sülete nagy fejlődésnek indult. Az elmúlt tíz év alatt több mint tizennyolcezer népnevelő előadást rendeztünk. Előadá­saink témája felölelte mindazokat a kér­déseket, amelyek elősegítették dolgozóink testvéri barátságát, szilárdították népeink morális egységét. Mi volt ezeknek az előadásoknak fő témája? A csehszlovák hazafiság; a bur­zsoá nacionalizmus káros hatása; né­peink közös harcai a múltban; a Dózsa György vezette parasztlázadástól, a Rá­kóczi-féle szabadságharcon és az 1848-as szabadságharcon keresztül a kapitaliz­mus ellen folytatott harcokig. Megismer­tetjük a munkásmozgalom közös voná­sait dolgozóinkkal. A kulturális színvonal emelése érde­kében számtalan irodalmi jellegű elő­adást tartottunk a magyar klasszikusok­ról; megismerték dolgozóink többek kö­zött Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfit, Jó­kait, Mikszáth Kálmánt, Ady Endrét, Jó­zsef Attilát. Megismerték Jankó Krált, Kalinciakot, Jiíáseket. Kiemelkedtek dr. Sas Andornak Adyról és Fueíkról magyar dolgozóink között tartott előadásai. Nem ismeretlen ma már a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók között az orosz klasszikus irodalom sem, Csehov és Gogol, ugyanúgy mini a szövet irodalom nagy klasszikusa, Makszim Gorkij sem. Szlovákia déli részeinek elsődleges problémája a mezőgazdasági termelés emelése, melynek egyetlen lehetséges útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ennek előnyeiről sok előadás hangzott el a Cse­madok helyi csoportjaiban. Előadást tar­tottunk EFSZ-eink tagságának a munka helyes megszervezéséről és jutalmazá­sáról, valamint szakelőadásokat a nö­vénytermelés új módszereiről stb. Népszerű, tudományos előadássoroza­tunk foglalkozott a társadalom fejlődésé­nek történetével, a Föld keletkezésével, a vallás szerepével és keletkezésével, az atomenergia békés felhasználásával, a vi­lágűr meghódításával, a mesterséges holdak ismertetésével. A Csemadok megalakulásával egyide­jűleg virágzásnak indult a műkedvelő színjátszás is. Helyi csoportjaink egymás után szervezték a színjátszó együttese­ket. Meg kell állapítanunk azonban, hogy az induláskor elég szerencsétlen voit a müsorpolitikájuk. Előkerültek a láda­fiából, a plébániákról a régi, értéktelen, sokszor káros hatású népszínművek, mint például a Falurossza, a Sárga csikó, Az ördög mátkája, az Árva Bandi, a Karika­gyűrű stb. Kemény, de türelmes meggyőző munkát kellett folytatnunk, míg meg­győztük színjátszóinkat a helyes műsor­politika jelentőségéről. Esetről, esetre tapintatosan meg kel­lett magyaráznunk, hogy az említett nép­színmüvek sekélyek, hamisak. Meg kellett ismertetnünk őket az igazi irodaiomi érté­kekkel, klasszikus és mai drámákkai, magyar, szlovák, szovjet és egyéb szín­művekkel. Müsorpolitikánkkal még ma sem lehetünk teljesen megelégedve. Saj­nos, még most is gyakran előfordul, hogy a kasszasiker érdekében értéktelen fércműveket tűznek műsorra. Vannak olyan színjátszó csoportjaink, amelyek ezt a könnyebb utat választják. Éppen ezért fokozott elismerés és tisztelet il­leti azokat a műkedvelő együtteseket, amelyek — a könnyű siker kockáztatása áran is — a nehezebb utat választjak, komoly értékes darabokkal lépnek fel, hogy ezzel is emeljék dolgozóink kultu­rális színvonalát. Műkedvelő színjátszóink előadásain ismerte meg közönségünk Mö­lleret: több csoportunk játszotta a Dan­din Györgyöt, a Fösvényt, a Botcsinálta doktort, Ibsen Nóráját, Gogol Revizor ját; a szlovák drámairodalomból bemutatták a Kubót, a Bacuch majort, a Húsosfazekat, a Ha az asszony kezében a gyeplő-t és más darabokat, Jirásek Apáját. A szovjet drámairodalom alkotásai közül a Nagy mútét-et kitűnő előadásban mutatta be az érsekújvári helyi csoport. Katajev Bolondos vasárnapját a dunaszerdahelyí csoport, több együttesünk a Szabad szél című szovjet operettet játszotta. Felejt­hetetlen teljesítmény volt a komáromi helyi csoport előadásában Gergely Sándor Vi­tézek és hősök című darabja, amellyel az országos versenyben elsők lettek, és amelyet Prágában is sikeresen bemutat­tak. Móricz Zsigmondtól több csopor­tunk játszotta a Sári bírót. Urbán Ernőtől a Tűzkeresztséget, további magyar szer­zőktől a Bújócskát, a Nyolc hold földet, a Boci-boci tarkát stb. Életre kelt a csehszlovákiai magyar drámairodalom is. Egri Viktor Közös út cimű drámájával állami díjat nyert. Ezt a darabját, valamint a Pünkösdi királysá­got, a Házasságot stb. állandóan műsoron tartják helyi csoportjaink. Fiatalabb szer­zőink közül játsszák Lovicsek Húsz év után című darabját. Kónya Éles Marika menyasszonyi fátyla és a Kincskeresők című darabját, Siposs Jenő Csodálatos erszény-ét és több alkalmi egyfelvoná­sosát, ugyancsak Vígh Rózsától egyfelvo­násos alkalnn darabokat, legutóbb pedig Dávid Teréz Dódi-ját. Színjátszó-csoport­jaink száma jelenleg 300-320 között mo­zog, ezek az elmúlt tíz év alatt mintegy húszezer előadást tartottak. Tancesoportjaink nagy aktivitást fej­tenek ki — főleg a nyári időszakban. Kezdetben mintegy 120 ilyen csoportunk, mint ' kultúrbrigád a cséplőgépeknél, a tarlókon szórakoztatta dolgozóinkat. Ma már szervezettebb formában lépnek fel, versenyeznek, és két év óta a legjobb együttesek fellépnek az éveként meg­rendezésre kerülő, immár hagyományos zselizi országos dal- és táncünnepélyen. 1958-ban 38 járási jellegű Csemadok nap volt, gazdag kultúrprogrammal. A kulturális tevékenységnek még számtalan — itt nem emiitett — formá­jával foglalkozott a Csemadok fenná. a­sának tíz éve folyamán, mert hiszen tö­megeink szinte kielégíthetetlen igényeket 'támasztanak a kulturális élet minden területén. Célunk, hogy a kulturális forradalom kiszél ísitésével és elmélyítésével, a nép­müvelés munkájának, a népművészetnek egyre szélesebb alapokra helyezésével, az embernek üj, szocialista emberré nevelé­sével segítsünk pártunknak a -szocializ­mus építése betetőzésének hatalmas munkájában. 9

Next

/
Thumbnails
Contents