A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-01 / 9. szám

ROBERT BURNS Szívem a Felföldé .4 szívem messze innen, a Felföldön tanyázik. Ott él és tölti kedvét: szarvasra les, vadászik. Vad szarvast hajt .keményen és fürge özet kerget, Felföld rabja a szívem, sorsom bárhova vethet. Élj boldogul Felföld, virulj Észak tája, Vitézség bölcsője, becsület országa. Vándorlás, bolyongás bármerre vezethet. Felföldnek hegyei, örökké szeretlek. Robert Burns skót költő születésének 1959-re eső 150-ik évfordulóját irodalmi emléknappá nyilvánította a Béke Világtanács. Fent hótakaró magasan a hegyélen, Ösvény kanyarog völgyekhez a mélyben. Látsz őserdőt, sziklákon csüngő fákat, Hallsz zúgó patakot és sodró vízárat. Mindezt köszönti búcsúzó csodálat. A szívem messze innen, a Felföldön tanyázik. Ott él és tölti kedvét: szarvasra les, vadászik. Vad szarvast hajt keményen, és fürge őzet kerget. Felföld rabja a szívem, sorsom bárhova vethet. Angol eredetiből fordította Sas Andor Lőrincz Gyula: Elindultunk (Folytatás a 3. oldalról) Ma a csehszlovákiai magyar dolgozók szabad hazájuknak tekintik a Csehszlovák Köztársaságot, és lelkesen kiveszik részüket a közös, szocialista haza építésében. A csehszlovák hazafiság szelleme nem idegen fogalom magyar dolgozóink számára. Hogy ez ma így van, bátran állíthatjuk: ehhez — pártunk vezetésével — szerény munkájával a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete is hozzájárult. Az akadályok elhárítása után a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nagy fejlődésnek indult. Az elmúlt tíz év alatt több mint tizennyolcezer népnevelő előadást rendeztünk. Előadásaink témája felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek elősegítették dolgozóink testvéri barátságát, szilárdították népeink morális egységét. Mi volt ezeknek az előadásoknak fő témája? A csehszlovák hazafiság; a burzsoá nacionalizmus káros hatása; népeink közös harcai a múltban; a Dózsa György vezette parasztlázadástól, a Rákóczi-féle szabadságharcon és az 1848-as szabadságharcon keresztül a kapitalizmus ellen folytatott harcokig. Megismertetjük a munkásmozgalom közös vonásait dolgozóinkkal. A kulturális színvonal emelése érdekében számtalan irodalmi jellegű előadást tartottunk a magyar klasszikusokról; megismerték dolgozóink többek között Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfit, Jókait, Mikszáth Kálmánt, Ady Endrét, József Attilát. Megismerték Jankó Krált, Kalinciakot, Jiíáseket. Kiemelkedtek dr. Sas Andornak Adyról és Fueíkról magyar dolgozóink között tartott előadásai. Nem ismeretlen ma már a csehszlovákiai magyar dolgozók között az orosz klasszikus irodalom sem, Csehov és Gogol, ugyanúgy mini a szövet irodalom nagy klasszikusa, Makszim Gorkij sem. Szlovákia déli részeinek elsődleges problémája a mezőgazdasági termelés emelése, melynek egyetlen lehetséges útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ennek előnyeiről sok előadás hangzott el a Csemadok helyi csoportjaiban. Előadást tartottunk EFSZ-eink tagságának a munka helyes megszervezéséről és jutalmazásáról, valamint szakelőadásokat a növénytermelés új módszereiről stb. Népszerű, tudományos előadássorozatunk foglalkozott a társadalom fejlődésének történetével, a Föld keletkezésével, a vallás szerepével és keletkezésével, az atomenergia békés felhasználásával, a világűr meghódításával, a mesterséges holdak ismertetésével. A Csemadok megalakulásával egyidejűleg virágzásnak indult a műkedvelő színjátszás is. Helyi csoportjaink egymás után szervezték a színjátszó együtteseket. Meg kell állapítanunk azonban, hogy az induláskor elég szerencsétlen voit a müsorpolitikájuk. Előkerültek a ládafiából, a plébániákról a régi, értéktelen, sokszor káros hatású népszínművek, mint például a Falurossza, a Sárga csikó, Az ördög mátkája, az Árva Bandi, a Karikagyűrű stb. Kemény, de türelmes meggyőző munkát kellett folytatnunk, míg meggyőztük színjátszóinkat a helyes műsorpolitika jelentőségéről. Esetről, esetre tapintatosan meg kellett magyaráznunk, hogy az említett népszínmüvek sekélyek, hamisak. Meg kellett ismertetnünk őket az igazi irodaiomi értékekkel, klasszikus és mai drámákkai, magyar, szlovák, szovjet és egyéb színművekkel. Müsorpolitikánkkal még ma sem lehetünk teljesen megelégedve. Sajnos, még most is gyakran előfordul, hogy a kasszasiker érdekében értéktelen fércműveket tűznek műsorra. Vannak olyan színjátszó csoportjaink, amelyek ezt a könnyebb utat választják. Éppen ezért fokozott elismerés és tisztelet illeti azokat a műkedvelő együtteseket, amelyek — a könnyű siker kockáztatása áran is — a nehezebb utat választjak, komoly értékes darabokkal lépnek fel, hogy ezzel is emeljék dolgozóink kulturális színvonalát. Műkedvelő színjátszóink előadásain ismerte meg közönségünk Mölleret: több csoportunk játszotta a Dandin Györgyöt, a Fösvényt, a Botcsinálta doktort, Ibsen Nóráját, Gogol Revizor ját; a szlovák drámairodalomból bemutatták a Kubót, a Bacuch majort, a Húsosfazekat, a Ha az asszony kezében a gyeplő-t és más darabokat, Jirásek Apáját. A szovjet drámairodalom alkotásai közül a Nagy mútét-et kitűnő előadásban mutatta be az érsekújvári helyi csoport. Katajev Bolondos vasárnapját a dunaszerdahelyí csoport, több együttesünk a Szabad szél című szovjet operettet játszotta. Felejthetetlen teljesítmény volt a komáromi helyi csoport előadásában Gergely Sándor Vitézek és hősök című darabja, amellyel az országos versenyben elsők lettek, és amelyet Prágában is sikeresen bemutattak. Móricz Zsigmondtól több csoportunk játszotta a Sári bírót. Urbán Ernőtől a Tűzkeresztséget, további magyar szerzőktől a Bújócskát, a Nyolc hold földet, a Boci-boci tarkát stb. Életre kelt a csehszlovákiai magyar drámairodalom is. Egri Viktor Közös út cimű drámájával állami díjat nyert. Ezt a darabját, valamint a Pünkösdi királyságot, a Házasságot stb. állandóan műsoron tartják helyi csoportjaink. Fiatalabb szerzőink közül játsszák Lovicsek Húsz év után című darabját. Kónya Éles Marika menyasszonyi fátyla és a Kincskeresők című darabját, Siposs Jenő Csodálatos erszény-ét és több alkalmi egyfelvonásosát, ugyancsak Vígh Rózsától egyfelvonásos alkalnn darabokat, legutóbb pedig Dávid Teréz Dódi-ját. Színjátszó-csoportjaink száma jelenleg 300-320 között mozog, ezek az elmúlt tíz év alatt mintegy húszezer előadást tartottak. Tancesoportjaink nagy aktivitást fejtenek ki — főleg a nyári időszakban. Kezdetben mintegy 120 ilyen csoportunk, mint ' kultúrbrigád a cséplőgépeknél, a tarlókon szórakoztatta dolgozóinkat. Ma már szervezettebb formában lépnek fel, versenyeznek, és két év óta a legjobb együttesek fellépnek az éveként megrendezésre kerülő, immár hagyományos zselizi országos dal- és táncünnepélyen. 1958-ban 38 járási jellegű Csemadok nap volt, gazdag kultúrprogrammal. A kulturális tevékenységnek még számtalan — itt nem emiitett — formájával foglalkozott a Csemadok fenná. asának tíz éve folyamán, mert hiszen tömegeink szinte kielégíthetetlen igényeket 'támasztanak a kulturális élet minden területén. Célunk, hogy a kulturális forradalom kiszél ísitésével és elmélyítésével, a népmüvelés munkájának, a népművészetnek egyre szélesebb alapokra helyezésével, az embernek üj, szocialista emberré nevelésével segítsünk pártunknak a -szocializmus építése betetőzésének hatalmas munkájában. 9