A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-01 / 9. szám

Ezerháromszáz gyermek látogatta az egyik chicagói katolikus felekezeti is­kolát. Ezerháromszáz gyerek ült na­ponta a padokban abban a tudatban, hogy biztonság és gondoskodás veszi körül. Ezt hitték a gyermekek szülei is, amíg egy napon .. . A tűzoltók ugyan azonnal kivonultak, de sok esetben csak a már lángoló, vagy megsebesült gyerekeket tudták kimenteni az épületből. Az iskolások közül sokan - látva hogy nincs más kiút - kiugráltak a kétemeletes épület ablakán Tizennyolc perccel a tanítás végét jelző csengetés előtt borzalmas méretű tűzvész tört ki az iskolaépületben. A tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a vészcsengők hang­jára az osztályokból kiözönlő gyermekek­nek egy része előtt már elzárta a kivezető utat. És a szülők? Természetesen odarohan­tak. Ám az épületet rendőrkordon vette körül, és a tűzoltókon kívül senkit sem engedtek a lángok közelébe. Pedig az apák és anyák nem haboztak volna ... tsmiéd? Miért kellett ennyi kedves, ártatlan kis életnek elpusztulnia? Az Egyesült Álla­mokban az utolsó évszázadban nyolc ilyen hatalmas tűzvész volt, amelyek során ezer­hatszázhat személy, köztük 557 Iskolás­gyermek pusztult el. Kl, ml okozza ezt az elkerülhető sze­rencsétlenséget? Egy iskolásgyermek meggondolatlansága, vagy talán valami pirománlás őrült ártó tevékenysége? Chi­cagóban az utolsó Időben néhány iskolának telefonon előre bejelentették, hogy fel fogják gyújtani... Nyolcvanhét kisgyermek égett meg eb­ben az iskolában. További száz gyermek nehéz sérülésekkel, égési sebekkel, füst­mérgezéssel kórházba került. Vajon élet­ben maradnak-e? Pedig mindnyájan élhet­tek volna... Ebben az osztályban huszonnégy gyer­njek pusztult el, Az óriási füsttől és hő­ségtől megpattant a tüdejük. Állami temetést rendeztek a tűzvész nyolcvanhét kis áldozatának és a három apáca-tanítónőnek, akik ugyancsak életü­ket vesztették.

Next

/
Thumbnails
Contents