A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-22 / 8. szám

/Q[ ,,(2aká asszen lelő" PÁRKÁNYBA?! A Csemadok párkányi helyi csoportja örömteli eseménnyel búcsúztatta az 1958-as esztendőt. A karácsonyi ünnepek utolsó estéjén bemutatták Ságvári József Lakásszentelő című három felvonásos mai tárgyú vígjátékát. A párkányiak az elmúlt években sem tétlenkedtek, azonban, mint számos más helyi csoportnál, náluk is az volt a helyzet, hogy egyrészt a kasszasiker, másrészt a még meglevő kispolgári ízlés kielégítése céljából inkább a könnyebb fajsúlyú, jobban mondva a tartalmi és művészi színvonal szempontjából éppen súlytalan darabok után nyúltak. A karácsonyi bemutató után a párkányi színjátszók január második felében a központi seregszemle bíráló bizottsága előtt megismételték az előadást. Az ünnepi jellegű est védnökségét ezúttal a párkányi keményítő üzem vállalta, amelynek képviselője üdvözölte a színjátszókat, és vezetőjüknek fehér szalaggal ékes babérkoszorút nyújtott át. Az előadás megkezdése előtt Sebők elvtárs, a nyitrai kerület Csemadok-titkára méltatta a színjátszóverseny jelentőségét. A Lakásszentelő előadása minden túlzás nélkül nagyon jól .sikerült Hofbauer József, a rendező, helyes felfogásban tanította be a darabot és a tehetséges műkedvelő színjátszók ügyesen oldották meg feladataikat A bíráló. Király Dezső, a komáromi MATESZ tagja és Kisbán Lajos, a MATESZ fiatal dramaturgja komoly, felelősségteljes formában bírálták az előadást; előrebocsátva, hogy szavaikat a tiszta segítő szándék vezeti. A két szakember véleménye általában megegyezett, mind a rendezőnek, mind a színészeknek elismerésüket fejezték ki. Kiemelték egyes szereplők átlagon feiüli teljesítményét: így különösen a nagyravágyás nyavalyájába esett Molnár igazgatónőt alakító P. Szalma irmát, az intrikus nehéz szerepét játszó Szabó Endrét, Csapó Balázs munkást alakitó Pásztó Lászlót, valamint Forgács Emíliát Juli néni szerepében. A többi szereplők teljesítményéhez is hasznos, konkrét ész-MIÉRT ELŐNYŐS AZ ÉPÜLETEK TELJES IDŐÉRTÉKÜ BIZTOSÍTÁSA? lehetővé teszi a megrongált épületek rendbehozását. kizárja a kártérítés összegének csökkentesét # kizárja a biztosított pénzügyi egyensúlyának felborulását, és nem ad okot elégedetlenségre • a biztosítás olcsó, ezért mindenki számára hozzáférhető FOGADJAK MUNKATÁRSAINKAT BIZALOMMAL! STÁTNA POISTOVNA revételeket fűztek. Elvi ellentét a két bíráló között csak Bitter Károly díszletei körül volt, ám ez teljesen egyéni felfogás dolga, és a modern hatásokra törekvő Kisbán Lajos dramaturggal szemben végül Király Dezső nézete győzött, mely szerint a díszletek megfelelően aláfestették a jeleneteket. Az előadás értékelése során Hofbauer József rendező és az egyes szereplők, így a darab főhősét, Molnár igazgatót alakító Vércse Miklós is felszólaltak, és köszönetüket fejezték ki a hasznos építő kritikáért. És hogy a krónikás feladatanak megfeleljen - essék néhány szó a közönségről is. A párkányiak minden bizonnyal büszkék tevékeny színjátszóikra, és színházukat buzgón látogatják. Sőt, nemcsak a lokálpatrióták, hanem a környék is. Az előadáson ugyanis megjelent a közeli, kitűnően működő bélai szövetkezet mintegy negyven dolgozója. A szövetkezet erre az alkalomra külön autóbuszt fogadott számukra. Tehetik, hiszen jól gazdálkodnak. Az ilyen emberek lelke, akik a maguk tapasztalatából győződtek meg a születő új élet igazáról, minden bizonnyal igen fogékony a Lakásszentelő és a hozzá hasonló darabok eszmei mondanivalója iránt. A darabnak számos dramaturgiai hibája ellenére — megvannak az értékei. Jellegzetes mai problémával foglalkozik, s azért csak természetes, hogy megnyerte a nézőközönség tetszését. GÄLY OLGA G. SZABÖ LÁSZLÖ: Két ölelés közt Moccanok. Térded szelíden lefejtem. Felriadsz, nézel. Mosolyogsz beteltem Csillagot tükröz, remegőn a kebled, óh, be szeretlek! Mint vihar múltán elemek haragja elcsitul, szívünk nyugalom patakja. Csörgedez halkan, de fülünk nem étj -mily gyönyör élni! Sejtjeinkből friss, sebes áram indul, ott kering még a tudat ajtain túl -majd kitör, s ismét új örömre ébreszt: egy lesz a két test. 15