A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-22 / 51 - 52. szám

ij ernte ró koldetl A kék áfonya A Napfénynek meg a Nyíló Ibolyának született egy szépséges kislánya. Esti Sugárnak nevezték. Serdült, nőtt a kislány, s hamarosan híre ment ügyességének: egyetlen nap alatt meg tudott varrni egy hétszínü fonállal hímzett szarvasbörcsizmát, vagy egy paszotnányos börbekecset, vagy egy fehér, kámzsás kabátot'. Felserdült Esti Sugár, eladósorba került: Sokan kérdezték az apjától: — Férjhez adod-e a lányodat. Napfény? — kérdezték. A Napfény azonban mindegyiknek így válaszolt: — Nem adom senkinek! Esti Sugár híre a Legyőzhetetlen Fagyhoz is eljutott. Befogott szánjába hét jegesmedvét és elvágtatott Napfény kunuhóiához. (.Máért, leszállt a szánról, rátámaszkodott a jégcsap botjára, és meakérdezte: — Hozzám adod-e lányodat, Napfény? — Nem adom senkinek — felelte a Napfény. A Legyőzhetetlen Fagy azonban nem tágított. Három nap és három éjjel hajtogatta: — Add hozzám a lányodat, Napfény! Meleg délben gyöngül a Legyőzhetetlen Fagy, de éjjel, amikor hideg van, félelmeles a szava. A Napfény éjjel csak úgy reszket félelmében, bezzeg nappal bátran mondogatja: — Soha-soha nem adom egyetlen lányomat a Legyőzhetetlen Fagyhoz! Esti Sugár csak sírt, sírt keservesen. Sírt az anyja is és azt hajtogatta: — Eredj innen, Legyőzhetetlen Fagy! Nem lehet a feleséged a mi kislányunk! Hiszen megfagy a te jégkunyhódban! A Legyőzhetetlen Fagy azonban kérlelhetetlen volt. A negyedik napon fenyegető hangon kiáltotta: — Hallod-e Napfény! Ha nem adod a lányodat szépszerével, akkor erőszakkal ragadom el! Ezt mondta a Legyőzhetetlen Fagy, aztán jéghideg szeleket fújt magából. Illik, nem illik .v Valljátok be. nemegyszer rátok szólt már édesanyátok, sőt a tanító néni is, hogy kisfiam, vagy kislányom ezt nem illik csiná'm. Van, aki első szóra megfogadja az intelmet, de bizony olyan is -akad. akinek újra és úira el kell mondani, s még akkor is megfeledkezik magáról, vaqy éppenséggel felránt ia a vállát és elereszti a füle mellett a jó tanácsot Figyelmeztetőül álljon itt hat kis rajz. Ha egy pillantást vettek rá, megtudjátok, hogy nem illik a fülünket turkálni, a fogunkat ujjunkkal piszkálni, ásítani s nem tenni szánk elé a kezünket, tüsszenteni zsebkendő nélkül, orrunkat piszkálni és orrunkat a kezünkbe törölni. Gondolkozzatok, mit nem illik még csinálni Figyeljétek meg magatokat, nincs-e nektek is néhány rossz szokástok, amiről le kell szoknotok. Megdermedt minden köröskörül. Megijedt a Napfény, sírva fakadt: — Mit tehetek? Te vagy az erósebb! Hozzád kell adnom a lányomat! A Legyőzhetetlen Fagy felültette szánjára az Esti Sugarat, s a hét jegesmedve észak felé röpítette őket, szembe a hóförgetegekkel, jéghegyek között. Didergett az Esti Sugár, olyan keménnyé fagyott, mint a jégcsap, csak úgy kopogott a teste a szán ülésén. Aztán legurult a szánról és kék áfonyabokorrá változott. Hazaért a Legyőzhetetlen Fagy. Kereste a mátkáját, de csak hűlt helyét találta. Megdühödött a Legyőzhetetlen Fagy! Sötét lett az arca, mint az éjszaka. — Megfagyasztlak gőgös teremtés! Fújt egy nagyot — fehér lett a föld, megdermedt körös-körül minden. Vastag hó lepte be a kék áfonyabokrot. De eljött a tavasz. A Napfény felolvasztotta a havat és Kék Áfonya életrekelt. Az emberek, amikor szedik az édes áfonyát, még ma is emlegelik a szépséges leányt, aki kék áfonyabokorrá változott. Farka-barka Irány a kalitka Akarod, hogy a kismadár bemenjen a kalitkába? Nem kell semmi mást csinálnod, mint mereven nézned az ábrát, miközben egyre közelebb hajolsz a pontozott vonal közepéhez. Mikor orrod hegye kb. öt centiméterre van a vonaltól, a kismadár bemegy a kalitkába' Labirintus Hány centiméterhosszú ez a görbe vonal? Szemfényvesztés A kis virág vagy az óriás virág középső köre a nagyobb ? Levél Télapónak Ujjaimon számolgattam. Hányat alszunk még odáig. Míg Télapó messzi földről Elér házunk ablakáig. Télapó már nagyon várlak, Tegnap álmodtam is véled Simogattam nagy szakállad, Te a bizonyítványt kérted. Kistáskámat teleraktad Színültig aranydióval, Két zsebem cukorral teli, Sapkám ezüst mogyoróval. Csizmáimat fényesítem. Oda teszem az ablakba. Vigyázz, mert a Bodri hamis! Csöndbe' gyere, megharapna! Most a világ még fekete: Nincs befedve fehér hóval. Szánkóval most nem tudsz jönni; Gyere egy nagy autóval. PAP LÁSZT-á 28