A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-22 / 51 - 52. szám

A Csemadok Központi Bizottsága 1958. november 29-i ülésén megtárgyalta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a párt valamennyi szervezetéhez s minden dolgozóhoz intézett levelét. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele ismét tanúbizonyság arra, hogy hazánkban állandóan mélyül a szocialista demokrácia, hogy a felmerült kérdések megoldásában a döntő szó népünket, köztársaságunk eaydüli urát illeti. örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy hazánk a szocializmus építésének betetőzése előtt áll, és dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a termelés frontján olyan hatalmas eredményeket ért el, melyek lehetővé teszik az életszínvonal további nagyméretű emelését. Az életszínvonal már az elmúlt években is növekedett. A szocialista gazdaság fellendülése következtében 1937-hez viszonyítva napjainkig 108 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem. A fasizmus által leigázott és kirabolt köztársaság szabadságunk tizenhárom éve alatt minden dolgozó ember boldog otthonává, s az elmaradt Szlovákia ez jdő alatt virágzó, iparilag fejlett országrésszé vált. Mindezek az eredmények pártunk vezette dolgozó népünk — mindenekelőtt munkásosztályunk — áldozatkész munkájának gyümölcsei. Építőmunkánk felrétele a béke. Azt, hogy békében élünk és építünk, a Szovjetunió békepolitikája sikereinek, a Szovjetunió vezette béketábor, a nagy Kínai Népköztársaságot és Európa, valamint Ázsia többi szocialista országát egyesítő szocialista világ rendíthetetlen egységének köszönhetjük. Hazánk a szocialista tábor tagjaként a békeharc döntően fontos pontján a Szovjetunióval szilárd és megbonthatatlan egységben, rendíthetetlenül áll. A szocializmus építése betetőzésének útján elért eredményeinkkel is hozzájárulunk a békeharc győzelméhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága levelével hazánk dolgozóihoz fordul, hogy javaslataikkal és tanácsaikkal segítsék elő az életszínvonal további emelését. A termelésben elért eredményeink megteremtették az alapot hazánk további felvirágoztatására és népünk boldogabb életére. Az életszínvonal emelése természetesen a magunk elé tűzött feladatok teljesítésétől, valamint az általunk létrehozott és a jövőben létrehozandó eszközöktől függ, vagyis attól, miként teljesítjük és szárnyaljuk túl a második ötéves terv feladatait, milyen gyorsan küszöböljük ki gazdaságunk fennálló fogyatékosságait. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy országunk vezető ereje, a kommunista párt hozzánk, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületéhez is fordul — mint a Nemzett Front egyik szervezetéhez —, azért tartsa megtisztelő kötelességének minden Csemadok-tag, hogy javaslataival, a munkában szerzett tapasztalataiból eredő tanácsaival, segítse megtalálni az életszínvonal további emelésének leghelyesebb útját és módját, továbbá a tartalékok feltárásával, a termelés helyesebb megszervezésével és jobb munkával segítse megteremteni az életszínvonal emelésének további feltételeit. Kerületi és járási bizottságaink, valamin! helyi szervezeteink elnökségei 1958. december 15-ig vitassák meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levelét, és biztosítsák, hogy a Csemadok tagjai mindnyájan megjelenjenek a nyilvános népgyűléseken, s vitafelszólalásaikkal részt vegyenek a leghelyesebb út megtalálásának munkájában. Szervezetünk kulturális népnevelő munkájával még fokozatosabban segítse tagságunk politikai nevelését, szakmai tudásának növelését és a szocialista munkaerkölcs megszilárdítását. Legfőbb feladatunknak tartjuk parasztságunk szocialista nevelését, egységes földmúvesszövetkezeteink megszilárdítását, a falu kulturális életének fellendítését, népnevelő munkánk eszmei elmélyítését, hogy mindezzel a leghatékonyabban elősegítsük a párt levele számunkra legfonlosabb pontjának, a mezőgazdasági termelés növekedése ütemének meggyorsítását. A Csemadok Központi Bizottsága Dét-Amerika az USA gazdasági igájában Az utóbbi időben egymás után jutnak gazdasági válság szélére a legtekintélyesebb latin-amerikai országok. Rosszabbodó gazdasági helyzetük fő oka az amerikai imperialisták velük szemben folytatott kizsákmányoló politikájában rejlik. így például Bolívia gazdag nyersanyaglelőhelyeit, ólom- és cinkbányáit már 1952 óta három nagy amerikai társaság uralja. Hogy ez mit jelent, abból tűnik ki, hogy cfz ország valutaforgalmának négyötöde az ölomkivitelből ered. A fejletlen mezőgazdasági ország ugyanis a hazai ipar híján teljesen a kivitelre van utalva, ugyanakkor még élelmiszerszükségletének a felét is importálnia kell. Legnagyobb, mondhatnánk kizárólagos üzlettársa, az USA a monopóliumok előnyére diktálja az árakat. így történt, hogy miután az USÁ-ba irányuló ólom- és cinkkivitel 1/5-re csökkent, e nyersanyag ára 60 százalékot meghaladóan zuhant. Az ország gazdasága tönk szélén áll. De nemcsak Bolíviát érte ez a csapás. Méltán aggódnak a többi latin-amerikai országok gazdasági körei, hisz réz-, ólom-és cinkbányászatuknak több mint a felét az USA vásárolja fel. márpedig „szabad kereskedelmi politikájával" olyan feltételeket szab, hogy elkerülhetetlen gazdasági válságba sodorja a dél-amerikai országokat. A gazdasági nehézségek Brazíliában az árucikkek ugráss?°rii drágulásában jelentkeztek. ami nagyon sok helyen elégedetlenségre. sőt zavaraásra adott okot. minek következtében a kormány kénytelen volt rendkívüli intézkedéseket foganatosítani az árak színvonalának megtartására, az üzérkedők szigorú fékentartására, valamint a zavargások megakadályozására. Az amerikai monopóliumok korlátozó intézkedései persze máshol is éreztetik romboló hatásukat. Míg a latin-amerikai országok gazdasága erősen nyögi a színesfém-kivitel csökkenését, ugyanekkor Mexikó kohászati ipara is megsínyli következményeit. A latin-amerikai országokból behozott ólomszállítmányok érzékeny csökkenése miatt (60 százalék) több mint 50 ezer munkást bocsátottak el a kohászati iparvállalatokból. Az amerikai monopóliumok polipkarjai messzire nyúlnak. A népek szabadságmozgalmát, függetlenségi törekvését mégsem tudják elfojtani. Kuba népe példát mutat. Tudja miért harcolnak olyan hősiesen partizánjai, hogy végre egyszer elsöpörjék az amerikai imperialista monopóliumok fojtogató uralmát és bábjaik diktátori rendszerét. A nyugati kultűra hanyatlása Az utóbbi időben megrendítő hírek érkeznek a nyugati kulturális élet válságáról. Az angol filmgyártásnak még soha sem volt olyan sötét a jövője, mint most. Lapjelentések szerint a háború után 500 színházat (egyedül 1956-ban 400-at) zártak be Angliában. A film világában is érezhető a válság. A Rank Organisation filmtársaság az idén betervezett hűsz film helyett csak 9-et gyárt le. Állandó konkurrenciaharc folyik az angol filmgyárosok és Hollywood között. A televízió jelenti mégis a legnagyobb vetélytársat. A Paramount amerikai filmtársaság például 1948-ig készült összes filmjeit eladta az angol televíziónak, amivel 4 angol filmgyár gazdasági pozícióit veszélyesen aláásta. A francia filmművészet is válságos időket él. Nyomorgó művészek kilátástalan sorsát ecsetelik a lapok egy 28 éves filmszínésznő öngyilkosságával kapcsolatban és lefestik a kulisszák mögött dívó piszkos üzleteket, emberkereskedelmet. Franciaországban sem lehet filmezésből megélni. Az egyik neves rendező például azzal utasítja el a filmszínésznői karrierre vágyó, ábrándozó lányokat, hogy a „filmművészetben könnyebb éhenhalni, mint milliókat keresni". Valóban ott, ahol a művészet nem a nép kincse, hanem a tőkés üzletemberek piszkos üzelmeinek eszköze, s az államnak sem érdeke komoly szellemi értékeket alkotó művészet támogatása, ez másképpen nem is Határozat