A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-14 / 50. szám

A CSEMADOK Központi Bizottságának levele a Szovjetunió bratislavai főkonzuiátusához NYIKOLAJ TYIHONOV: a z ál á rc mm. mm wX'Ivíí MM íííííííí: H! Gázmaszkot tartok újra a kezemben, volna ma hozzá két-három szavam, zordul küszködő, dolgos földön élnük, hol az ép észnek szólni joga van. Maszk! A te nyirkos, undok szürkeséged pántként fogja Európa fejét, mely nem látja már a mosolyt, nem hallja az erdőzúgást, a füvek neszét. Halszemednek merev tekintetében acélszürke napok mélye kísért, örült színész álarca vagy? Szerelmed hagyott el hűtlen, gyilkolt meg? Miért dolgoztál éj-nap, Európa, s drága kincsekkel, mondd, minek hordtad vajon tele váraid? Hogy e szürkeséggel borítsa el orcád a szánalom?! Hány könnyet hullajtott az ég a földre ... S mégis elvették a fondor gazok az utolsót is kincseidből: lelkes tekinteted, ember-ábrázatod. Fejed már nem élő embernek feje, nem suttog, nem sír, öröm, fájdalom nem látszik rajt', csak imbolyog sülcelen s megnémultan az ember-váltakon. Nem hallasz a szorító gumin által hangot, csak majd ha rémítő zaja zúg a halálnak és elsodor mindent, mi büszkeséged volt itt valaha. Nem, nem ezért kelt új harcra a pártos Párizs fia az utcaszegleten, hpgy az új kort, mit vérével teremtett, egy eltévedt golyó veszejtse el. Nem erre tettek hitet a bányászok az angol föld bedőlt tárnáiban, nem erre várt a spanyol kunyhók mélyén a dinamit, míg kélt a csatazaj. Nem ezért rejt a birodalmi börtön a világ elől ezernyi hálált, nem ezért halt meg a balkáni hős, mint ha a fáklyán vörösen hal a láng. Nem, nem ezért osztja meg az abesszin harcos cseppnyi vizét, mi megmaradt, a szomjúhozó olasz katonával tűző napon izzó szikla alatt. Nem, maszk, el nem hiszem, hogy te léssz győztes, sosem látott borzálmák edénye, ember-arcunk szépségét elloptad már s most hü barátságod adnád érte. Letépem rémületes lárva-arcod és elsuttogom drága szép hazám nevét! A század robajától bódult vegyész agyált ki rontó éjszakán. Ajtaja fölé, szalmával kitömve, akaszt az ember, még eljő a nap — (így tartották az ó-asszírok távol házaiktól az ártó árnyakat). A kórt, a gonoszt űzöd el felőlünk, lidérces kísértete, s a kisgyerek is felkacag, ha meglát, a rossz múlt utolsó cseléde, te. Én megöregszem s eljövök majd hozzád, ha a nyugvó napot a Néva habja elborítja s időcserzette arcunk a győztes, új dal végigsimogatja. (1937) Fabiusz László fordítása A Csemadok Központi Bizottsága 1958. november 29-én tartott ünnepi ülésén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete minden tagjának nevében őszinte hálával emlékezett meg a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködési, barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizenötödik évfordulójáról. Tizenöt évvel ezelőtt, 1943-ban a Szovjetunió nagy honvédő harcát vívta a hitleri fasizmus ellen. Ezekben a súlyos időkben a világ első szocialista országa segítő kezét nyújtotta a fasizmus által leigázott hazánknak. Csehszlovákia népe a Szovjetunióban látta szabadsága biztositékát; és a gottwaldi jelszó: „Örök időkre a Szovjetunióval" jegyében kötött szerződést, örömmel fogadta. Ma, tizenöt év elmúltával nemzetgazdaságunk ereje, dolgozóink magas életszínvonala, kulturális felemelkedésünk, valamint az a tény, hogy a szocializmus építésének betetőzését tűzhettük ki belátható időn belül elérhető célunkul, minden szónál ékesebben bizonyítja az 1943-b'an megkötött szerződés jelentőségét. A szocializmus építése betetőzésének Időszakában mi, Csehszlovákia magyar dolgozói hazánk' minden dolgozójával egyetemben azon fáradozunk, hogy a pártunk XI. kongresszusa által kitűzött feladatokat maradéktalanul valóra váltsuk. Országépítő munkánkban példaképünk a szovjet ember. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele a béke. Békénk és biztonságunk záloga pedig a legyőzhetetlen Szovjetunió. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködési, barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés bennünket, csehszlovákiai magyar dolgozókat is kötelez. Kötelez arra, hogy kulturális munkánkban megismertessük dolgozóinkkal a szovjet nép életét, a. szovjet dolgozók munkamódszereit, a Szovjetunió békeharcát és e népnevelő tevékenységgel meggyorsítsuk a szocializmus felépítését hazánkban, s hozzájáruljunk a világbéke megvédéséhez. Ünnepi ülésünket a csehszlovák-szovjet barátsági hónap idejében tartjuk. Ez a hónap is dokumentálja, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk, testvéri szövetségünk az idők múlásával egyre szilárdabbá válik, hogy a kommunizmus felé vezető úton egyre jobban elmélyül, s hogy dolgozó népeink milliói elszakíthatatlanul összetartoznak. Testvéri egységben a Szovjetunió népeivel, előre a szocializmus építésének betetőzéséért hazánkban! Csehzslovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Központi Bizottsága 17