A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-14 / 50. szám

Macky Messer (Rudolf Förster) a tettek embere. Huszonnégy Ara alatt megismeri és feleségül veszi Peachmun Pollyt (Carola Neher) A \étfilmjei Koldusopera A húszas években Hollywood sok kitűnő rendezőt csábított Amerikába. Mikor azonban kontinensükön is megkezdődött a hangos filmek gyártása, kezdtek visszaszállingózni, köztük G. W. Pabst is, az egyik legjobb német rendező. Első hangosfilmje, a Nyugati fronton erős vádirat veit a háború ellen. Utána szerencsés kézzel nyúlt Bertolt Brecht egy régi angol játékból írt regényének, a Háromgarasos operának megfilmesítéséhez. A 4»lm forgatókönyvén mint társszerző Balázs Béla, a kiváló író és esztéta is dolgozott. Ez a tény már magában véve is kezesség volt arra, hogy a film művészi színvonala a legmagasabb fokot éri el. Pabst rendezése szellemesen és szuggesztív erővel adja vissza a brechti iróniát, stilizált formában mutatja be az 1900 körüli angol társadalom lírai hazugságokkal teli életmódját. Macky Messer aljában megismerjük a londoni alvilág vezérét, aki kéz a kézben halad az államrendőrség képviselőjével, Tygr-Brownnal. E szentszövetség harmadik tagja, Peachum, a koldusarmádia elvetemült megszervezője és főnöke. Macky feleségül is veszi Peachum lányát, Pollyt. Meggyőződnek arról, hogy a rablás, gyilkosság és szélhámosság sokkal jobban és könnyebben gyümölcsöztethető a törvény által elfogadott formában, ezért bankot alapítanak, melynek elnöksége és részvényesei a három alapító eddigi munkatársai közül verbuválódik. Jelszavuk: Egyesült erővel a szegények legszegényebbjei ellen. A filmhez Kurt Weill írta a zenét, melynek mesteri fanyar dallamai az egész világon ismertek. Rudolf Förster (Macky), Hermann Thimig (a lelkész), Ernst Busch (az utcai énekes) csak néhány név a kiváló együttesből. A filmet, mely a világ kinematográfiájának egyik csúcsteljesítménye, Csehszlovákiában 1932-ben mutatták be elöször. Felújítása azt bizonyítja, hogy Pabst rendezése ma is időtálló. Vasvirág Az első világháború után Horthy Magyarországában nagy volt a munkanélküliség. Peterzen Pista kelmefestő is egy azok közül, akik csak lézengenek az utcán, alkalmi munkára várva. Lakása a külváros egy „grundján"" összetákolt kalyiba. Egyik nap, amikor egy vasszekrényt segít felcipelni a gazdag mosodatulajdonos irodájába, megismerkedik a mosodában munkát kereső Verával. Mindketten magukra hagyott nyomorultjai az életének. Szépek és fiatalok, hamar megértik egymást. A lány munkát kap a mosodában, melynek öregedő főnöke csak csinos lányokat alkalmaz. Nagy gyakorlata van, mivel lehet őket engedékenységre bírni; egyiket felmondással, másikat egy vasárnapi ruhával. Egy szegény lánynak oly kevés kellene a boldogsághoz, de Pista nem kap munkát, egy fillérje sincs, és győz a pénz, mely legalább egy rövid időre fényt hazudik egy pesti kis proletárlány életébe. A munkanélküliség és a nyomor embert megalázó következményeit mutatja be a film, melynek témáját Gelléri A. Endre egyik kitűnő novellájából merítették. A magyar filmgyártásnak sikerült e marokra való anyagból épkézláb darabot alkotni, mely az olasz neorealista irány nyomdokain halad, és vannak felejthetetlenül szép jelenetei. Az események megjelenítését a rendező sok humorral fűszerezi, de a nevetés alatt ott érezzük az író könnyes grimaszát. Törőcsik Mari és Avar János játsszák a fiatal szerelmeseket, mindketten elsőrangúan. Várkonyi Zoltán a gazdag munkaadő szerepében, nagyon helyesen, nem egy egyedülálló figurát, hanem sok példányban fellelhető pénzeszsákot formált meg, akiben szinte apai érzések is fel-felbukkannak, míg el nem éri célját. Kiss Manyit és Dayka Margitot kis szerepekben is szívesen láttuk viszont. SIMKÖ MARGIT ...szépek és fiatalok, hamar megértik egymást. Vera — Töröcsik Mari. A régi nóta! Vera — Töröcsik Mari, a munkaadó — Várkonyi Zoltán A két jöbarát, Macky, az alvilág királya és Tygr-Brown rendőrfőnök (R. Schünzel)