A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-07 / 49. szám

* A téli napforduló és a néphagyomány A téli napforduló a régi vallások legelterjedtebb ünnepe volt. Az ókori naptárak szerint nem december 21-re, hanem december 25-re esett és a Nap születésnapját jelentette. Az ókoriak szerint ezen a napon vette kezdetét az új mezőgazdasági idény. Már időszámításunk előtt a XXI. században Egyiptomban, majd Mezopotámiában és a mai Közel-Keleten elterjedt a nap- és természetistenek kultusza. Még a rabszolgatartó társadalom legmagasabb fejlettségi fokán, a Római Birodalomban is a vallás legnépszerűbb formája a meghaló és feltámadó nap-és természetistenek tisztelete volt. A keresztény hittérítők beolvasztották saját tanukba a pogány vallási regekört, mert Hieronymus (340 — 420) egyházatya szerint azt nem elnyomni, hanem megkeresztelni kellett. Az érdekesség kedvéért vessük össze a napistenek és Jézus születésének körülményeit. Jézus betlehemi istállóban szűztől született. Adonisz napisten szintén egy szűztől született varázs-barlangjában. Sabazios szíriai és Dusarés arab napisten születését szellemek jelentették anyjuknak, a keresztény legenda szerint angyal kereste fel Máriát. Mint Jézust, Szoósjántot, az iráni napistent is három király üdvözölte. Az említett napistenek születésnapját kivétel nélkül december 25-én ünnepelték. A kereszténység azonban csak 354-től rögzítette december 25-re Jézus születésnapját és pedig Liberius pápa rendeletével, aki az akkor még csak félig kész Santa Maria Maggiore székesegyházban végezte el az első karácsonyi szertartást. Az eddig említett napistenek kultuszából a magyar népszokásban nincsen nyom. A magyarok több elemet vettek át a germánoktól. A germán Balder napisten születésnapja szintén december 25-én volt, és a tiszteletére rendezett ünnepségeket Juelnek nevezték. Fagyönggyel, vagy ahol fagyöngy nem termett fegyőgallyakkal díszítették fel lakásaikat. Két fadarab egymáshoz dörzsölésével tüzet gyújtottak a Nap tiszteletére, és egy hatalmas fatuskót, a Juel Blockot és fenyőfát égettek el. A tűzbe rendszerint almát és diót dobáltak, hogy a jövő évi termést mágikus úton biztosítsák. A germán fenyőfa-égetés emléke a karácsonyfa állítása, mely a XIX. század óta nálunk is elterjedt. Germán népszokás csökevénye a fatuskók tűzbevetése is rossz szellemet elűző varázsszavak kíséretében. A téli napforduló magyar ünnepségeinek részleteit nem ismerjük. Az ősi magyar szokások maradványa a bőséges vacsora, mert az ősmagyarok nagy evéssel-ivással iparkodtak isteneiket megnyerni. - A vacsora előtti lövöldözés, ostorpattogtatás, dudálás és zajütés a gonosz szellemek távoltartására történt. A vacsora első fogásaként szereplő mézbe mártott foghagyma szintén gonoszűző szokás. A népi vacsora még ma is gombaleves (ahol gomba nem terem bableves vagy lencseleves), mákoscsík, bagolytüdő (vagyis főtt aszalt szilva), alma, dió és kalács. Az elhullott maradékot, az ún. „karácsonyi morzsalékot" a palócok ma is a kertben elszórják, mert abból „szörnyen jaő szagú fű nyeöl, olyan, akinek a feödtől a tetejéig levelyi van". Ez a szörnyen jószagú fű, a fodormenta, melynek a földtől a tetejéig levele van, szintén varázserejű-gyógyító növény. Vacsora után éjféli miséig virrasztás következett. A virrasztásban is a gonosz szellem távoltartásának célzata nyilvánul meg. Az éjféli mise a keresztény vallás gyakorlatban szintén pogány eredetű. A nyugati szlávok a téli napfordulót megelőző éjszakán tánccal és énekszóval várták a felkelő, „újjászületett" napot. Különben az egész éjszaka a varázsok éjszakája. Lucaszéket állítanak, az állatok emberi nyelven szólnak, a holtak megjelennek és jő tanácsokat mondanak. Amint látjuk, még a XX. század második felében is nagyjából megőriztük a téli napforduló ősi, kultikus hangulatú hagyományait. — Va—; A karácsonyi ünnepek még boldogabbak lesznek a Csehszlovák Állami Sorsjáték nyereményével Soron kívüli karácsonyi sorsjáték — soron kívüli játékterv! 18 nyeremény ä 50 000 Kcs 18 nyeremény ä 20 000 Kcs 54 nyeremény á 10 00.0 Kcs 180 nyeremény ä 5 000 Kcs 900 nyeremény a 2 000 Kcs 1800 nyeremény ä 1 000 Kcs 1800 nyeremény á 500 Kcs 36 000 nyeremény á 50 Kcs A húzást 1958. december 16-án tartják meg. A nyereményeket még a karácsonyi ünnepek előtt kifizeti az ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTAR Ajándék csillagok a láthatáron ... Az idei karácsonyi vásáron különösen gazdag lesz a választék: kielégíti a legmagasabb igényeket is. Csak az a fontos, hogy idejében keresse fel illat szertárainkat ajándékdoboz vásárlása céU jából. • 15